A Gondolat Kiadó és az MTA közös kiadásában jelent meg az Észlelés és fantázia – Válogatás Palágyi Menyhért írásaiból című könyv. A Bogdanov Edit és Székely László által válogatott, szerkesztett és részben fordította kötet igazságot szolgáltat egy polihisztor tudósnak. A szerkesztők közel két évtizedes kutatás eredményeit közlik, bemutatva a rendkívül sokoldalú gondolkodót: Palágyi Menyhért több tudományterületen – filozófia, téridőelmélet, esztétika, irodalomtudomány – alkotott. Bogdanov Edit Palágyi pályafutásáról írt tanulmányából megtudjuk, hogy apja mérnöknek szánta, így az érettségit követően a Műegyetemen tanult, ahol 1881-ban matematika–fizika szakos tanári oklevelet szerzett. Ezt követően az irodalom, esztétika és filozófia felé fordult. Másik tanulmányában Bogdanov a tudós fantáziatanát elemezve rámutat, hogy Palágyi Menyhért a fantáziát a megszokottól eltérő módon elsősorban nem képiként és szellemi folyamatként gondolta el, hanem vitális folyamatnak tekintette, és úgy vélte, a tapintás képezi alapját a fantáziatevékenységnek. Ezzel jelentős fordulatot hozott az addigi imaginatív szemléletbe.

Székely László szerkesztőtárs egy helyen jelzi, hogy a magyar tudós Albert Einstein méltó kritikusa volt: „…a tér és az idő nem szemléletünk két önálló formája, hanem a téridő mint egyetlen szemléleti forma két, egymást kölcsönösen feltételező, egymás pólusát képező mozzanata. E koncepció keretében vezeti be azután Palágyi az áramló tér fogalmát. Majd ennek nyomán a tér és az idő szimmetriáját, valamint fejti ki dimenzióelméletét, melyben a tudat, illetve a logikai ítélőképesség lehetősége összekapcsolja a tér három- és az idő egydimenziós – ennek megfelelően az egyetlen szemléleti formát alkotó téridő négydimenziós – voltával.”