14° C
Ma 2024. február 29., csütörtök, Elemér napja van.
14° C
Ma 2024. február 29., csütörtök, Elemér napja van.
Ismét Kovács Leventét választották az Óbudai Egyetem rektorává

Ismét Kovács Leventét választották az Óbudai Egyetem rektorává

Az intézményt 2019 óta vezető Kovács Levente marad az Óbudai Egyetem rektora, egyedüli pályázatát a szenátus támogatta, a fenntartói jogokat gyakorló Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány kuratóriuma pedig február 27-i ülésén egyhangúlag hagyta jóvá a döntést.  ...

A jövő szakmáinak 85%-át még fel sem találták

febr 6, 2024 | egyetemes

A feltörekvő technológiák, például a robotika, a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a virtuális és kiterjesztett valóság, valamint az emberi agy működését utánzó számítástechnika az előrejelzések szerint az elkövetkező évtizedekben átalakítják majd az életünket és a munkánkat. Az Institute for the Future legutóbbi jelentése pedig még erőteljesebben fogalmaz, szerintük a 2030-ban létező állások 85 százalékát még fel sem találták, így az új tudás megszerzésének a képessége értékesebbé válik, mint a tudás maga”. Ezért is egyre fontosabb kérdés a felsőfokú tanulmányaikat megkezdő hallgatók számára, hogy valóban jövőbiztos tudást adó szakot válasszanak.

 

A jövő szakmái mind a dinamikusan fejlődő területekről kerülnek ki, mint a mesterséges intelligencia, az informatika, a gyógyszerészet, az orvosi technológiák és azok a határterületi képzések, amelyek több tudományterület tudását ötvözik, ezek közé tartozik a BME fizikus-mérnök képzése is. A Boston Consulting Group tanulmánya szerint a számítástechnikai, természettudományos, technológiai, matematikai és mérnöki tudásra hatványozottan szükség lesz. A területekhez szorosan kapcsolódó képzést nyújtó fizikus-mérnök szak hallgatói egymásra épülő, kompetitív tudást szerezhetnek, a folyamatosan változó trendekhez igazodva az innovációs képességet és a szellemi tulajdon fontosságát is fókuszba helyezve.

Rab László kulturális antropológus és etnográfus szerint azok a szakmák lesznek fontosak, amelyek adatokkal, információkkal és kontrollal foglalkoznak. Hogy milyen dinamikusan fejlődik ez a terület, azt a KSH adatai is jól mutatják: 2009-ben az információ, kommunikáció ágazatban hazánkban 92,4 ezer ember dolgozott, ez 2020-ra már 147,5 ezer főre nőtt. „Az adat tehát az új arany.” Naponta sok millió terabájtnyi adat keletkezik a világban, az adatok feldolgozása és elemzése a másik kulcsterület, amelyre a jövőben is biztosan szükség lesz. Ezt a Business Insider előrejelzése is megerősíti, szerintük az adattudományi szakemberek az elkövetkezendő évtizedekben keresettek lesznek. Az adatelemzés, modellezés, algoritmusok, valamint a statisztika és valószínűségszámítás kiemelt területei a BME fizikus-mérnök képzésének is.

2025-re 133 millió ember fog élni a földön, aki közvetetten vagy közvetve foglalkozik a mesterséges intelligenciával és a gépi tanulással, utóbbi egyre több vállalatnál kerül fókuszba. Az automatizáció is egyre több területen lesz jelen, a robotok azonban bizonyos szektorok munkaköreit biztosan nem fogják elvenni. A nehezebben automatizálható munkakörökben várhatóan nőni fog a foglalkoztatottság. A mérnöki munka jövője a technológiai újításoktól függ, hiszen a robotok megalkotásával a fenntartásuk és fejlesztésük is együtt jár. Ehhez kapcsolódnak az optikai és félvezető-technológiák, amelyekben kiemelkedő szerepet tölt be a Bosch csoport és a Semilab Zrt. A számítógépek és adattárolók mellett az élet minden területén használt érzékelők, kijelzők és kommunikációs eszközök is félvezető-technológiát alkalmaznak. A fizikus-mérnök képzésen a hallgatók már egyetemi éveik alatt együtt dolgoznak kutató-fejlesztő vállalatokkal és betekintést nyernek a leginnovatívabb K+F cégek világába.

A technológiai fejlesztések nemcsak hazai és nemzetközi nagyvállalatoknál, hanem az egyetem berkein belül is megjelennek, izgalmas kutatás-fejlesztési kihívásokat adva a hallgatóknak. Ezt jól példázza a BME Fizikai Intézet egyik fiatal kutatójának, Sulyok Ábelnek doktori munkája, aki autók szélvédőjére vetített kijelzőket (Head-Up Display, HUD) vizsgált. Hogy kutatásának eredményeit felhasználják a következő generációs kijelzők fejlesztésében, Ábel doktori konzulensével és üzlettársával tudáshasznosító (spin-off) céget alapított az egyetem által szabadalmaztatott eredmények továbbfejlesztésére és üzleti hasznosításra. Az aHead Photonics Kft. 2024-ben fizikus, mérnök és informatikus kollégák részvételével egy autóba épített prototípus fejlesztésébe kezd, majd a BME-vel és autóipari beszállítókkal együttműködve 5-6 éven belül a piacra is léphet a vezetés biztonságát javító, önvezető autókban akár házimoziként is használható különlegesen széles látószögű kijelzőjével.

 

További információk a szakról: https://fizikusmernok.bme.hu/

Ismét Kovács Leventét választották az Óbudai Egyetem rektorává

Ismét Kovács Leventét választották az Óbudai Egyetem rektorává

Az intézményt 2019 óta vezető Kovács Levente marad az Óbudai Egyetem rektora, egyedüli pályázatát a szenátus támogatta, a fenntartói jogokat gyakorló Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány kuratóriuma pedig február 27-i ülésén egyhangúlag hagyta jóvá a döntést.  ...