A szimuláció egy berendezés, egy rendszer, egy jelenség várható viselkedésének, gyakorlati hatásának vizsgálata és előrejelzése. Szimulálhatjuk egy gép működését vagy egy lézer teljesítményét pusztán azáltal, hogy ismerjük a fizika megfelelő egyenleteit. Egy autó biztonságtechnikai vizsgálata is szimuláció, mint ahogy egy gazdaság fejlődésének előrejelzése is az. A Naprendszer pontos szimulációja lehetővé teszi, hogy kiszámítsuk egy távoli üstökös pályáját. Bolygónk légkörének szimulációja teszi lehetővé a ma már egyre megbízhatóbb meteorológiai előrejelzéseket. A kémiai szimulációk végrehajtásához a szükséges feltétel az adott fizikai jelenség ismerete, a megfelelő számítástechnikai módszerek választéka, egy nagy teljesítményű számítógép − valamint a megfelelő szakértelem. Most a Magyar Tudományos Akadémia által alapított Akadémiai Kiadóra és a Kémiai szimulációk az atomoktól a vegyipari reaktorokig című szakkönyvére irányítjuk a figyelmet. A kiadó küldetése a szaktudományok új felfedezéseinek publikálása, a kutatók közötti globális információcsere hatékony támogatása, illetve a tudományos eredmények közkinccsé tétele. Veszprémi Tamás kémikus és Höltzl Tibor kémikus szerzők, a BME oktatói e vaskos, 555 oldalas, ábrákkal és táblázatokkal gazdagon illusztrált kötetükkel a témakör megértéséhez, így a szakértelem alapjához szeretnének segítséget nyújtani. Az olvasó a könyv végére érve képet kap a kémiai szimulációk fontosságáról és arról, hogy használatukkal a vegyészmérnöki munka során milyen hatalmas segítséget nyerhet.
Parajd: nem jelent meg újabb, a régi bánya hirtelen beszakadására utaló jel
Nem jelent meg újabb, a régi bánya hirtelen beszakadására utaló jel a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál a június 5-i mérések szerint – közölte Petres Sándor Hargita megyei prefektus. A román kormány területi képviselője az Agerpres jelentése szerint...
