Hogyan teremtünk? Miért teremtünk? Mit teremtünk, és aztán mire használjuk? Milyen viszonyban lesz az új világ a már meglévőkkel? Hogyan alakulnak ki egy általunk kitalált fantáziavilág törvényei? Ki irányít, az alkotó/kitaláló, vagy a mű, amelyet létrehozott? Meddig tart a létrehozás, és honnan kezdődik egy ismeretlen világ felfedezése? És mi köze mindennek a valósághoz? A jelzett kérdésekre igyekszik választ adni a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a Typotex Kiadó által gondozott Új világok teremtése című kötet. A szerző, Pintér Gergő az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Algebrai Geometria és Differenciáltopológia Osztály ifjú kutatója, aki jelenleg egy BME-s kutatócsoporttal kvantumrendszerek topológiai jellemzőit vizsgálja, zenél, matematikai szeánszokat szervez, valamint MateMorfózis címmel rendhagyó előadásokat tart.
A Geometriai képzetek és képződmények alcímet viselő könyv a legtöbbet formálódott MateMorfózis-témák egy közös szálra felfűzött gyűjteménye. Célja az ismeretterjesztés. A mű fejezetei egy-egy jelenséget járnak körül, a hétköznapi szemléletből kiindulva és az emberi fantáziára építve. Nincsenek benne képletek, a szerző – ahol lehet – kerüli a szakkifejezések használatát. Megtudjuk, hogy az új világok teremtése a matematikában a XIX. század óta bevett gyakorlattá vált, így a geometriai rendszerek is átláthatatlanul elszaporodtak. A sokféleségük, az át- és egymásba alakíthatóságuk a szabad teremtés lényege. A szerző a gyakran merevnek, száraznak vélt matematika világának elképesztő szabadságát és teremtő erejét néhány geometriai rendszeren keresztül mutatja be, amely sok szálon szorosan összefügg az életünkkel, világszemléletünkkel, ily módon a mindennapjainkra is hatással van.