Hatalmas összeg egy átlag magyar család számára. Magyarországra nézve a 80 milliárd forint éves GDP kevesebb mint egy ezred része. Ám egyáltalán nem mindegy, mire költjük. Vehetünk rajta a holland földgáztőzsde mai ára szerint mintegy 360 millió köbméter földgázt. Egy kombinált ciklusú földgáz erőműben termelhetnénk vele 2,4 TWh villamos energiát. Igaz, ennyi földgáz az erőmű étvágyát tekintve csupán kicsit több mint fél évre lenne elég.  Építhetnénk belőle 67 GWh/év villamos áramot termelő PV naperőművet. Ám ez a villany is csupán éves áramigényünk 0,15 százaléka.

Hazai lignitünkkel működő erőművünk a Mátra alján 40 euró/MWh áron termeli a villamos energiát folyamatosan, éjjel és nappal, egész éven át. Jelen műszaki állapotában – lassan 55 éves kora ellenére – 5,5 TWh-ra lenne képes, ami éves igényünk 12%-a. Ám az Európai Unió (általunk is elfogadott) zöld ideológiája miatt önköltségére még kétszer ennyi rakódik rá. A széndioxid kvóta ára, ami most 80 euró/tonna… Ezért aztán egyelőre nem termelhetünk hazai lignitünkből sok olcsó villanyt, hiszen a kvóta az önköltséget háromszorosára emeli? S hol itt a 80 milliárd? A Mátra számára 2025-re előírt 1,8 TWh/év villany 2,5 millió tonna széndioxid kibocsátása kerül ennyibe, ami büntetésként jár, csak nekünk a saját lignitünk használatáért! Pedig lignitünk van elég.  (2. ábra) Olyannyira, hogy ma ismert készletünk több mint 5 milliárd tonna. Megtermelhetnénk vele 45 TWh/év mai éves áram szükségletünk felét, akár 130 esztendőn keresztül. Mégsem használhatjuk úgy, mint az Európai Unió egyes tagjai – Németország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Görögország bizony megteszi, mivel számukra van használati engedély. Kértek és kaptak derogációt uniós gazdánktól. Ám Magyarország egyelőre nem kért, pedig saját érdekünk lenne, hogy megtegyük, hiszen akkor nem lenne 40-50%-nyi importáram kényszerünk. Vagy ha tényleg megépülnének, új földgáz blokkjainkhoz földgázimportra szükségünk, melynek növelésére politikai ígéreteink ugyan lehetnek, ám az a kis törékeny selyemzsinór, a Török Áramlat szállítási kapacitása véges. S az éves 15,5 milliárd köbméternyi tudására hazánkon kívül Szlovákia, Csehország, Ausztria, Szerbia, Bulgária, Macedónia is ácsingózik.

1.ábra: Az MVM Mátra Energia Zrt. infrastruktúrája 1000 MW összteljesítményű új lignit blokkot is elbír

Tovább gondolva, ha a Mátra mégis megspórolhatná a 80 milliárdot, szétoszthatná a napelemeket beépítő, saját célra napáramot használó állampolgáraink és/vagy vállalkozásaink között. Ez ugyan csak álom ma még, azonban hazánk számára hasznos, importot- és veszteséget csökkentő megoldás lenne. Mint ahogyan az is, ha áramszolgáltatóink napos naponta negatív exportbevételt hozó naperőműveinek eladatása olyannak, aki saját céljára használja a termelt áramot. Ez is segítene fenntartani Európa legalacsonyabb villamosáram árát. Ugyanis így a termelőnek nem kellene 32 Ft/kWh támogatást adni, ami naponta 4-5 GWh után a napfényes napokon közel 30 milliárd Ft/év összeget tesz ki. Eladáskor pedig bevételünk mínusz 50-150 euró/MWh, ami legalább 15 milliárd Ft/év további veszteséget hoz.

2.ábra: Régóta ismert megkutatott szénkészletünk hatalmas (30 EJ) energiát tárol, és ez mind a miénk…

Szóval lehetne itt mit alkotni ebben az ügyben is, ha már saját energiahordozóink használata komolyan szóba került. S így megtakarításunk máris 80-ról 120 milliárd Ft-ra növekedhetne.           

Most térjünk vissza a valóságba, a 4. ábra segít nekünk ebben. Ha megvizsgáljuk energiaimportunk növekedésének ütemét (piros görbe) észre vehetjük, hogy 1979 és 1990 között kevés behozatalra szorultunk a hagyományos energia hordozókból. Ez azért volt, mert saját szeneinket, földgázunkat, kőolajunkat, uránércünket használtuk. Az 1980-as évek második felében indult meg az államadóságunk növekedése, ami azóta is töretlen. Ebben döntő szerepet játszott, hogy szinte azonnal vagy inkább gyorsuló tempóban lemondtunk saját energia- és egyéb ásványaink kitermeléséről. Mélybányáinkat egymás után zártuk be. Utolsónak Bükkábrány és Visonta külfejtései maradtak. Ám 2014 óta földgáz és kőolaj termelésünket sikerül újra a helyére tennünk. Jogos kérdés tehát, hogy államadósságunk jelentős, azonnali csökkentésére miért nem használjuk bőséggel rendelkezésre álló lignitkészletünket is? Miért építünk 1500 MW-nyi import földgázt égető erőművet, ami éves szinten elfogyasztott több mint 1,6 milliárd köbméter gázért átlagáron csaknem 200 milliárd forint adósság növekedést okoz… Talán elgondolkodtat minket, hogy pillanatnyilag erre csővezeték sincsen? Vagy a „majd lesz” megnyugtathat? Ám a 200 milliárd forintból kitelne az 5,5 TWh/év lignit áramunk rabló kvóta ára is!

3.ábra: A szolgáltatói és MVM-es felesleges napáram termelés akár haszonná is tehető, ha a szolgáltató nem kap érte támogatást, hanem valaki saját célra használja…

4.ábra: a KSH hiteles adatsora szerint államadósságunk „féktelen” növekedése határtalan energia importunknak is köszönhető

A természeti és a fizikai valóság szépséges álmainknak mindig teret ad. Már ha ismerjük és tiszteletben tartjuk emberi erővel és léptékben megváltoztathatatlan törvényeit. Ám csak addig nyújtózhatunk, amíg a takarónk ér, s ennek méretét a természeti- és fizikai valóságot ismerő és lehetőségeink határait leíró fizikai törvények segítségével pontosan kiszámítani tudó tudósaink és mérnökeink szakértelmét elfogadva és tiszteletben tartva ismerhetjük meg mindannyian.

Livo László