23° C
Ma 2025. június 24., kedd, Iván napja van.
23° C
Ma 2025. június 24., kedd, Iván napja van.
Főoldal 5 praxis 5 Hunnia és Pannónia összekötése

Hunnia és Pannónia összekötése

ápr 3, 2023 | praxis

A hidak nincsenek bekötve a hazai úthálózatba, lebegnek a légüres térben. Csak mintha odabiggyesztették volna.

 

Egy nagyon magas labda a mérnököknek

Orbán Viktor miniszterelnök úr évértékelő beszédet mondott 2023. II. 18-án. Többek között kimondta:

„marad a keleti országrész felzárkóztatásának terve is. Ideje, hogy végre gazdaságilag és az életszínvonal tekintetében is egyesítsük Hunniát és Pannóniát. Ezért hidakat építünk a Dunán, a paksit mindjárt befejezzük, a mohácsit hamarosan megkezdjük. A Győr–Szombathely–Veszprém ipari övezet mellé beemeljük a Debrecen–Nyíregyháza–Miskolc háromszöget.”

https://kormany.hu/beszedek-interjuk/miniszterelnok/orban-viktor-evertekelo-beszede-2023-02-18

Ismerős ez a gondolat a mérnökök között? Igen, hiszen a mérnökök egy csoportja már évtizedek óta ezt ajánlja, de a miniszteriális hatalmasságok a többször elhangzott mérnöki érveket figyelemre sem méltatták. Kíváncsi vagyok, hogy megtehetik-e majd ezek után – tekintettel a magas rangú mentorra – ugyanezt ugyanígy.

 

Hol van, volt Pannónia és hol Hunnia?

https://ng.24.hu/kultura/2017/10/17/rejtelyes-hun-orokseg/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Pannonia_%28provincia%29#/media/F%C3%A1jl:Pannonia01_hu.svg

 

Elég a Duna vonalát megkeresni! Látható: Pannónia a Dunántúl, Hunnia pedig a magyar Alföld, hazánk két fele. E két nagy tájunk egymás mellett fekszik, tehát nagyon fontos a nyugat-kelet irány kiemelése. A kettőt a Duna választja el, tehát az összekötésükhöz először is hidak kellenek a Dunán.

https://altalanossuli.hu/magyarorszagi-duna-hidak/ …………https://tervlap.hu/cikk-nezet/uj-dunahidak-sora-jon-hamarosan

 

A Duna-hidak távolsága egymástól:

 

https://www.pannonris.hu/viziut/hidak/a-duna-hidjai-szamokban

https://www.danubeportal.com/application/cache/uploads/charts/paper/HU/129/1572426819.pdf

Látható: a sűrűségük megfelelő, további építkezés nem szükséges. Ebben jók lennénk.

Akkor mi a baj?

Úgy mondanám, hogy ezek a hidak nincsenek bekötve a hazai úthálózatba, lebegnek a légüres térben. Csak mintha odabiggyesztették volna. Forgalmuk is kicsi, mivel a forgalom nem találhat rájuk. Nézzük:

https://hu.wikipedia.org/wiki/M9-es_aut%C3%B3%C3%BAt_(Magyarorsz%C3%A1g)#/media/F%C3%A1jl:M9_Aut%C3%B3%C3%BAt_Hungary.png

 

A rajz mutatja a Nagykanizsától Szegedig elképzelt (tehát Ausztriától Romániáig) autópálya eddig elkészült óriásinak nem nevezhető szakaszát. A megépült szakasz a rajzon alig látható, Szekszárd mellett van, és a színe kék. Ugyanilyen siralmas az M8 megépült szakasza a dunaújvárosi híddal:

https://hu.wikipedia.org/wiki/M9-es_aut%C3%B3%C3%BAt_%28Magyarorsz%C3%A1g%29

Itt a sárga vonal segít a nyomort felfogni. A sárga az elképzelt vonal, míg a pár mm-es piros, az, ami ebből megvalósult. Bár a Dunántúlon jobb a helyzet, de az Alföldön semmi sincs.

Látható: a hiányok hatalmasak. Lenne hol építkezni, ha ezek helyett nem épülnének majdnem értelmetlen szakaszok, rendkívül alacsony kapacitáskahasználtsággal, inkább nagyon nagy kapacitás kihasználatlansággal.

Látható: Pannónia és Hunnia valóban nincs összekötve!

 

Mi a mérnökök szakmai javaslata?

http://m9autopalya.hu/oldal/Terkepek

A fentebbi rajz Magyarország területére olyan gyorsforgalmi úti hálózatot képzel el, amely hálózatos, azaz raszteres rendszerű. A piros vonalak mutatják az észak-déli irányúakat. Ezzel külön dolgozat foglalkozik., mely megtalálható a https://civilcafe.hu/RM.html

linkre kattintva. Mely után egy lista jelenik meg, melyből kiválasztandó a V4-ek autópályái című dolgozatom. A miniszterelnök úrnak a kék színű vonalak felelnének meg, melyek hazánkon át összekötik az osztrák és a román autópályákat. Ehhez azonban be kellene következni a hálózatfejlesztési rendszerváltozásnak, amely évtizedek óta késik.

A kék vonalak rendre:

  1. az M1-M3 egyesített vonala I-gyel jelölve,
  2. az M8-M4 együttese III-mal jelölve,
  3. az M9 déli, harántoló szakasza az M43-mal együtt, IV-gyel ellátva.

Itt kell leírni, hogy ebben több évtizedes a szakmai egyetértés! Ugyanez, de kissé általam javítva, finomítva:

Az előbbi térképen nagy a különbség a Dunántúl és az Alföld autópálya hálózata között.

Én javaslom megépíteni a rajzon zölddel jelölt autóutat, amely jól illeszkedik az M5 és a román-magyar határ mellett épülő Via Kárpátia nevű nemzetközi autópálya (Nagyvárad-Arad-Temesvár) kékkel jelölt vonalához. Ez olcsóbb lenne, mint az utóbb elképzelt Szeged-Békéscsaba-Debrecen gyorsforgalmi út kiépítésénél. A zöld vonal kapcsolatot teremtene Szlovákia második legnagyobb városa Kassa és Románia második legnagyobb városa, Temesvár között, közben feltárná a magyar Alföld most nagyon elhanyagolt közepét.

Ez hálózat lényegében azonos lenne a hazai minimális méretű raszteres hálózatával, mely később párhuzamos vonalakkal bármikor bővíthető lenne.

A zöld nyomvonal tele van Natura 2000 területtel. Az éghajlatváltozás miatt, ha ezt tényként ismételgetjük, a vizes élőhelyek az egyre nagyobb szárazság miatt– benne, a halak, békák, vízimadarak – mind eltűntek. A nagyon szigorú védettség tehát okafogyottá vált. Be kellene jelenteni, hogy a védettségeket leveszik a földhivatalokban a telkekről, ami nagyban megkönnyítené a zöld nyomvonal kijelölését, ha mindehhez lenne mersze a hatalmasságnak.

Mi akadályozza ezt, mi miatt nem tud megvalósulni?

Az erős koncentráció miatt minden döntést a fővárosiak hoznak meg, elsősorban a fővárosi érdekből. Ott pedig még mindig Bécs utolérése a fő cél, amely 150 éve nem akar sikerülni. Emiatt tették eleink minden főút és minden vasút vonal egyetlen közepébe Budapestet. Így alakult ki a sugaras rendszer, melynek gyorsan kiderült hibáit gyűrűs elemekkel vélnek megoldhatónak. Az ő fejükben minta, követendő modell a főváros belső úthálózata:

https://444.hu/2021/02/18/galvani-vita-amire-egy-uj-duna-hid-valo-abban-az-albertfalvai-a-jobb

Láthatók a sugár irányú utak, melyeket ma is több gyűrű irányú elem köt össze, de ez mind nem elég, mivel újabbakat (a piros színűeket) is terveznek.

Ezek után nekik természetes a haza sugaras úthálózat, előbb a főutak, utóbb pedig sajnos az ezekkel együtt futó gyorsforgalmi utak is, mely majdnem ugyanolyan, mint a magyar vasúthálózat. Így nem csoda, hogy minden vállalkozás a fővárosban akar letelepülni, így lett vízfejé a város. Ez egy veszélyes öngerjesztő folyamattá lett. Ma már a növekedés elérte a metropolisz méretet.

https://novekedes.hu/elemzesek/van-olyan-megyeszekhelyunk-ahova-budapestrol-akar-negyed-oraval-rovidebb-az-ut-vonattal

 

Mivel ez Budapest érdekű, nyilván ez épült ki elsőként az ország pénzén.

Mivel gyorsan nyilvánvalóvá váltak a sugaras világ hátrányai, rövidesen ki kellett találni, a még csak részben elkészült gyűrűs elemeket:

https://www.skyscrapercity.com/threads/hungary-gyorsforgalmi-utak-motorways-ii.1018071/page-904#lg=attachment449736&slide=0

Ez a minisztérium 2022-es „műalkotása”, melyet Székesfehérváron mutattak be. Láthatóan 4 kölönbözú sugarú gyűrűt tartalmaz. Mindre jellemző, hogy követik a déli határvonalak irányát, amire semmi magyarázat sincs. A hátárok szerepe ma már más, mint az előző rendszerben volt. Ma már nincs az ország a környezetétől nagyon elválasztva.

 

Mi szól a sugaras-gyűrűs hálózat ellen, és mi a négyzethálós, a raszteres mellett?

Egyszer már megjártuk!

http://www.magtudin.org/Dontes%20Eredmenye.htm

Trianon idejében már kiépült a vasúti gyűrű is a kor nagy városait összekötve, az előbbi ábra szerint. Ez jó ürügyült szolgált a területrabló szomszédainknak Magyarország új határainak meghatározásához! Óriási lett a veszteségünk.

Új világ lett

A rendszerváltás a fejére állította régi világot. Megváltozott a szövetségi rendszerünk, a gazdaságfilozófiánk, gazdaságpolitikánk, iparpolitikánk. Már nem a nehézipar van mindennek a közepén. Mások és más helyen vannak az ipari gócpontok. Az infrastruktúra mindig igazodik a gazdaságpolitikához, a gazdaságfilozófiához. Azért írom, hogy a hálózatfejlesztés óriási lemaradásban van, mivel itt még a rendszerváltás előtt vagyunk. Még nem álltunk át.

Élt itt egy öreg ember, aki meghalt, kinek volt egy kopott ruhája. Majd jött egy fiatal ember, aki megkapta az ócska göncöt. A mai „hálózatfejlesztő «tudósok» nagy hatalommal” azt állítják, hogy az új emberre is jó a régi hacuka! Tévedés, melyet már régen el kellett volna felejteni.

Igazodni kellene a mi hálózatunknak a környezetéhez!

http://m9autopalya.hu/oldal/Terkepek

A térkép Lengyelországtól Magyarországig mutatja a gyorsforgalmi utak hálózatát. Látható a tőlünk északra lévő országok hálózata szerves, míg a magyar a senkihez sem illő sugaras! Ha a térkép mutatná a volt Jugoszlávia térképét is, majdnem ugyanazt látnánk délen, mint északon. Ehhez nagyon kellenének az észak-déli irányú autópályák, melyet a V4-ek autópálya hálózatánál tárgyalok! A mai avítt hálózattal ez egyre nehezebb lesz.

Értelmetlen

Ha a 4 gyűrűs térképre néz az ember, rájön, hogy ugyan ki utazna mondjuk Kőszegtől, Szombathelytől Nyíregyházára vagy Debrecenbe a legszélső gyűrűn. Ugyan miért kényszerítenénk felesleges utakra a járműveket?

 

A nagyobb hibák, melyeket a közelmúlt hálózat építők követtek el

Az M0 autóút, a Budapest körüli majdnem gyűrű berakása a hazai országos gyorsforgalmi hálózatba

Az M0 terhelését az elődök rosszul becsülték meg. Ennek az útnak túl sok feladatot, funkciót szántak, melyekkel ma már képtelen megbirkózni. Az útjavítások, a balesetek miatt egyre több és egyre hosszabb a dugó, amelyek közlekedésre egyre alkalmatlanabbá teszik. Az állandó sávszám növelés egyértelmű zsákutca!

Képtelenség az is, hogy az M0-nk kellene tudni befogadni az összes többi gyorsforgalmi út forgalmát, amely matematikailag is képtelenség.

Az M0 mellé települt logisztikai központok tömeg szinte megakadályozzák az országos jellegű tranzitforgalmat.

Fokozatosan vissza kellene ebből a sok funkcióból venni. A legfontosabb az lenne, ha kivennék az országos gyorsforgalmi hálózatból és át kellene engedni csupán a fővárosi funkcióknak, mert még az is túl sok lenne számára, tehát a forgalomszétosztó gyűrűnek. Kaphatnának még egy gyűrűt a fővárosiak, úgyis ezt szeretik.

Ehhez az kellene, hogy az országos hálózatú gyorsforgalmú utak lehetőleg ne menjenek bele az M0-ba, vagy azt csak a lehető legrövidebb szakaszon tegyék. Így pl. az M1-nek és az M3-nak lehetőleg az M0-on kívüli kapcsolatát kellene megtervezni.

 

Az M9 nyomvonalának módosítgatásai

https://nepszava.hu/3107078_esely-helyett-ujabb-pofon-az-m9-es-autopalya-a-leszakadt-telepuleseknek

Az M9 eredeti nyomvonal a világos kék színű volt azzal a különbséggel, hogy a vége nem Röszkén volt, hanem Szegeden az M5-M43 csomópontban. Ennek a nyomvonalnak általános volt az elfogadottsága, sokáig nyugalomban is volt. Sőt elsőkét építették meg a szekszárdi Szent László hidat, mint a nyomvonal fix pontját, autópálya paraméterekkel.

Aztán egyszer csak felrúgtak mindent. Megjelent a lila vonal, mely értelmetlenné tette a szekszárdi hidat, a nyomvonalat a mohácsi hídra rakva.

Dr. Fleischer Tamás mérnök úr többször felhívta a szakközönség figyelmét arra, hogy az úthierarchia elemei közül csak a mellékutak mehetnek be a településekre. A főutak zömét is így tervezték, de manapság egyre több helyen megépítik ezek településeket ELKERÜLŐ szakaszait. A legmagasabb szinten, az autópályáknál, már eleve szóba sem jöhet a települések felfűzése! Ez történik sajnos a lila nyomvonalnál. A súlyos szakmai tévedés egyáltalán nem zavarja a két kézzel vonalakat húzogató laikusokat. Ez a tudatlanságuk miatt még érthető is, de egy minisztérium miért, hogyan fogadja el?

A helyismerettel rendelkezők szerint az ötletelők vélhetően a pécsi és a mohácsi polgármester környezetéből jöttek.

Az tény, hogy semmiféle tanulmány nem készült, amely igazolta volna a változtatás értelmét. Nagyon furcsa módon a mindenféle módosítást máskor ellenző minisztérium ezt mégis azonnal elfogadta, és mint saját véleményt mesélte az országos bemutatókon. Bizonyára nagy erők lehettek mögötte.

Pécs bekötése az M9-be, de miért?

„Az M9-es autópálya a Szekszárdot érintő nyomvonalon épül meg‼️ Minden ezzel ellentétes híresztelés valótlanság, politikai zavarkeltés a baloldali politikusok részéről Az M9-es autópálya a Szekszárdot érintő nyomvonalon épül meg‼️ Minden ezzel ellentétes híresztelés valótlanság, politikai zavarkeltés a baloldali politikusok részéről‼️” Horváth István 2022. III. 27.

https://www.facebook.com/horvathistvan.szekszard/posts/388193893124673/

Azt hiszem, hogy Horváth úr nagyon pontosan leírta az eseményeket! Ebben a változatban még megtartották volna szekszárdi hídon átmenő vonalat, de Kaposvárról kiágaztattak volna egy gyorsforgalmi utat az M60-ra. Pécs így egy autópályás négyszögbe került volna, hiszen 3 oldalról már eddig is autópályák veszik körül:

https://www.kapost.hu/tetszhalott-m9-es-gyorsforgalmi/

Ha Pécs ennyi autópályával sem boldogul, fejlődik, akkor miért lenne hihető, hogy ehhez még egy negyedik is kell?

Mohács bekötése

Itt valószínűen a hatalmas mohácsi vágóhídnak lehetett szerepe, melyből a friss húst Szegedre kellene szállítani a szalámigyárba. Ugyanis ezek mind ugyanahhoz a nagy céghez tartoznak.

A mohácsi híd

Több évtizedes álma a városnak ez a híd, a városrészeket összekötő komp helyett. Meg kell építeni minél előbb, de nem a gyorsforgalmi hálózat részeként! Így elég lenne csupán kétsávost építeni a 2 x 2 sávos helyett. Regionális szerepkörrel, az M6 és az 51 sz. főút között, kerékpársávval és járdával. A célhoz elég lenne, és jóval olcsóbb lenne.

M9, de Kaposvár és Szekszárd között szakadással, egy trapéz alakzattal bekerítve Pécset

Látható, hogy ebben a változatban egyéb szakaszokon meghagyták sz eredeti nyomvonalat, a világos kéket. Mivel az M9 alapvetően egy nyugat-kelet irányú út ezzel a trapézzal a járművek zömét egy teljesen felesleges kerülőútra terelnék, a Pécsre menő kisebbség érdekében.

https://halasmedia.hu/rovatok/kozelet/fontos-egyeztetes-az-m9-es-gyorsforgalmi-utrol

 

M9, de Mohács és Szeged között a szerb-magyar határ mellett vezetve

  1. február 2-a minisztériumi államtitkár úr további ötleteket adott elő:

De még ezzel sem ért véget az ötletparádé!

Ugyanekkor az államtitkár úr (dr. Mosóczi László) bemutatott még egy változatot, mintha az is minisztériumi lenne!

„Bányai Gábor azt nyilatkozta, hogy az M9-es nyomvonala már a 2000-es évek elején ki lett jelölve a Szekszárdi úttól, egészen Kisszállásig.”

https://halasmedia.hu/rovatok/kozelet/fontos-egyeztetes-az-m9-es-gyorsforgalmi-utrol

 

A határ mellettiség gondja

A határvonal melletti útvezetés a funkció szempontjából olyan, mint a határkerítés melletti útvezetés.

https://ripost.hu/kulfold/2021/04/hatar-migracio-kamera-embercsempesz

https://www.sonline.hu/orszag-vilag/2022/08/migransok-tamadtak-meg-a-hatarkerites-epitoit

 

Ha egy kerít halad egy út mellett, akkor az útra feljutni csak egyetlen oldalról lehet! Azaz az út csak egy fél területet szolgál ki, miközben ugyanannyiba került, mint a mindkét útoldalt kiszolgáló, ellátó út. Ez is kidobott pénz! Ilyen lenne a szerb-magyar határvonal mellé tervezett M9 is. De ugyan miért csinálnánk ilyent, amikor már ezt hibát több helyen is elkövették! Az M6 keleti oldalán a Duna, az M43 déli oldalán a Maros folyó halad. Miközben az autópályát arra kényszerítik, hogy a tudásának csak a felét adja elő.

https://www.google.com/search?tbs=lf:1,lf_ui:2&tbm=lcl&q=52+sz.+f%C5%91%C3%BAt&rflfq=1&num=10&ved=2ahUKEwjgwZbH5qP9AhW9m_0HHdTZDGcQtgN6BAgXEAc#rlfi=hd:;si:;mv:[[46.338409736972416,20.32634748710939],[45.56119419050223,18.26641096367189],null,[45.95116430335832,19.29637922539064],10]

A térképen a fekete vonal a szerb-magyar határ. Mohács a bal alsó sarokban van, Szeged pedig jobb felsőben. Szeged nem csak keletre fekszik Mohácstól, hanem északabbra is legalább 20 km-rel. A húsos teherautók két megoldás közül választhatnak:

  1. Mohács-Nagybaracska-Baja-Szeged,
  2. Mohács-Nagybaracska-Gara-Bácsbokod-Tataháza-Szeged.

Mindkettő irányban van, ezért kér lenne a Szekszárdon átmenő M9 és a meglévő Baja-Szeged (55 sz. főút) mellé megépíteni egy alternatív M9-et a határral párhuzamosan-

A pillanatnyi állapot

„Bányai Gábor országgyűlési képviselő úr rövid tájékoztatója”

„A találkozón dr. Mosóczi László az ITM közlekedéspolitikáért felelős államtitkárával egyeztetve egy közös álláspontot és akaratot kialakítva jelöltük ki az M9-es nyomvonalát. Az M9 gyorsforgalmi út 51. és 53. számú főút közti szakaszok ütemezése az idei évben elindul, mely Halastól dél-nyugatra, Kisszállás irányából Jánoshalma és Kunfehértó között Nemesnádudvar irányába a már meglévő M9-es szakaszba csatlakozik be.

Ezen túl szeretnénk elérni, hogy nyugati irányba Szekszárd – Dombóvár – Kaposvár vonalon, dél-keleti irányba Szeged – Röszke vonalon bővüljön tovább a nyomvonal, így hosszú távon teret adva egy dél-kelet – nyugati összekötő gyorsforgalmi út megvalósításának.

Megállapodtunk abban is, hogy az épülő Mohács hídhoz csatlakozva a Csátaljai bekötési ponttól a meglévő négyszámjegyű mellékutak továbbfejlesztésével Csátalja – Gara – Bácsborsód – Bácsbokod – Tataháza vonalon összeköt bennünket, Bácsalmás térségét, Dél Bács-Kiskun térségét a Mohácsi híddal.”

https://www.janoshalma.hu/index.php/hu/hirek/kozerdeku/megallapodtunk-az-m9-es-nyomvonalaban

Mintha a sok hű-hó, zavarkeltés, bajkeverés után visszaállt volna a korábbi állapot, de egy hasonló helyzet bármikor előállhat, mivel a rendkívül hatékony laikusokat nem zavarja semmiféle mérnöki logika.

 

Óriás szállítási kapacitás kiépítés értelmetlenül a román-magyar határszakaszszal párhuzamosan

A mai helyzet:

https://www.kti.hu/trendek-archivum/infrastruktura/

https://www.kti.hu/trendek-archivum/aruszallitas-logisztika/

 

Látható, hogy a forgalom iránya MERŐLEGES a román-magyar határszakaszra! Ezért nem érthetők az erre éppen merőleges irányú, majdnem nulla forgalmú irány fejlesztései elképzelései, melyet alább mutatok be:

Mi minden van ugyanis ide tervezve?

Egy nemzetközi autópálya Romániában, Via Kárpátia néven, a Nagyvárad-Arad-Temesvár vonalon. Sötétzöld színű.

Egy egykori vasútvonal újjáépítése a Debrecen-Nagyvárad-Békéscsaba-Hódmezővásárhely (tram-trainos)-Szeged-Szabadka-Baja-esetleg Dombóvár vonalon. Világos zöld színnel.

Az M9-nek nevezett M47 piros színnel, a Szeged-Hódmezővásárhely-Békéscsaba-Debrecen-Nyíregyháza vonalon.

Az M47-tel párhuzamos 47 sz. másodrendű főút helyi, a nagyvárosok előtti és utáni négysávosításokkal. Nem jelöltem, mert az M47 lefedi.

Ma csak a 4. van meg!

Ugyan minek ide ez az iszonyatos szállítási kapacités az előbb látott majdnem nulla forgalomra. Sem elviendő áru, sem személy!

Mintha nem azonos minisztériumhoz tartozna a vasút és az út! Ekkora pazarlás ebben az országban még sohasem történt! Nincs, aki ellenőrizné és leállítaná ezt a felelőtlen költekezést? Az ide értelmetlenül lekötni tervezett tőkéből jórész megépíthetők lennének a Pannónia és Hunnia kapcsolatát biztosító utak, csak a pénzt jó helyre kellene rakni!

 

Egy autópályákon kívüli hálózatfejlesztési példa

Ha megépül a Paks és Kalocsa közti Duna-híd, akkor erre rá lehetne fűzni egy meglévő mellékutakból főutakká emelt, továbbá települési elkerülő utakból álló láncolatot. Van Mindszentnél egy komp, amelyet a krónikák tiszai átkelőhelyként 1515 óta említenek. Ide jó lenne egy tiszai híd. Pirossal jelöltem, ami most épül, és feketével, amiivé válhatna az előbb leírt módon, fokozatosan, a felújítási pénzeket erre a nyomvonalra csoportosítva minden megyében. Elképzelhetőnek tartom, hogy ezt a nyomvonalat a Dunántúlon is lehetne hasonlóan folytatni. Idővel létrejöhetne egy a Dunaföldvár-kecskemétihez (52 sz. főút) hasonló út, mely jól szolgálná Hunnia és Pannónia kapcsolatát.

 

Dr. Rigó Mihály aranydiplomás erdőmérnök és okl. építőmérnök, a BME műszaki doktora

kiemelt kamarai hírek

16/2025. (VI. 20.) ÉKM rendelet az állami építési beruházási folyamatban részt vevő tervező és kivitelező közreműködésének értékeléséről

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény felhatalmazása alapján elkészült az ÉKM rendelete az állami építési beruházási folyamatban részt vevő tervező és kivitelező közreműködésének értékeléséről.    Az állami építési beruházások rendjéről szóló...

digitális mérnök újság

Keresés

Melyik kategórián belül szeretne keresni?(Kötelező)