A mesterséges intelligenciák (MI) adatfeldolgozó központjainak üzemeltetése jelentősen növeli a globális áramfogyasztást és ezzel együtt a szén-dioxid-kibocsátást is; az adatközpontok áramfogyasztása világszerte megduplázódhat 2030-ra, és elérheti egész Japán áramfogyasztását – írja a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) Energia és MI című jelentésében.
Az MI az elkövetkező évtizedben átalakíthatja az energiaágazatot, világszerte megnövelve az adatközpontok villamosenergia-igényét, miközben jelentős lehetőségeket nyit meg a költségek csökkentésére, a versenyképesség fokozására és a kibocsátások csökkentésére – írja a jelentés. Az előrejelzés szerint az adatközpontok villamosenergia-igénye világszerte 2030-ra több mint kétszeresére, mintegy 945 terawattórára (TWh) nő, ami valamivel több, mint Japán teljes jelenlegi villamosenergia-fogyasztása. A növekedés legjelentősebb hajtóereje az MI lesz, mivel az MI-optimalizált adatközpontok villamosenergia-igénye 2030-ra várhatóan több mint négyszeresére nő.
Az Egyesült Államokban az adatközpontok energiafogyasztása 2030-ig a villamosenergia-igény növekedésének csaknem felét fogja kitenni. A mesterséges intelligencia használatának köszönhetően az amerikai gazdaság 2030-ban több villamos energiát fog fogyasztani az adatfeldolgozásra, mint az összes energiaigényes termék – beleértve az alumíniumot, az acélt, a cementet és a vegyi anyagokat – előállítására együttvéve. A fejlett gazdaságokban tágabb értelemben az adatközpontok az előrejelzések szerint a villamosenergia-igény növekedésének több mint 20 százalékát adják majd 2030-ig, és ezzel a villamosenergia-ágazat ismét növekedési pályára áll, miután sok gazdaságban évekig stagnált vagy csökkent a kereslet. A jelentés szerint az adatközpontok növekvő villamosenergia-szükségletének kielégítésére az energiaforrások széles skáláját fogják felhasználni, bár a megújuló energiaforrások és a földgáz költség-versenyképességük és a kulcsfontosságú piacokon való elérhetőségük miatt vezető szerepet fognak betölteni.
„A mesterséges intelligencia napjaink egyik legnagyobb eseménye az energiavilágban – de eddig a politikai döntéshozók és a piacok nem rendelkeztek olyan eszközökkel, amelyekkel teljes mértékben megérthették volna a széles körű hatásokat” – mondta Fatih Birol, az IEA főigazgatója. „A mesterséges intelligencia térnyerésével az energiaszektor korunk egyik legfontosabb technológiai forradalmának élvonalába került” – mondta Birol. „Az MI egy eszköz, egy potenciálisan hihetetlenül erős eszköz, de rajtunk – társadalmainkon, kormányainkon és vállalatainkon – múlik, hogyan használjuk. Az IEA továbbra is biztosítja az adatokat, az elemzéseket és a párbeszéd fórumait, hogy segítse a politikai döntéshozókat és más érdekelt feleket az előttünk álló úton való eligazodásban, miközben az energiaágazat alakítja az MI jövőjét – és az MI alakítja az energia jövőjét” – mondta. (MTI)