Helyzetjelentés a rendeletgyárból

Mégis, reményeim szerint a segítheti mérnök társaimat eligazodni a jogszabályok dzsungelében. Az állami beruházási és építészeti törvényekkel kapcsolatos rendeletek az elmúlt időszakban jelentős fejlődésen mentek keresztül, ami az építőipar szabályozásának egyik legnagyobb átalakulását jelenti. Az alábbiakban összefoglalom a folyamat jelenlegi állomásait, a már elkészült rendeleteket és a még hiányzókat. Az itt közöltek nem háttér információk, hanem csak a jogszabályokban fellelhető információkon alapulnak.

Zsigmondi András

Az elmúlt 50 évben nem volt példa ilyen mértékű és átfogó jogszabályi változásra az építőipar területén. Különösen figyelemreméltó, hogy a jogszabályok egy részének előkészítése során bevonták a szakmai szereplőket. Ez a fajta konzultációs folyamat rendkívül pozitív fejlemény, hiszen lehetővé teszi, hogy a gyakorlati tapasztalatok és szakmai szempontok közvetlenül beépüljenek a jogszabályokba. Ez a nyitottság és párbeszéd-készség a jogalkotók részéről mindenképpen üdvözlendő.

A Mérnök Újság 2024. júliusi számában megjelent “Helyzetjelentés: beruházunk, de hogyan?” című cikkben beszámoltam az Állami Beruházások Érdekegyeztető Tanácsának működéséről. Ez a tanács kulcsfontosságú szerepet játszott a tervezett rendeletek meghatározott részének előkészítésében, a különböző szempontok és érdekek egyeztetésében. A cikk megjelenése óta számos új fejlemény történt a jogszabályalkotás terén.

Az állami beruházásokról (Ábtv.) ill. a magyar építészetről (Méptv.) szóló törvények óriási mennyiségű jogszabályváltozást jeleztek előre. A Méptv. százhúsz rendelet megalkotására adott felhatalmazást a kormánynak, egyes minisztériumoknak ill. önkormányzatoknak. Ábtv. harminc felhatalmazást határozott meg különböző rendeletek elkészítésére. Ezek a számok nem össze adandók, vagyis végül lehet 180-nál több és kevesebb is. Egyrészt azért, mert egyes kérdésekben a témakörök átfedést mutatnak a két törvényben, másrészt némelyik felhatalmazás több meglévő rendelet módosítását magába foglalja, sőt némelykor (éppen napjainkban) az aktuális gazdasági körülmények is befolyásolják a rendelet fontosságát és kibocsájtását.

De akkor szegény szakma gyakorló mérnök hogyan igazodjon el közöttük? Ez valóban nem könnyű, de ehhez igyekszünk kis segítséget nyújtani.

Az Építészeti törvény foglalkozik minden építésüggyel kapcsolatos szabállyal, az Ábtv. az előbbi jogszabály figyelembevétele mellett további előírásokat határoz meg az állami beruházásokra. Ez a logika nyomon követhető végrehajtási rendeletekben is. Általános, mindenre kiterjedő szabályokat fogalmaz meg többek között a 191-es K.r, a 266-os szakmagyakorlási rendelet, viszont csak közbeszerzésekre vonatkozó többlet előírások vannak pl. 25/2024. ÉKM (BRF és TszR) rendeletben. Ennek a megértése azért fontos mert, nem teljesen ugyanazok a szabályok vonatkoznak a tervezőkre, felelős műszaki vezetőkre, műszaki ellenőrökre az általános építőipari előírásokban és közbeszerzés hatálya alá tartozó beruházásokban. Vagyis ezen mérnökök tevékenységi és felelőségi körét legalább 3 jogszabály határozza meg, de közbeszerzési munkáról van szó akkor már 2 további jogszabályt is figyelembe kell venni. Például ilyen tervező, vagy a műszaki ellenőr felelőségének és feladatának meghatározása. Ennek a cikknek a kereteit meghaladja, hogy a témát jogosultsági területekre tovább boncoljuk, de akit jobban érdekelnek az egyes tevékenységre vonatkozó részletes előírások, azok kattintsanak a mellékelt QR kódra.

Megjelent rendeletek és határozatok

A harmadik negyedévben nem jelent meg rendelet a közbeszerzési beruházásokkal kapcsolatban, viszont igen jelentős kormányzati aktivitás volt az általános szabályokat illetően. Magán véleményem szerint helyesen tette a jogalkotó, hogy lefékezte a közbeszerzési speciális jogszabályok kibocsájtását, és előre vette az általános jellegű szabályokat.

2024. szeptember – november hónapokban fontos jogszabálycsomagok jelentek meg, amely 12 kormányrendeletet ill. határozatot és 5 miniszteri rendeletet tartalmazott, összesen mintegy 400 oldal terjedelemben. Ez a jogszabálycsomag a beruházások általános szabályozásának átfogó reformját célozta meg, együttesen egy új keretet adnak az beruházások teljes folyamatának, a tervezéstől kezdve a kivitelezésen át az ellenőrzésig és elszámolásig. Összefoglalóan: 12 korábbi törvény és jogszabály hatályon kívül helyezve, 4 teljesen új kormányrendelet és 89 darab meglévő miniszteri vagy korm. rendeletet módosítottak (remélem jól számoltam.)

Hol tartunk most?

A beruházási törvény olyan határidőket tűzött ki célul, amelyeket gyakorlatilag nem lehetett teljesíteni. A határidők már a törvény megszületésekor is igen feszesnek mondhatók voltak, hiszen negyed év alatt kellett volna összeállítani 12 év beruházási programját. Másik ok, hogy a törvény átesett egy alkotmánybírósági felülvizsgálaton, ami jelentős időveszteséget járt, de ennek határidős következményeit már nem lehetett visszavezetni a beterjesztett törvényeken. Így a törvényben szereplő határidők mintegy 10 hónapos késedelmet szenvednek jelenleg.

Hatályon kívül helyezett jogszabályok:

• 1997. évi LXXVIII. Törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről
• 1996. évi LVIII. Törvény, a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról
• 2006. évi LIII. Törvény, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítésér
• 2016. évi LXXIV. Törvény, a településkép védelméről
• 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK)
• 155/2016. (VI. 13.) Korm.rend., a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről
• 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend., az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról (az Eljárásai kódex)
• 346/2008. (XII. 30.) Korm. rend., a fás szárú növények védelméről
• 252/2006. (XII. 7.) Korm. rend., a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról
• 314/2012. (XI. 8.) Korm. rend., a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről
• 238/2005. (X. 25.) Korm. rend., az építésfelügyeleti bírságról
• 314/2012. (XI. 8.) Korm. Rendelet, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről

Rendeletgyár ÉKM új 2024 évi rendeletei

• 199/2024. (VII. 29.) Korm. rendelet, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetbiztonsági célú és rendeltetésű építményeit érintő állami építési beruházásokra vonatkozó eltérő rendelkezésekről
• 148/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet, az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény szerinti mentesítés, valamint kedvezmény adásának részletes szabályairól
• 96/2024. (V. 7.) Korm. rendelet, az energetikai rendszereket érintő állami építési beruházásokra vonatkozó eltérő rendelkezésekről
• 69/2024. (III. 28.) Korm. rendelet, a honvédelmi és katonai, továbbá katonai nemzetbiztonsági célú és rendeltetésű építményeket érintő állami építési beruházásokra, valamint az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság által megvalósított védelmi ipari beruházásokra vonatkozó eltérő rendelkezésekről
• 31/2024. (VIII. 22.) ÉKM rendelet, az építményinformációs modell (BIM) alapú tervezés és műszaki megvalósítás feltételrendszeréről
• 25/2024. (VIII. 8.) ÉKM rendelet, az Építési Beruházási Folyamatok Rendszeréről és a Tervezői Szolgáltatások Rendszeréről, valamint az állami építési beruházások minőségbiztosításában közreműködő, 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaság kijelöléséről.

2024. X. 1-től, új korm. rendeletek:

• 280/2024. (IX. 30.) Korm. rend. a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról (hatályon kívül helyezte: OTÉK, hatálytalan: 2025.I.1., helyette: TÉKA)
• 281/2024. (IX. 30.) Korm. rend. az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről (hatályon kívül helyezte: 155/2016. (VI. 13.) Korm.rend., 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend.)
• 282/2024. (IX. 30.) Korm. rend. a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről (hatályon kívül helyezte: 346/2008. (XII. 30.) Korm. rend.)
• 283/2024. (IX. 30.) Korm. rend. az építészeti és településrendezési tervtanácsokról

2024. X. 1-től, módosító Korm. Rendeletek:

• 284/2024. (IX. 30.) Korm. rend. az egyes építészeti tárgyú kormányrendeletek módosításáról (hatályon kívül helyezte: 252/2006. (XII. 7.) Korm. rend.)
• 285/2024. (IX. 30.) Korm. rend. a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról (hatályon kívül helyezte: 314/2012. (XI. 8.) Korm. rend.; módosítja: 21db)
• 286/2024. (IX. 30.) Korm. rend. egyes építésügyi tárgyú kormányrendeleteknek a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról ((hatályon kívül helyezte: 238/2005. (X. 25.) Korm. rend.; módosítja: 245/2006. (XII. 5.) Korm. rend., 191/2009. (IX. 15.) Korm. rend., 266/2013. (VII. 11.) Korm. rend.)
• 287/2024. (IX. 30.) Korm. rend. az ingatlan-nyilvántartással összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról (módosítja: 179/2023. (V. 15.) Korm. rend.)
• 289/2024. (IX. 30.) Korm. rend.

Mire érdemes figyelni?

A jogalkotó óriási lépést tett azzal, hogy az építőipar és az építésgazdaság meghatározó törvényeit két törvényben alakította újjá. Ugyanakkor az építőipar megszámlálhatatlanul sok további jogszabályra épül. Ilyen mértékű átalakítás során gyakorlatilag elkerülhetetlen, hogy bizonyos résztémákban ellentmondások ne szülessenek, illetve a rendeletek időben fokozatos készítése során átmeneti összehangolatlanságok mutatkozzanak.

Nem egyszerű a rendeletek között kiigazodni. Az láthatjuk, hogy a törvények megszületését követően a végrehajtási rendeletek „helyre tettek” olyan kérdéseket, amelyek a törvények nem kezeltek pontosan. Ilyen például a beruházáslebonyolító tevékenysége, a költségszakértő felelősége vagy a tervellenőrzés hatálya. Vagyis, nem elegendő a törvényeket elolvasni, mert azokat értelmezni csak a végrehajtási rendeletekkel együtt lehet, sőt, ha ellentmondás tapasztalható a kettő között, akkor érdemes a rendelet meghatározásaira koncentrálni. Azt tapasztalható, hogy ilyen ellentmondok miatt kapnak a kamarák kérdéseket a mérnököktől.

A megjelent rendeletek nagyon szerte ágazóak, ebben a cikkben nem lehet mindenre kiterjedő képet adni, ezért csak a legtöbb kamarai szakmagyakorló szempontjából fontos kérdésekre igyekszem kitérni. Az alábbi rész még töményebb lesz mint az eddigi.

Jelentősen megváltozott a tervező felelősége és a tervezési szerződés tartalmára vonatkozó előírások. A tervező felelős az általa készített építészeti-műszaki dokumentáció jogszabályi előírásokkal való összhangjáért és műszaki tartalmának szakszerűségéért, a valós állapotnak megfelelő tartalmáért, az építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért, az általa készített építészeti-műszaki dokumentációban megjelölt és beépítésre tervezett építési termék jellemzőinek a tervezési programban meghatározott és a tervezett rendeltetéshez való megfelelőségéért; az építészeti-műszaki dokumentáció készítésében részben vagy folyamatosan részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők, a belsőépítész, a tájépítész tervező, közhasználatú tájépítészeti alkotás vonatkozásában a tervező kiválasztásáért, a szakági tervezők, valamint a tervező, a szakági tervezők, a belsőépítész, a tájépítész és az építész tervező közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért, felelősségbiztosításának meglétéért [erről külön cikk jelenik meg]; az építészeti-műszaki és a kivitelezési dokumentáció összhangjáért, az építészeti-műszaki dokumentációtól való eltéréshez a hozzájárulásának, valamint az építmény használatához a tervezői nyilatkozata kiállításáért.

A műszaki ellenőr az építtető feladatainak ellátására, helyszíni képviselőjeként az építményfajtának, építési tevékenységnek megfelelő jogosultsággal rendelkező építési műszaki ellenőr tevékenységét igénybe veheti. Az építési műszaki ellenőr a szerződésszerű teljesítés ellenőrzője. Közreműködése legalább az építési beruházás induló kivitelezési munkáira vonatkozó kivitelezési szerződés megkötésétől az építési beruházás végszámla kiegyenlítéséig tart. Bővült a korábbi tevékenysége azzal, hogy az építtető számos felelőségét áthárítja a műszaki ellenőrre. Ellenőrzi kivitelezés engedély és tervek szerinti végzését, szakszerűségét, eltakarásra kerülő szerkezeteket, műszaki teljesítmény-jellemzők, a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartását, az elektronikus építési napló vezetését, az építészeti-műszaki dokumentumokban meghatározott építési termék szakszerű beépítését, teljesítmény-nyilatkozata meglétét. Az építési naplóban bejegyzi az ellenőrzéseket, adatokat, a szükséges intézkedéseket, feltünteti a hibákat, hiányosságokat, eltéréseket, dokumentálja feladatai elvégzését, ellenjegyzi, észrevételezi a bejegyzéseket és egyéb jegyzőkönyveket. Teljesítés igazolást vagy műszaki igazolást állít ki, indokolja a szerződéses vállalkozói díj és a számlázható összeg eltérését.

Állami beruházás esetén elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések és a kivitelezési dokumentáció alkalmazását, végig kíséri a beruházás folyamatát a tervezéstől, a kivitelezésen át a műszaki átadás-átvételig és a jótállási időszak végéig, a közbeszerzési eljárásokban való részvételt is, részt vesz a tervezési program kialakításában és konzultáció keretében, segíti a tervező munkáját a kivitelezéssel és üzemeltethetőséggel kapcsolatos kivitelezési gyakorlatnak és tapasztalatoknak az építészeti-műszaki dokumentációban való érvényre juttatásában, meghatározza az átadás-átvételkor az egyes munkanemek tekintetében számonkérendő minőségi követelmények rendszerét, az alkalmazandó szabványokat, a minőségi értékelésre, hibás teljesítés esetére alkalmazandó műszaki értékcsökkenés meghatározására vonatkozó módszereket és előírásokat, részt vesz a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás dokumentációjának kialakításában, részt vesz a kivitelezési szerződés műszaki tartalmát, a kivitelezés organizációját, ütemezését és a teljesítési határidőket érintő tárgyalásokon, közreműködik a tervezővel és a költségszakértővel a beruházás becsült költségének meghatározásában és aktualizálásában, véleményezi a kivitelező műszakilag egyenértékű kiváltásra vonatkozó javaslatait a közbeszerzési eljárás és a szerződés szerinti teljesítés során, ellenőrzi a megvalósulási dokumentáció megfelelőségét.

Állami beruházás esetén a tervezőnek további feladatai és felelősége van, amelyet a külön lekérhető dokumentumban találjátok meg.

A felelős műszaki vezető a szerződésszerű teljesítés szakmai biztosítója. Az építőipari kivitelezési tevékenység csak olyan felelős műszaki vezető irányításával folytatható, aki az építőipari kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel, valamint az egyes építési tevékenységet végző személyek vonatkozásában közvetlen irányítási, utasítási joggal rendelkezik. Felelős az építményfajtának, az építési tevékenységnek megfelelő jogosultságának meglétéért, a szakmunka irányításáért, a hatósági eljárásban záradékolt építészeti-műszaki dokumentációnak, valamint a kivitelezési dokumentációnak megfelelő megvalósításáért, az azoktól való eltérés esetén a tervező által jóváhagyott kivitelezési dokumentáció szerinti megvalósításért, az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért, a munkálatok végzésének szakszerűségéért. Felelős továbbá az építtető által rendelkezésére bocsátott, hatósági eljárásban záradékolt építészeti-műszaki dokumentációban, valamint a kivitelezési dokumentációban előírtak és az ott meghatározott építési termékek alkalmazására, beépítésére, helyettesítésére vonatkozó követelmények maradéktalan betartásáért, az építőipari kivitelezési tevékenység befejezését követően a szakterületére vonatkozó nyilatkozat megtételéért és annak szakmai tartalmáért. jogszabályok, követelmények, előírások, hatósági engedélyek betartatásáért, az alvállalkozói teljesítés igazolásáért, a minőségi követelmények biztosításáért, azonnali intézkedést igénylő feladatok meghatározásáért és irányításáért.

Cég akkor kezdheti meg és folytathatja a tevékenységet, ha • személyesen közreműködő tagja vagy munkavállalója [foglalkoztatás min. heti 20 órában!] rendelkezik általános vagy sajátos építmények szakterületen felelős műszaki vezetői vagy építési műszaki ellenőri jogosultsággal, a tevékenységet a jogosultsággal rendelkező személy végzi.

Mi van jelenleg munkában, vagy még nincs véglegesítve:

• Ágazati beruházási terv, Korm. határozat
• Keretprogram! Korm. határozat
• Üzemeltetési feltételeit és üzemeltető kiválasztásának szabályai
• Monitoring bizottság
• költséginformációs rendszer
• termék műszaki információs rendszer
• tervező, és az építtetővel kivitelezési szerződést kötő fővállalkozó kivitelező közreműködésének értékelési rendszere
• minősített szolgáltatásokra vonatkozóan az alkalmazandó címkék jegyzéke
• Képzés
• Egyenértékűség
• Mintaszerződések
• képzőművészeti és iparművészeti alkotások kezelése, elhelyezése

Szabályzatok aktualizálása

A Magyar Mérnöki Kamara (MMK) számos meglévő szabályzatát szükséges felülvizsgálni és aktualizálni az új jogszabályi környezetnek megfelelően. Ezek közé tartoznak a Továbbképzési Szabályzat, valamint a tervdokumentációkra és szakértői tevékenységre vonatkozó szabályzatok. Az aktualizálás során figyelembe kell venni az új törvények és rendeletek által bevezetett változásokat, különös tekintettel a tervezési és kivitelezési folyamatok módosulásaira, az új engedélyezési eljárásokra, és a szakmai felelősségi körök esetleges változásaira.

Új útmutatók Készítése

Az új jogszabályi környezet szükségessé teszi új szakmai útmutatók kidolgozását a Magyar Mérnöki Kamara részéről. Ezek az útmutatók segítik a mérnököket az állami építési beruházások új rendjének megfelelő gyakorlat kialakításában. Főbb területek, amelyekre új útmutatók készülnek:

• BIM (Building Information Modeling) alkalmazása az állami beruházásokban,
• Költségbecslési és -tervezési módszertan az új jogszabályi követelményeknek megfelelően
• Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a tervezési és kivitelezési folyamatokban
• Minőségbiztosítási rendszerek kialakítása és működtetése az állami beruházásoknál
• Projektelőkészítési és -menedzsment gyakorlatok az új beruházási rend szerint

Fenntarthatósági szempontok integrálása

Az új állami beruházási törvény figyelmet fordít a fenntarthatósági szempontok érvényesítésére az építési projektek során. A jogszabály előírja, hogy az állami építési beruházásokat a környezet- és természetvédelmi követelményekkel összhangban, az épített környezet és a zöldinfrastruktúra védelmére tekintettel kell megvalósítani1.

A fenntarthatóság gyakorlati megvalósítása érdekében a törvény bevezeti a „legkisebb költség elvét”, amely szerint olyan megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek az építmény teljes életciklusa során a legalacsonyabb fenntartási költségeket eredményezik, miközben biztosítják az üzemeltetés biztonságát1. Ez az elv ösztönzi az energiahatékony és környezetbarát technológiák alkalmazását. A beruházások tervezése során figyelembe kell venni a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia célkitűzéseit is, amely hangsúlyozza a jövő nemzedékek iránti felelősséget és a természeti erőforrások kiegyensúlyozott megőrzését.