Január utolsó hetében, a német szövetségi kormány által szervezett Északi-tengeri csúcstalálkozó célja a határokon átnyúló együttműködés fellendítése volt a tengeri szélenergia bővítése terén. Idén a csúcstalálkozón először vettek részt vezetők, energiaügyi miniszterek és ipari képviselők Belgiumból, Dániából, Németországból, Franciaországból, az Egyesült Királyságból, Írországból, Luxemburgból, Hollandiából, Norvégiából, valamint Izlandról és a NATO-ból.
Németország és az Északi-tengeri csúcstalálkozón részt vevő többi állam a jövőben szorosabban kíván együttműködni az offshore szélenergia fejlesztésében, valamint meg akarják erősíteni az Északi-tenger biztonságát. A környezetvédelmi szervezetek ugyanakkor elhamarkodott beruházásoktól óvnak. A találkozó középpontjában az energiaellátás állt – de ezzel együtt Európa függetlenségéről és biztonságáról is szó volt. Nem kevesebb forog kockán, mint az európai életformánk – mondta Friedrich Merz szövetségi kancellár, hangsúlyozva az Északi-tenger jelentőségét. Nem pusztán arról van szó, hogy szélerőműveket építsenek a nyílt tengeren. „Azok a döntések, amelyeket ma itt Hamburgban meghoztunk, biztonságosabbá, költséghatékonyabbá és integráltabbá teszik energiaellátásunkat. Európa összességében ellenállóbbá és versenyképesebbé válik” – mondta a kancellár.
„Többet kell tennünk az Északi-sarkvidék biztonságáért”
Energiáról nem lehet beszélni biztonság nélkül – hangsúlyozta Mette Frederiksen dán miniszterelnök. Európának soha nem lett volna szabad az orosz fosszilis energiahordozóktól függővé válnia – mondta –, „és most gondoskodnunk kell arról, hogy ne alakuljon ki új függőség más, Európán kívüli országoktól. Nemcsak az energia területén, hanem mindenben.” A Grönland körül az Egyesült Államokkal kialakult konfliktus kapcsán a részt vevő országok ismételten kinyilvánították teljes körű szolidaritásukat – ezt Friedrich Merz kancellár is hangsúlyozta. „Ezzel párhuzamosan Európa összességében többet fog tenni az Északi-sarkvidék biztonságáért. Ez közös transzatlanti érdek.” Ebben is egyetértés volt a felek között.
Az Északi-tenger mint „Európa zöld erőműve”
Az Északi-tengeri csúcstalálkozót négy évvel ezelőtt, az Ukrajna elleni orosz invázióra adott válaszként hívták életre. Két évvel ezelőtt döntés született arról, hogy az Északi-tengert „Európa zöld erőművévé” fejlesztik. Katherina Reiche szövetségi gazdasági miniszter még ennél is tovább megy: „A célunk az, hogy a világ legnagyobb energiahubját hozzuk létre.” A bővítés előnyei egyértelműek – mondta –, „növeljük az ellátásbiztonságot, erősítjük tengeri ipari központjainkat, értéket teremtünk és magas színvonalú munkahelyeket hozunk létre.” Ennek érdekében a kilenc részt vevő ország energiaügyi miniszterei többek között beruházási megállapodást kötöttek a szélenergia-iparral és a hálózatüzemeltetőkkel. Ennek célja, hogy hosszú távon csökkenjenek az áramárak, és az elkövetkező öt évben 91 000 új munkahely jöjjön létre. Ez azonban csak akkor működik, ha a szándéknyilatkozatokat most konkrét megrendelések követik – mondta Daniel Friedrich, az IG Metall Küste szakszervezet képviselője. „Itt most nem fékezni kell, hanem gázt adni. Offshore szélenergiát akarunk, hálózati csatlakozást akarunk, európai megoldásokat akarunk – és ebben most az ipari miniszternek kell lépnie.”
A NABU környezetbarát megoldásokat követel
Katherina Reiche gazdasági miniszter már most egyértelmű célokat fogalmazott meg: „2050-ig összesen akár 100 gigawatt szélenergia-kapacitást kívánunk kiépíteni az Északi-tengeren, határokon átnyúló offshore projektek révén.” A környezetvédelmi szervezetek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy nem szabad meggondolatlanul építkezni az Északi-tengeren – még akkor sem, ha a megújuló energiák bővítését természetesen üdvözlik – mondta Malte Siegert, a NABU Hamburg képviselője. „Fontos, hogy mindezt természetbarát módon valósítsuk meg.” Ez a szempont szerinte a konferencián kissé háttérbe szorult. A tengereket már most is jelentős terhelés éri a halászat, a hajózás és az offshore szélenergia miatt. „Ezért meg kell próbálni ésszerű egyensúlyt találni a különböző érdekek között” – mondta.
Merz „átmeneti technológiáról” beszél
Ez a téma valóban alig került elő a csúcstalálkozón – annál inkább szó esett viszont arról, hogy a szövetségi kancellár korábban nem tartozott a szélenergia nagy hívei közé. A kancellár továbbra is „átmeneti technológiaként” beszél róla: „Ez tíz évig, húsz évig, talán harminc évig is elkísér majd bennünket. Én – és ezt Önök is tudják, hiszen a koalíciós szerződésben is rögzítettük – arra számítok, hogy Németország csatlakoztatja a világ első fúziós reaktorát az elektromos hálózatra.” A kancellár ugyanakkor maga is elismerte, hogy ez még tíz–húsz évet is igénybe vehet.
Forrás: https://www.tagesschau.de/inland/nordseegipfel-energieversorgung-fazit-100.html
