Technikatörténeti érdekességek, programok, műszaki- és mérnöki évfordulók 2025 márciusában.

125 éve született Sándor Zoltán mérnök

Meggyesen, 1900. március 1-én született Sándor Zoltán (1900-1982) vegyészmérnök. A Magyar Királyi József Műegyetemen az oktatói tevékenységét 1925-ben kezdte meg az Élelmiszerkémiai Tanszéken Vuk Mihály (18751952) professzor mellett. 1932-ben egy új tantárgy, a technikai mikroszkópia előadója lett, amelyet húsz éven át oktatott. 1948-52-ben a mezőgazdasági kémiai technológia tanszék tanszékvezetője, 1948-49-ben a BME Vegyészmérnöki Osztályának dékánja volt. Tudományos munkássága során főként élelmiszer-kémiával, az élelmiszerek vizsgálatával, minősítésével, technikai mikroszkópiával foglalkozott.

140 éve született Vadász Elemér geológus

Székesfehérváron, 1885. március 1-én született Vadász Elemér (1885-1970) geológus. 1920-1945 között a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. geológusa, 1946-1965 között a budapesti tudományegyetem földtani tanszékének professzora volt. Kutatásai a földtan, őslénytan és a rétegtan, később a szén- és bauxit-képződésnek a hegységképződéssel való kapcsolatát és a magyar szenek hamufajtáit is vizsgálta. Vizsgálatai kiterjedtek a hazai szénhidrogén-kutatás lehetőségeinek átfogó vizsgálatára és a dunántúli karsztvíz földtani értékelésére is. Jelentősek voltak a földtan oktatására és általában a természettudományok felsőoktatására vonatkozó szakcikkei is. 1948-tól volt a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

110 éve indult Budapesten az autóbusz-közlekedés

Századfordulón egy új jármű jelent meg a közforgalmú közlekedés számára: az autóbusz. Budapest vezetői munkába kezdtek a fővárosi autóbusz-közlekedés megindítása érdekében. 1915. március 1-jén elindulhatott az első autóbuszjárat az Aréna (ma: Dózsa György) út és a Vilmos császár (ma: Bajcsy-Zsilinszky) út között. Ekkoriban hét autóbusz bonyolította a forgalmat.  Az első világháború okozta gazdasági nehézségek okán (benzin-, gumihiány) e járatokat 1917 április 11-én be kellett szüntetni. Az autóbusz-forgalom majd ötévnyi kényszerszünet után, 1921 szeptember 24-én indult újra, tizenegy autóbusszal. Az autóbusz-közlekedés innentől fogva már dinamikusan fejlődött. A Budapesti Autóbusz-közlekedési Rt. az 1928-as évben a meglevő 36 db buszból álló autópark mellé további száz új autóbusz üzembeállítását tette lehetővé.

Közlekedési szakmai továbbképzés

A Budapesti és Pest vármegyei Mérnöki Kamara „Akadálymentes közlekedés” címmel március 3-án rendez ONLINE szakmai továbbképzést. Bővebb infó: https://bpmkkepzesek.hu/

120 éve született Papp Szilárd mérnök

Eperjesen, 1905. március 4-én született Papp Szilárd (1905-1974) vegyészmérnök, aki a pályáját a Magyar Államvasutak (MÁV) Vegyészeti Laboratóriumában kezdte. 1930-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett a budapesti Tudományegyetemen. 1931-ben az Országos Közegészségügyi Intézet vízlaboratóriumába került, 1946-tól a vízügyi osztály vezetője volt nyugalomba vonulásáig. Fő működési területe a vízanalitika és a víztechnológia volt. Eljárást dolgozott ki csővezetékeknek az agresszív szénsavas vizek elleni védelmére, találmányai voltak a víz savtalanítására és vastalanítására. Foglalkozott felszíni vizek terhelhetőségének és öntisztulásának, továbbá a Balaton víztisztaságának kérdéseivel is.

120 éve született Taky Ferenc mérnök

Kaposváron, 1905. március 5-én született Taky Ferenc (1905-1968) gépészmérnök. 1929-1945 között próbatermi főmérnök Budapest Főváros Elektromos Műveknél. 1945-től a Budapesti Műszaki Egyetem villamos-művek tanszékén adjunktus, majd 1952-től tanszékvezető lett. Mint kiváló szakember, rendkívül jó előadó, mélységesen humánus és közvetlen ember, rövid idő alatt az egész egyetem egyik legnépszerűbb oktatója lett, mind a hallgatók, mind az egyetemi oktatói kar szemében. 1956. október 23-át követően, az oktatói nagygyűlés – amelyen részt vettek a forradalmi hallgatóság képviselői is – megválasztotta az Egyetemi Forradalmi Bizottság elnökének. 1957-ben eltávolították az egyetemről és áthelyezték az Erőmű Tervező Vállalathoz, majd a Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézethez, ahol 1964-ig működött. 1964-től a Veszprémi Vegyipari Egyetem géptani tanszékén docens. 1966-tól a Budapest Főváros Elektromos Műveknél dolgozott, 1967-től a Vegyi- és Robbanástechnikai Kutató Intézet műszaki tanácsadója volt. Szakmai és tudományos munkássága elsősorban az érintésvédelemre, a világítástechnikára és a felvonók villamos berendezéseivel kapcsolatos problémákra terjedt ki.

170 éve született Cserháti Jenő mérnök

Győrben, 1855. március 5-én született (1855-1910) gépészmérnök. Műszaki felsőfokú tanulmányait a zürichi műszaki egyetemen végezte. Ezt követően, 1877-től az Osztrák Államvasúti társaságnál dolgozott, majd 1890-től Budapesten vasút és hajózási mérnök. 1905-től a budapesti Műegyetemen a gépszerkezettan tanára lett. Hathatósan támogatta Kandó Kálmán (1869-1931) mérnök vasút-villamosítási kísérleteit és személyesen is részt vett a Valtellina-vasút villamosításának munkálataiban. Az elért eredményekről több cikkben számolt be – részben Kandóval együtt – a hazai és külföldi szaksajtóban. A Magyar Mérnök- és Építész Egylet alelnökének is megválasztották. Emlékére a mérnökegylet 1911-ben Cserháti-plakettet alapított, mellyel az év legjelentősebb gépészmérnöki és elektrotechnikai tanulmányát jutalmazza.

140 éve született Tátray Lajos építész

Mezőhegyesen, 1885. március 5-én született Tátray Lajos (1885-1909), a népies irányzatú magyar építészek egyik vezéralakja. Műegyetemi hallgatóként a Magyar Mérnök- és Építész Egylet (MMÉE) Wellisch pályázatának első díját egy sziklasír-tervezetért kapta. Később ő rendezte az 1908. évi bécsi nemzetközi építőművészeti kiállítás magyar csoportját és készített több síremléket is.

Vízgazdálkodási szakmai továbbképzés

A Budapesti és Pest vármegyei Mérnöki Kamara „Viziközművekkel kapcsolatos időszerű kérdések” címmel március 5-én rendez ONLINE szakmai továbbképzést. Bővebb infó: https://bpmkkepzesek.hu/

Energetikai, épületgépészeti és gépészeti szakmai továbbképzés

Association of Energy Engineers Magyar Tagozat, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület és az Energetikai Szakkollégium március 5-6. között Egerben rendezi a Klímaváltozás – Energiatudatosság – Energiahatékonyság címet viselő, KLENEN’ 25 logójú konferenciát, mely lehetőséget nyújt az energetikai, épületgépészeti és gépészeti területen dolgozók számára továbbképzésre. Infó: https://bpmkkepzesek.hu/

120 éve született Urbanek János mérnök

Fiumében, 1905. március 6-án született Urbanek János (1905-1971) gépészmérnök. 1927-1930 között ösztöndíjjal a párizsi Institut d’Optique-ban végzett a gyakorlati színkép-optika körébe tartozó kutatásokat, a Sorbonne Egyetemen 1930-ban egyetemi doktori címet nyert. 1930-1944-ig a budapesti Műegyetemen oktatott elméleti villamosságtant, elektrotechnikát, világítástechnikát. 1944-1949-ben a Ganz Villamossági Művek próbatermének vezetője volt. 1949-ben megalapította a Villamos-ipari Kutatóintézetet, amelynek nyugdíjba vonulásáig, 1969-ig igazgatója volt. Számos tudományos dolgozata jelent meg francia, angol és hazai szaklapokban, több nemzetközi konferencián vett részt előadásaival.

90 éve alakult meg az Országos Magyar Műszaki Múzeum

Hazánkban 1808-tól működött a Magyar Nemzeti Múzeum Technológiai Osztálya, majd 1883-tól a – kortárs ipari kutatást is felvállaló – Technológiai Iparmúzeum. Ez az intézmény 1924-ben a Magyar Királyi Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet nevet vette fel. Ezt követően, 1935. március 6-án alakult meg az Országos Magyar Műszaki Múzeum, amelynek alapítója dr. Lósy-Schmidt Ede (1879-1948) építőmérnök, a MÁV főtanácsosa volt. Ő tette működőképessé e gazdag gyűjteményt, amely a Déli vasút Mészáros utcai igazgatóság épületében kapott helyet.

140 éve született Esztó Péter mérnök

Szentborbálán, 1885. március 8-án született Esztó Péter (1885-1965) bányamérnök. 1908-ban szerezte meg oklevelét Selmecbányán, a főiskolán. 1908-tól kezdve mérnökként működött zsilvölgyi üzemekben, majd 1921-től a Bánvölgyi Szénbányában dolgozott ekként. Négy év múlva a soproni Bányamérnöki Főiskola adjunktusa lett, majd 1932-ben rendkívüli tanárrá nevezték ki, két év múlva pedig – miután a bányamérnöki kart egyesítették a BME-vel – intézeti, később az egyetemen tanár. 1941-ben lett a bányaműveléstan tanára. Oktató munkája mellett a bányászati tudomány több területén maradandót alkotott. Kőzetnyomási (törési) elméletét Kossuth-díjjal jutalmazták. Ismert a vízvédelmi pillérek méretezésére vonatkozó képlete, az ún. Esztó-Vendel-képlet. Foglalkozott bányamérési (Esztó-Hornoch-képlet) és szellőztetési kérdésekkel is. Jelentős alkotása a Bányaszellőztetés címet viselő műve.

110 éve született Fejes Tóth László matematikus

Szegeden, 1915. március 12-én született Fejes Tóth László (1915-2005) Kossuth-, és Állami díjas matematikus, geométer, akadémikus. 1941-ben a Kolozsvári Egyetemre került. Ott hallott először azokról a geometriai problémákról, melyek pályáját meghatározták. Később a budapesti Árpád Gimnázium majd 1949-től a Veszprémi Vegyipari Egyetem tanáraként szinte egymaga kidolgozta a „geometriai elrendezések” elméletét „a síkon, a gömbfelszínen és a térben”. Német nyelvű monográfiája, amely 1953-ban hasonló címen jelent meg Berlinben, a témakör máig meghatározó klasszikusa, bibliája. A mű, melyet oroszra és japánra is lefordítottak, egy csapásra világhírnevet szerzett számára. 1970-1983. között ő vezette a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Matematikai Kutató Intézetét. Tehetséges tanítványok, kollégák generációit vezette be a diszkrét geometria rejtelmeibe.

Energetikai tanúsítói és épületgépészeti szakmai továbbképzés

A Budapesti és Pest vármegyei Mérnöki Kamara „Az épületenergetikai követelmények változásai” címmel március 13-án rendez ONLINE szakmai továbbképzést. Bővebb infó: https://bpmkkepzesek.hu/

190 éve született Haggenmacher Károly feltaláló

Winterthurban, 1835. március 13-án született Haggenmacher Károly (1835-1921) svájci származású gépész, aki korszakalkotó találmányaival nagyban hozzájárult a hazai malomipar fejlesztéséhez és világhírnevének eléréséhez. Ő volt a síkszita feltalálója. A szitákhoz ún. terelőkészüléket is alkalmazott, mellyel tetszés szerint mozgatható az anyag. Életművét a szakmatörténeti jelentőségű 15 malomipari találmánya jelentette. Szellemes megoldás volt a daratisztító gépe. A forgó tárcsákkal szétterített dararétegen levegőt szívtak át, kiemelve a könnyű anyagrészeket. Egy másik, szintén rendkívül ötletes daratisztító berendezés mozgó alkatrész nélkül, kaszkádelven működött, ahol az aláhulló darán egy központi ventilátor levegőt szívott át. A Haggenmacher malmaiban alkalmazott kiterjedt osztályozás eredményeként a termékek széles skáláját: több mint húszféle lisztet és korpát állítottak elő.

150 éve született Borsos József építész

Hódmezővásárhelyen, 1875. március 18-én született Borsos József építész, aki egyik meghatározó jellegű építésze a XX. századi magyar – különösképpen a debreceni – építészetnek. 1908-tól Debrecen város építészeként működött, majd 1923-tól nyugdíjazásáig a polgármesteri hivatal műszaki osztályának vezetője volt. Munkásságát a megfontolt tudatosság jellemezte, s nem a divatirányzatok állandó követése. Széles látókörű, nagy műveltségű építész volt, aki élete folyamán figyelemmel kísérte a világ építészetének alakulását, szándéka azonban kezdettől fogva a népi kultúra hagyományain alapuló nemzeti építészet megteremtése volt. Több református templomot tervezett (pl. Szeged, Tiszalök). Középületei közül híresek a debreceni rendőrség épülete, valamint a Köztemető ravatalozója és krematóriuma.

Építési szakmai továbbképzés

A Budapesti és Pest vármegyei Mérnöki Kamara „Műszaki szabályozás a magasépítésben – A minőség biztosítása főképpen a felelős műszaki vezetők és műszaki ellenőrök tevékenységéhez kapcsolódóan” címmel március 20-án rendez ONLINE szakmai továbbképzést. Bővebb infó: https://bpmkkepzesek.hu/

Energetikai szakmai előadás

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnök hallgatói az egyetemi oktatóik segítségével alapították az Energetikai Szakkollégiumot. A BME Q épületben 18:00 órakor kezdődő rendezvényükön az érdeklődők az „Úton a fenntarthatóság felé – Teljesítmény-transzformátorok” címmel hallhatják dr. Nádor Gábor (Ganz) előadását. Bővebb infó: eszk.org

125 éve született Imre Lajos kémikus

Nógrád megyei Litkén, 1900. március 21-én született Imre Lajos (1900-1974) kémikus, a radiokémia külföldön is elismert egyik legnagyobb képviselője, Otto Hahn (1879-1968) Nobel-díjas német kémikus tanítványa. A rádium bomlás-sebességének meghatározásával, számos kutatómunkával is foglalkozott. Munkásságát a magkémia-kutatás és oktatás terén 1970-ben Állami Díjjal ismerték el.

100 éve született Léstyán Ernő mérnök

Nagyváradon, 1925. március 21-én született Léstyán Ernő (1925-1994) építészmérnök. A budapesti ciszter gimnáziumban érettségizett, majd a diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen kapta. 1952-54 között a 23. sz. Állami Építőipari Vállalatnál dolgozott, 1954-56-ig a Nógrád megyei Építőipari Vállalat, majd 1956-tól az Erőmű- és Hálózattervező Vállalat (Erőterv) építész-tervezője, ahol később osztályvezető lett. 1963-ban tervezte a Csarnok téri, 1965-ben a Dob utcai, 1970-ben a Katona József utcai trafóházat. 1967-ben Ybl-díjat kapott a „hazai energiaelosztás építészete s különösen a Csarnok téri fogadóállomás épületének tervezése terén elért eredményeiért”. A cég profiljából adódóan elsősorban ipari létesítményeket tervezett, többek közt a Kelenföldi Hőerőmű bővítését, de tervezett Pakson iskolát is. Beosztottjai szerint mindenkivel kedves volt, jó hangulatban teltek a munkanapok az irodában. Munkahelyi előrehaladását az állampártba való belépéséhez kötötték, amelyre nem volt hajlandó, így maradt korábbi pozíciójában az Erőtervnél.

90 éve született Marko Gabriella mérnök

Budapesten, 1935. március 22-én született Homonnay Györgyné, született: Marko Gabriella (1935-2002) épületgépész, kutató-mérnök, gyártmányfejlesztő, c. egyetemi tanár. Szakterületének a fűtéstechnikának, a távfűtésnek egyik legkiválóbb oktatója volt. 1996-ban az Év Épületgépész Oktatójának választották. decemberi tragikus haláláig a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Elnökségi tagjaként is dolgozott.

Víz világnapja

Az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) Közgyűlésének 47. ülésszaka – az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára – március 22-ét, a víz világnapjává nyilvánította.

Meteorológiai világnap, immáron 75 éves a Meteorológiai Világszervezet

Március 23-án, a meteorológiai világnapon, az 1950-ben Bécsben megalakult – 1951-től az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) szakmai szervezeteként működő – Meteorológiai Világszervet (WMO) tevékenységére irányul a figyelem. Kofi Annan főtitkár, a WMO-t a „legelső hálózatépítőnek” nevezte.

125 éve született Vidos Zoltán mérnök

Aradon, 1900. március 24-én született Vidos Zoltán (1900-1975) építészmérnök. Felsőfokú tanulmányai befejezése után, 1927-től 1949-ig a főváros építészeti közösségében dolgozott, majd 1949-től 1962-ben történt nyugdíjazásáig a BUVÁTI-ban volt tervező. Főbb építészeti munkái: Zápor utcai pontházak (1949), épületcsoport a Béke út mentén (1950, társtervezők Cserba Dezső, Schömer Ervin, Tarján László), lakóház és pártház a Váci úton (1950-51, társtervező Tarján László), ennek átalakításával jött létre a mai József Attila Színház épülete. További munkái: Nagy Lajos úti lakótelep épületei (1953) és az Árpád úti lakóházak (1959, társtervező e két utóbbinál Henk Vilmos). Több lakóházterve országos típusterv lett. Sok tervpályázaton vett részt sikerrel. Számos szakcikke jelent meg.

100 éve született Pásztorniczky Lajos mérnök

Deregnyőn, 1925. március 24-én született Pásztorniczky Lajos (1925-1981) villamosmérnök. Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) gyengeáramú szakán végezte. 1950-ben szerzett villamosmérnöki oklevelet. 1950-53-ban a Távközlési Kutató Intézet Tudományos munkatársa, 1959-től a BME vezeték-nélküli híradástechnikai tanszékén adjunktus, 1962-től docens, 1963-66-ban helyettes tanszékvezető és a villamosmérnöki kar dékán helyettese, 1966-tól haláláig a mikrohullámú tanszék vezetője volt. Fő kutatási területe a félvezetős áramkörök, utóbb az impulzustechnika. Kidolgozta és oktatta az impulzustechnika alapozó szaktárgyát, és megszervezte az impulzustechnikai laboratóriumot.

230 éve született Vásárhelyi Pál mérnök

Szepesolasziban, 1795. március 25-én született Vásárhelyi Pál (1795-1846) a reformkor legjelentősebb vízépítő mérnöke, a Tisza-szabályozás tervezője. Oklevelét a pesti Tudományegyetem Mérnöki Intézetében 1816-ban szerezte. A Körösök fejmérésénél Huszár Mátyás mellett kezdte működését 1819-ben. 1823-tól ugyancsak Huszár mellett, a Duna-felmérés munkatársa, majd 1829-től a munkálatok vezetője. Vezetésével készült a Duna Pétervárad-Orsova közti szakaszának felvétele. 1833-tól Széchenyi István, mint Duna-szabályozási királyi biztos irányítása alatt elkészítette az al-dunai Vaskapu szabályozásának tervét, majd megkezdte al-dunai út építését, valamint a Vaskapu szabályozását, amit azonban a kormánytámogatás megvonása miatt nem sikerült befejeznie. Közben 1833-1834-ben a szabályozáshoz szükséges eszközök beszerzése érdekében Széchenyivel hosszabb Ny-európai tanulmányútra ment. 1841-től központi hajózási felügyelői minőségben részt vett az ország legkülönbözőbb részein folyó vízi munkálatok ellenőrzésében és irányításában. Fő műve a Tisza-szabályozás terve, amelyet az 1833-1845 között Lányi Sámuel vezetésével végrehajtott Tisza-felmérés adatai alapján és az ennek során készült szabályozási részlettervek felhasználásával dolgozott ki. Számos tanulmánya maradt fenn (háromszögelési és szintezési utasítások, folyószabályozási tervek. hidraulikai mérések stb.).

120 éve született Kalmár László matematikus

Edde-Alsóbogátpusztán, 1905. március 27-én született Kalmár László (1905-1976) a számítástudomány és számítástechnika felsőfokú oktatásának egyik hazai úttörője és programozó matematikus-képzésünk megszervezője. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen és a Göttingeni Egyetemen végezte. 1927-től a Szegedi Tudományegyetem Matematikai Intézetében tanársegéd, adjunktus és intézeti tanár, 1947-től tanszékvezető egyetemi tanár lett. Érdekes eredményekkel gazdagította az interpoláció elméletét, az algebrát, a komplex függvénytant, az analitikus számelméletet. Több nevezetes eredménye fűződik a matematikai logikához. Az 50-es évektől kutatásai a kibernetika ill. számítógép-tudomány területén bontakoztak ki. Új elvet dolgozott ki logikai gépek megszerkesztésére. Tőle származik a formulavezérlésű számítógép gondolata. 1956-ban a matematikai logika műszaki alkalmazásainak megismerése céljából kibernetikai szemináriumot szervezett a szegedi egyetemen. 1963-ban létrehozta a Kibernetikai Laboratóriumot, multidiszciplináris kutatások céljából, itt jelentős alkotások is születtek. Életművét az amerikai Institute of Electrical and Electronics Engineers (IEEE) a számítógép történelem kiemelkedő úttörőit elismerő “Computer Pioneer Award” díjjal ismerte el. Nagyon érdekelték a számítástechnikának más tudományokban és a gyakorlati életben való alkalmazási lehetőségei is, melyek közül különösen kiemelt szerepet kaptak az orvostudományi és a biológiai alkalmazások. Élete utolsó szakaszában sokat foglalkozott matematikai nyelvészettel, a matematika alkalmazásaival a biológiában, biokémiában, orvostudományokban.

130 éve született Magyar Pál mérnök

Cegléden, 1895. március 27-én született (1895-1969) erdőmérnök. A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskolán tanult, oklevelét már Sopronban, 1920-ban kapta meg. Dolgozott az Országos Faértékesítő Hivatalnál, a Földtani Intézetben és a budapesti tudományegyetem Növényrendszertani Intézetében. Talajtani, növényrendszertani és – földrajzi, valamint ökológiai tanulmányokat folytatott. Megszervezte és vezette a püspökladányi szikfásítási kísérleti telepet. Főerdőmérnök, majd erdőtanácsos, majd az Erdészeti Kutató Intézet vezetője. 1947-től a soproni egyetemi erdőmérnöki karon egyetemi tanár. 1951-től az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) erdőtelepítési osztályán, majd kísérleti állomásán tevékenykedett nyugdíjazásáig. Számos külföldi tanulmányutat tett, előadásokat tartott. Kiemelkedő művelője volt az erdészeti növényföldrajznak, főleg a sziki és homokterületek növényökológiai és cönológiai kutatások terén. Megalapította az erdészeti termőhely-kutatás és erdőtipológia elméletét, és kifejlesztette gyakorlatát. Foglalkozott az Alföld erdőfásítási problémáinak megoldásával. Halála után Sopron város díszpolgára lett.

80 éve született Fazekas Patrik fizikus

Mosonmagyaróváron, 1945. március 29-én született Fazekas Patrik (1945-2007) elméleti szilárdtest-fizikus. A mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnáziumban Majthay Antal tanítványa volt. Érettségije évében, 1963-ban megnyerte a fizika OKTV-t, ezüstérmet szerzett az 5. Nemzetközi Matematikai Diákolimpián és második lett a Kürschák József (1864-1933) matematikus nevét viselő matematikai tanulóversenyen. Az ELTE fizikus szakán kitüntetéssel végzett, diplomamunkáját Zawadowski Alfrédnál készítette. Innen egyenes út vezetett a Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) elméleti szilárdtest-fizikai csoportjához. Kutatásai az erősen korrelált rendszerek vizsgálatára koncentrálódtak, ezzel kapcsolatos, angol nyelvű könyve nemzetközi elismerést aratott. Szívesen látott vendégkutató volt különböző elméleti fizikai kutató centrumokban, többek között Cambridge-ben, Kölnben, Triesztben. Különböző egyetemeken tartott magas szintű szilárdtest-fizikai kurzusokat itthon is, külföldön is. Különösen mágnességtani előadásai voltak népszerűek. 2004-ben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) fizikai fődíjában részesült, 2007-ben pedig – néhány nappal hirtelen halála előtt – levelező taggá választották az Akadémián.

160 éve született Pollák Antal feltaláló

Szentesen, 1865. március 29-én született Pollák Antal (1865-1943) feltaláló, aki tanulmányait Szentesen kezdte, a grazi kereskedelmi és ipari akadémián folytatta. Oklevele megszerzése után visszatért Szentesre, ahol gabonakereskedést nyitott. 1895-től előbb a távolbalátás, utóbb a gyorstáviratozás kérdésével kezdett foglalkozni. 1897-től a budapesti Egyesült Villamossági Rt. laboratóriumában folytatta kísérleteit, majd Virág József (1870-1901) gépészmérnökkel társulva 1898-ban nyilvánosságra hozták gyorstávírójukat. Ez kezdetben morzejelekkel dolgozott, tovább fejlesztve pedig percenként 750 szót továbbított rögtön olvasható folyóírással. Találmányukat a Magyar Tudományos Akadémia 1903-ban Wahrmann-díjjal tüntette ki. Nevét ma két dolog őrzi. 1. a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) 1960-ban Pollák-Virág díja, melyet az egyesület kiadványaiban legjobb szakmai cikkeket, tanulmányt író szerzők kapnak meg. 2. nevét őrzi, az 1963-ban megalakult szentesi Gimnázium és Ipari Szakközépiskola, mely 1991-ben vette fel a Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola nevet.

130 éve született Bandat Horst geológus

Budapesten, 1895. március 30-án született Bandat Horst (1895-1982) geológus. -i tudományegyetemen 1921-ben kémiából, geológiából és ásványtanból szerzett doktori címet. Az egyetem Földtani Intézetében 1921-től tanársegéd, ugyanitt 1921-től magántanári képesítést szerzett 1928-ban. Kőolaj-geológusi pályája 1924-ben Shell-megbízással kezdődött, először burgenlandi, albániai és lengyelországi munkát vállalt, majd Szumátra szigeten (1929), Németországban (1932), Ny-Celebeszen (1933) és Kubában (1938-40) dolgozott. A Holland Új-Guineai Kőolaj Társaság kutatójaként 1936-1938 között először végzett fotógeológiai értékelést. Első légifotó-interpretációja Borneo szigetről 1936-ban jelent meg. 1940-1946 között Erdély, Kárpátalja és Nyugat-Magyarország területén a kőolaj- és a földgázkutatás fő konzultánsa. 1947-ben az USA-ban telepedett le és mint a légifotó-geológia elismert szakértője a Gulf Oil kötelékébe lépett. Ezután számos afrikai, ázsiai és amerikai országban dolgozott. 1956-tól független kőolaj-geológiai konzultáns lett. Foglalkozott a harmadidőszaki rétegtannal, üledékes és vulkáni szerkezeti alakulatokkal. Az orbitális geológia megszületésekor az ásványi nyersanyagok és az energiaforrások kozmikus módszerekkel való kutatásának problémaköréhez kapcsolódott. Hasznosította a lemeztektonika eredményeit. Módszerével számos olaj- és gázelőfordulást tártak fel. Részt vett az erőforrás- kutató és térképező Landstat-műholdak, valamint a Gemini-űrhajók felvételeinek geológiai kiértékelésében is.

125 éve született Páter Károly vegyész

Kolozsváron, 1900. március 31-én született Páter Károly (1900-1964) talajvegyész. 1940-től a keszthelyi akadémia kémiai tanszékének megbízott vezetője, 1942-től a mosonmagyaróvári Gazdasági Akadémia kémiai tanszékének vezetője, 1945 után az agrártudományi egyetem mezőgazdaság-tudományi kara mosonmagyaróvári osztályán előbb a kémiai, 1948-tól a talajtani tanszék vezetője, 1949-től a Gödöllőre helyezett agrártudományi egyetem talajtani tanszékének vezetője, az egyetem rektora volt. Szervezője és megalapítója a Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetnek, 1949-1953-ig pedig igazgatója. 1951-ben megszervezte az Agrártudományi Egyesületet, amelynek 1955-ig elnöke lett. Munkássága főleg a talajok osztályozására, fizikai, kémiai vizsgálatára s a szikes talajok tanulmányozására terjedt ki.

FELHASZNÁLT IRODALOM:

MMK Történeti (Bizottság) Munkacsoport: Magyar mérnökök évfordulói 2025-ben
Internet: mmk.hu/kamarai/historia

Évfordulóink a műszaki és természettudományokban
MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága sorozatának egyes kötetei

História – Tudósnaptár – Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
Internet: tudosnaptar.kfki.hu/historia

Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Informatikatörténeti Fórum
Internet: itf.njszt.hu

Dr. Hajtó Ödön: A mérnöki hivatásért
2021. – Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara

Nagy Ferenc szerk.: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig
1997. – BETTER – MTESZ – OMIKK

Kenyeres Ágnes szerk.: Magyar Életrajzi Lexikon I-IV. 1967-1990. – Akadémiai Kiadó
Internet: arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és
a jogelőd Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) kiadványai

Mérnök Újság (MÚ) és MÚ Online História rovat (Magyar Mérnöki Kamara)
Internet: mernokvagyok.hu és mernokvagyok.hu/blog/category/historia

Mérnöki évfordulók, emléknapok és programok – 2014. január 1-től havi bontásban
Internet: mmk.hu/kamarai/historia

EMT Tudomány- és Technikatörténeti Konferenciák kiadványai
(Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság) Internet: ttk.emt.ro

Fejér László szerk.: Vizeink Krónikája (Vízügyi múzeum 2001.)
Internet: library.hungaricana.hu/hu/view/VizugyiKonyvek_067/?pg=0&layout=s

A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917-2017 között (MHT, 2019.)
Internet: hidrologia.hu/mht/letoltes/LEXIKON_WEB.pdf

Kozák Péter író, szerk.: © Névpont, 2022. Nemzeti életrajzi adatbázis, virtuális sírkert
Internet: nevpont.hu/

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár: Magyar Tudós Tárlat – életrajzok
Internet: mezogazdasagikonyvtar.hu/a-gyujtemeny/elektronikus-forrasok/magyar-tudostarlat-eletrajzok

Egyéb szakmai életrajzok és műszaki források

Készítette: Sipos László József villamosmérnök, minőségügyi szakmérnök

Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Történeti (Bizottság) Munkacsoport tagja

Képek: Fortepan, Wikipédia