A Deutsche Bahn elektromos buszokat vásárol a kínai óriás BYD vállalattól. Szakértők figyelmeztetnek a szabotázs kockázatára. Biztonságos a német helyi közlekedés? A Deutsche Bahn több mint 3000 új járművel modernizálja buszflottáját. Miközben a járművek többsége a müncheni MAN gyártótól származik, egy részmegrendelés a kínai piacvezető BYD-hez került. Ez heves vitát váltott ki a kritikus infrastruktúra biztonságáról. A szakértők figyelmeztetnek az elméleti lehetőségre, hogy a járművek távolról irányíthatók vagy szabotálhatók. A Deutsche Bahn és a BYD visszautasítja a vádakat, hangsúlyozva a szigorú biztonsági előírásokat és az európai szabályozásokat.
Milliárdos megrendelés politikai felhanggal
A Deutsche Bahn a flottája átfogó modernizálására készül. Összesen több mint 3300 új buszról van szó. A pénzügyi keret ennek a projektnek több mint egymilliárd euró. A megrendelés oroszlánrészét a müncheni MAN gyártó szerezte meg. A járművek körülbelül 95%-a német gyártásból származik. Mindazonáltal a maradék 5% kelti a nyilvánosság érdeklődését. Ezeket az elektromos távolsági buszokat a BYD Magyarországon lévő gyárából szállítja. Ez az üzlet olyan időszakban történik, amikor Németország valójában csökkenteni szeretné a Kínától való függőségét. A német kormány hivatalos Kína-stratégiája az országot nemcsak partnerként, hanem rendszerkritikus riválisként is kezeli. Különösen a közlekedési infrastruktúra védelme élvez kiemelt prioritást. A tervezett beszerzés ehhez a feszültséghez kapcsolódik.
Félelem a „Kill-Switch”-től
A félelmek technikai természetűek. A modern buszok ma már mozgó számítógépek. Állandóan hálózatba vannak kötve, és adatokat küldenek a gyártóknak. A politikusok attól tartanak, hogy Kína ezt a kapcsolatot felhasználhatná arra, hogy a flottákat távolról leállítsa. Konstantin von Notz, a Zöldek frakcióvezető-helyettese az Ippen.Media-nak nyilatkozva így fogalmazott: „A kritikus közlekedési infrastruktúra széles körű manipulációja és egész flották távoli leállítása komoly aggodalmat okoz nekem.” A nagyobbik német kormánypárt, a CDU részéről is éles kritikák érkeznek. Roderich Kiesewetter szerint „jelentős biztonsági kockázatok állnak fenn a kínai gyártóknál”. Figyelmeztet a kémkedésre és szabotázsra való sebezhetőségre. A helyi közlekedést a kritikus szolgáltatások részének kell tekinteni, és különösen védeni kell. Gazdaságpolitikai szempontból pedig okosabbnak tartja, ha a megrendeléseket európai cégeknek adják.
Ami technikailag lehetséges
A szakértők szerint a távoli leállítás technikailag lehetséges. Sebastian Gahm, a Karlsruhei Egyetem kutatója az automatizált járművekre irányuló támadásokkal foglalkozik. Elmondja, hogy a gyártóknak jogos érdeke van a távoli hozzáféréshez. Ez a karbantartást, diagnosztikát vagy a flottakezelést szolgálja. „A gyártónak jogos üzleti érdeke van a jogosított távoli hozzáférésre, például diagnosztikához, karbantartáshoz, flottakezeléshez vagy szoftverfrissítésekhez” – mondta Gahm a Münchener Merkur-nak. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy elméletileg egy gyártó meg tudja akadályozni, hogy egy jármű szoftverfrissítés után újrainduljon.
Over-the-Air-frissítések ipari szabvány
Az ilyen „Over-the-Air-frissítések” (OTA) ipari szabványnak számítanak. Sahin Albayrak, a Berlini Műszaki Egyetem informatikusa hangsúlyozza, hogy ugyan le lehetne zárni a kommunikációs felületeket, de nagy flották esetén ez gyakorlatilag nem kivitelezhető, mivel a karbantartásokat akkor manuálisan kellene elvégezni a vezérlő számítógépen. Norvégiában már volt hasonló vizsgálat. Az oslói közlekedési vállalat a kínai Yutong buszait ellenőriztette. Az ottani hatóságok eredménye: „Ez a busz a gyártó által leállítható vagy használhatatlanná tehető.” Gazdaságpolitikai szempontból is okosabbnak tartják a megrendeléseket európai cégeknek adni.
A Deutsche Bahn reakciója
A Deutsche Bahn nem lát okot aggodalomra. Kiemelik, hogy minden jármű megfelel a Németországra vonatkozó engedélyezési és biztonsági előírásoknak. „A buszok minden vonatkozó engedélyezési és biztonsági követelménynek megfelelnek, hogy Németországban üzemeltethetők legyenek.” A járművek beszerzésénél nemcsak a költségeket vették figyelembe, hanem a teljes életciklusra vonatkozó gazdaságosságot és a CSR-irányelveket (társadalmi felelősségvállalást) is.
A BYD visszautasítja a vádakat
A BYD visszautasítja a távoli irányítással kapcsolatos vádakat. „A BYD-nek nincs lehetősége járművek távoli irányítására. Képesek vagyunk Over-the-Air-frissítések végrehajtására a járműszoftvereken. Ez a folyamat szigorúan az R156 szabályozás szerint történik, és a végrehajtás előtt az ügyfél hozzájárulását igényli” – magyarázza a gyártó. A hivatkozott UN-R156 szabályozás a járművek kiberbiztonságát és szoftverfrissítéseit szabályozza világszerte.
Stratégiai függőség vagy szükséges verseny?
A BYD már rég nem kicsi szereplő. A shenzheni vállalat a világ legnagyobb elektromos járműgyártója. Németországban a személyautópiacon a piaci részesedés körülbelül 1,6%, de a plug-in hibridek között a márka már vezető pozícióban van. Egy szándékos német buszflották leállítása jelentősen veszélyeztetné a vállalat gazdasági sikerét. Mégis megmarad a politikai komponens. Kínában a vállalatok közvetve a Kommunista Párt ellenőrzése alá tartoznak. Kritikus döntéseket állami oldalról befolyásolhatnak. A vita emlékeztet a Huawei komponensek 5G-hálózatból való kizárására vagy a kínai szélturbinákkal kapcsolatos vitákra Borkum közelében. A Bundestag Baloldala a vitát „képmutatónak” minősíti. Luigi Pantisano közlekedési szóvivő szerint a hibás fél a német kormány: „A Deutsche Bahn kénytelen külföldi gyártóktól vásárolni, mert a kormány elmulasztotta versenyképes mobilitásipar kiépítését Németországban.”
Kép: Deutsche Bahn
