Technikatörténeti érdekességek, programok, műszaki- és mérnöki évfordulók 2025 júniusában.
150 éve született Svachulay Sándor konstruktőr
Kassán, 1875. június 3-án született Svachulay (Schvachulay) Sándor (1875-1954) repülőgép-konstruktőr. 1890-től foglalkozott a repülés kérdéseivel. Modelljei a repülés különféle módjait sikerrel utánozták. Az 1900-as évek végén már pontosan megfogalmazta a vitorlázó repülés alapelveit. Az első, kiváló repülő-tulajdonságokkal rendelkező gépét 1908-ban sikerült megépítenie. Ennek törzse és a szárny váza úttörő módon hegesztett acélcsőből készült. 1909-ben épült kétéltű repülőgépe már felhúzható futószerkezettel volt ellátva. Ez a megoldás később az egész világon elterjedt. 1934-ben két könnyű (kb. 60 kg tömegű) vitorlázó repülőgépet is épített. Nevéhez fűződik az állítható fémlégcsavar és a leszállás sebességét csökkentő berendezés megoldása is.
175 éve született Kvassay Jenő mérnök
Budán, 1850. június 5-én született Kvassay Jenő (1850-1919) vízmérnök. Gépészmérnöki tanulmányait Magyaróvárott kezdte, majd Németország és Franciaország főiskoláin mezőgazdasági és vízépítési tanulmányokkal egészítette ki. Több állam vízügyi szolgálatával ismerkedett. Magyarországra visszatérve 1878-ban megbízást kapott az általa javasolt mezőgazdasági vízügyi szolgálat, a Kultúrmérnöki Intézmény megszervezésére, majd vezetésére. 1889-ben létrehozta a vízügyi igazgatás egységes irányítására az Országos Vízépítészeti és Talajjavítási Hivatalt (később Országos Vízépítési Igazgatóság) amit 1918-ig, nyugalomba vonulásáig vezetett. Legjelentősebb eredménye a kultúrmérnöki intézmény megszervezése volt. Nevéhez fűződnek vízjogi, halászati törvények megalkotásai, a Balatoni Kikötők Felügyelőségének felállítása, valamint a Soroksári Duna-ág csatornázásának és a Budapest – Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő építésének megkezdése. Vízgazdálkodási, folyószabályozási és mezőgazdasági vízépítési szakirodalmi munkássága is jelentős. A Budapesti-Csepeli Kikötő zárt medencéjének bejárati zsilipjét Kvassay-zsilipnek nevezték el és emléktáblával jelölték meg.
125 éve született Gábor Dénes mérnök-fizikus
Budapesten, 1900. június 5-én született Gábor Dénes (1900-1979) mérnök-fizikus, aki a legjelentősebb eredményéért, a holográfia feltalálásáért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Visszaemlékezett a találmány születésére: „1947-ben nagyon foglalkoztatott az elektronmikroszkóp. E pompás műszer felbontóképessége akkoriban a legjobb fénymikroszkópok felbontó-képességénél százszor jobb volt, de mégis kiábrándítónak tűnt, hogy a felbontóképesség alig valamivel az atomi rácsok nagyságrendje előtt mondott csődöt. Miután a problémán hosszú ideig gondolkodtam, 1947 egy szép húsvéti napján hirtelen rájöttem a megoldásra. Miért ne járhatnánk el úgy, hogy elfogadjuk a rossz elektronképet, amely azonban tartalmaz minden információt, majd a rossz képet optikai eszközökkel korrigáljuk? Rövid idő alatt tisztába jöttem azzal, hogy amennyiben ez lehetséges és csak koherens elektronnyalábokkal, határozott fázisú elektronhullámokkal valósítható meg. Közönséges fényképen a fázisok teljesen elvesznek, a fénykép csupán az intenzitásokat örökíti meg. Ha elveszítjük a fázist, akkor nincs mivel összehasonlítani! Nézzük meg, mi történik, ha alapfázist, koherens hátteret adunk a fényhullámhoz!” A holográfia feltalálásához tehát az a felismerés vezette, hogy ha egy tárgyról visszavert hullámok intenzitását, fázisát és amplitúdóját is felhasználhatja, akkor a tárgyról teljes (holo) és térbeli (graf) kép nyerhető. Nevéhez több mint száz szabadalom fűződik. 1934-ben letelepedett Angliában, brit állampolgár lett. Dennis Gabor 1934-től 1948-ig a British Thomson-Houston Társaság kutatólaborjában dolgozott Rugbyben. A „NOVOFER Alapítvány a Műszaki-Szellemi Alkotásért” 1989-ben hozta létre a Gábor Dénes díjat, amelyet minden évben azoknak a magyar természettudósoknak, mérnököknek, feltalálóknak, kutatóknak, oktatóknak adományoznak, akik kiemelkedő innovációval vagy kutatási eredménnyel, illetve a felsőfokú képzésben nyújtott teljesítményükkel járultak hozzá a magyar tudományos-műszaki haladáshoz, az ország fejlődéséhez. Gábor Dénes szellemisége a fenntartható és felelős technológiai fejlődés szimbóluma. Életművét a Magyar Örökség és Európa Egyesület 2010-ben a Magyar Örökség részévé nyilvánította, és nevét az Aranykönyv őrzi.
125 éve született Paál József mérnök
Sárkeresztúron, 1900. június 6-án született Paál József (1900-1977) gépészmérnök. Oklevelét 1926-ban a BME-en szerezte 1926-ban. Ezt követően a kaposvári villanytelepen üzemmérnök, majd 1927-ben a Ganz Hajógyárba került, ahol 1945-ig a daru- és szállítóberendezési osztályon szerkesztő mérnök, később 1950-ig termelésfőnök, 1950-1961. között főmérnök volt. Nevéhez fűződik az 5 Mp-os és 100 Mp-os úszódaruk sorozatgyártása és exportálása. Ekkor indult meg az 5 Mp-os, 25 m gémkinyúlású portáldaruk tervezése, sorozat-gyártása és exportja. Korszerűsítette a Duna-tengerjáró hajók konstrukcióit. A Ganz Hajógyárban az első hegesztett kivitelű tengeri hajó tervezését irányította és megteremtette a gyártási feltételeket is.
75 éve született Nyiredy Szabolcs mérnök
Budapesten, 1950. június 7-én született Nyiredy Szabolcs (1950-2006) gyógyszerész, vegyészmérnök. 1975-ben a SOTE-n gyógyszerész oklevelet szerzett. 1977-1983-ig Gyógynövény- és Drogismereti Intézet egyetemi tanársegédje, 1984-1990-ig adjunktusa, egyúttal 1983-1990-ig a zürichi Eidgenössische Technische Hochschule Gyógyszerészeti Intézet Farmakognóziai és Fitokémiai Tanszék ösztöndíjas vendégkutatója, a módszerfejlesztési csoport vezetője volt. Később Gyógynövénykutató Intézet igazgatója, a Gyógynövénykutató Intézet Rt. elnök-vezérigazgatója, a svájci zugi Petazon Rt. tudományos igazgatója is volt. Gyógynövény-analitikával és technológiával, analitikai és preparatív kromatográfiával foglalkozott. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el a planáris- és az oszlopkromatográfiás módszerek fejlesztése terén. A kromatográfiás rendszerek optimálására kidolgozott ún. PRIZMA-modellt, ill. az általa kifejlesztett és realizált rotációs planárkromatográfiás berendezéseket. Kidolgozta a kényszeráramlásos szilárd-folyadék-, ill. az ún. többfázisú folyadék-kivonás módszereit. 2004-től volt az MTA levelező tagja.
400 éve született Apáczai Csere János tudós
Brassó megyei Apácán, 1625. június 10-én született Apáczai Csere János (1625-1659) természettudós, az első nemzeti nyelvű enciklopédiánk (Magyar Encyclopaedia, 1653. Utrecht) szerzője. Bár munkáiban bölcselettel, természettudományokkal és matematikával foglalkozott, de elsősorban nevelő és művelődés-történetünk magvetőjeként tisztelhetjük. Az iskolát a nemzeti boldogulás alapjának, a jó iskolák hiányát pedig nemzeti szerencsétlenségnek tartotta, joggal tekinthető a magyar polgári pedagógia úttörőjének. Az iskolai oktatás kiterjesztését, a magyar felsőoktatás megteremtését tekintette a felemelkedés zálogának. Összekötő kapocs volt a magyarság és Európa más nemzetei között.
Energetikai és épületgépészeti szakmai továbbképzés
A Budapesti és Pest vármegyei Mérnöki Kamara „Épületenergetikai értékelési folyamat módszertani bővítése, integrálva a nem energetikai szempontokat” címmel június 11-én rendez ONLINE szakmai továbbképzést. Bővebb infó: https://bpmkkepzesek.hu/
Építési szakmai továbbképzés
A Budapesti és Pest vármegyei Mérnöki Kamara „Műszaki szabályozás a magasépítésben – A minőség biztosítása főképpen a felelős műszaki vezetők és műszaki ellenőrök tevékenységéhez kapcsolódóan” címmel június 18-án rendez ONLINE szakmai továbbképzést. Bővebb infó: https://bpmkkepzesek.hu/
100 éve született Tatár István tanár
Csongrádban, 1925. június 20-án született Tatár István (1925-2021) matematika, fizika-kémia szakos tanár. 1953-ban Szegeden szerzett diplomát. Rengeteg szakmai publikációja, hat népszerű szakkönyve, általános iskolai szakköri füzetei, feladatgyűjteményei jelentek meg, három tucat új tanítási eszköz megalkotása fűződik a nevéhez. Több matematikai és tehetségkutató versenyt szervezett. A „Matematika csillaga” néven díjat alapított a gyerekeknek. Sok tanítványa matematika tanár lett. Munkásságát Beke Manó Emlékdíjjal (1969), Apáczai Csere János díjjal (1973) és Rátz Tanár Úr életműdíjjal (2009) is elismerték.
125 éve született Sándor Ferenc mérnök
Tiszaderzsen, 1900. június 20-án született Sándor Ferenc (1900-1986) mérnök. Szolgálatát az állami földmérésnél Egerben a földmérési felügyelőségen kezdte. 1930-ban helyezték a Háromszögelő Hivatalba, ahol a háromszögelő szakvizsgát kiváló eredménnyel tette le. 1941-1945 között Nagyváradon a földmérési felügyelőségnek volt a vezetője. Visszatérve Egerbe 1945-1949 között a földreform munkálatainak irányításában és ellenőrzésében vett részt. A következő állomás ismét Budapest, az Országos Földmérési Intézet, majd a Geodéziai és Kartográfiai Intézet dolgozójaként kapcsolódott be az ipari fejlesztési munkákba. Nagy szerepe volt a kohóipar megújításának alapját képező felmérésekben, elsősorban Ózdon és Diósgyőrött. Részt vett a Dunai Vasmű geodéziai munkáinak tervezésében és kivitelezésében is.
60 éve született Holló-Szabó Ferenc tanár
Kiskunfélegyházán, 1965. június 21-én született Holló-Szabó Ferenc (1965-2022) matematikus, tanár, múzeumalapító. Műszaki technikumot végzett Szegeden. Később főiskolán, majd egyetemen matematika-fizika tanári diplomát szerzett. Miközben több iskolában matematikát tanított, megalapította, gazdagította és igazgatta az ELTE matematikai szertárát (“első magyar matematikai múzeum”). Nagy szerepe volt a KöMaL digitalizálásában. Öveges József (1895-1979) fizikatanár, ismeretterjesztő nyomdokán igazi „stand up” matematikus lett. Rendkívül aktív népszerűsítője volt a „kézzelfogható” matematikának, járta az országot és a határon túlra szakított magyar iskolákat. Több írását közölte a Matematika tanítása és a Képmás családmagazin. Kiérdemelte a tanári Ericsson-díjat. Szavai szállóigévé lettek: „Matematikát úgy kellene felfogni, mint egy természettudományt. Odamenni, megtapasztalni, kézbe venni, játszani vele.”
230 éve született Török Ignác mérnök
Gödöllőn, 1795. június 23-án született nemescsói Török Ignác (1795-1849) h. vezérőrnagy, hadmérnök, az aradi vértanúk egyike. Tanulmányait Bécsben a hadmérnöki akadémián végezte. A szabadságharc kitörése idején károlyvárosi erődítési igazgató volt. Később a komáromi erődítési munkák irányítója lett. 1849 júliusában Szeged erődítési munkáit végezte. Az utolsó napokat Aradon töltötte.
Tartószerkezeti szakmai továbbképzés
A Budapesti és Pest vármegyei Mérnöki Kamara „Acélszerkezetek numerikus modellezése új kötet az EUROCODE-ban” címmel június 25-én rendez továbbképzést. Bővebb infó: https://bpmkkepzesek.hu/
Tudomány- és technikatörténeti konferencia
Június 26-29. között Kolozsvárom rendezik az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság a XVIII. Tudomány- és technikatörténeti konferenciáját, mely fórumot teremt a matematika, műszaki- és természet-tudományok, valamint az ipar történetével foglalkozó Kárpát-medencei kutatók számára. A rendezvény velejárója az egynapos (idén a június 27-ai) kirándulás a helyszín környékén, ahol ipartörténeti, építészeti és tudománnyal kapcsolatos nevezetességeket tekintenek meg a résztvevők. Bővebb infó: https://ttk.emt.ro
150 éve született Sabathiel Richárd mérnök
Budapesten, 1875. június 28-án született Sabathiel Richárd (1875-1942) mérnök, egyetemi tanár. 1905-től Zielinski Szilárd tervezőirodájában dolgozott. Számos vízerőtelep és völgyzáró gát építésében vett részt. 1914-ben önálló lett, tervei alapján épült meg többek között az ikervári vízerőmű, a soroksári Duna-ág vízerőtelepe, a tiszaluci vízmedence.
FELHASZNÁLT IRODALOM:
MMK Történeti (Bizottság) Munkacsoport: Magyar mérnökök évfordulói 2025-ben
Internet: mmk.hu/kamarai/historia
Évfordulóink a műszaki és természettudományokban
MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága sorozatának egyes kötetei
História – Tudósnaptár – Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
Internet: tudosnaptar.kfki.hu/historia
Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Informatikatörténeti Fórum
Internet: itf.njszt.hu
Dr. Hajtó Ödön: A mérnöki hivatásért
2021. – Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara
Nagy Ferenc szerk.: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig
1997. – BETTER – MTESZ – OMIKK
Kenyeres Ágnes szerk.: Magyar Életrajzi Lexikon I-IV. 1967-1990. – Akadémiai Kiadó
Internet: arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és
a jogelőd Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) kiadványai
Mérnök Újság (MÚ) és MÚ Online História rovat (Magyar Mérnöki Kamara)
Internet: mernokvagyok.hu és mernokvagyok.hu/blog/category/historia
Mérnöki évfordulók, emléknapok és programok – 2014. január 1-től havi bontásban
Internet: mmk.hu/kamarai/historia
EMT Tudomány- és Technikatörténeti Konferenciák kiadványai
(Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság) Internet: ttk.emt.ro
Fejér László szerk.: Vizeink Krónikája (Vízügyi múzeum 2001.)
Internet: library.hungaricana.hu/hu/view/VizugyiKonyvek_067/?pg=0&layout=s
A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917-2017 között (MHT, 2019.)
Internet: hidrologia.hu/mht/letoltes/LEXIKON_WEB.pdf
Kozák Péter író, szerk.: © Névpont, 2022. Nemzeti életrajzi adatbázis, virtuális sírkert
Internet: nevpont.hu/
Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár: Magyar Tudós Tárlat – életrajzok
Internet: mezogazdasagikonyvtar.hu/a-gyujtemeny/elektronikus-forrasok/magyar-tudostarlat-eletrajzok
Egyéb szakmai életrajzok és műszaki források
Készítette: Sipos László József villamosmérnök, minőségügyi szakmérnök
Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Történeti (Bizottság) Munkacsoport tagja
