10° C
Ma 2024. április 16., kedd, Csongor napja van.
10° C
Ma 2024. április 16., kedd, Csongor napja van.
Befejeződött a jáki templom helyreállítása

Befejeződött a jáki templom helyreállítása

Befejeződtek a jáki Szent György-templom külső és belső helyreállításának, restaurálásának több évig tartó munkálatai, a következő lépés a már kész kivitelezési tervekkel rendelkező látogatóközpont megépítése lehet – mondta el április 12-én Sarkadi Márton építész, a...

Az űrtechnológia fontos sarokköve a világgazdaságnak

Az űrtechnológia fontos sarokköve a világgazdaságnak

Az űrtechnológia fontos sarokköve annak, hogy a világgazdaság üzemelni és fejlődni tudjon – mondta Ferencz Orsolya az eddigi legnagyobb magyar repülő űreszköz, a Thermal Guard Assembly (TGA) április 12-i bemutatóján Miskolcon.    A Külgazdasági és...

Elvek mentén

nov 10, 2023 | interjú

Valóban egy új világ jön, a meglévő értékek felkarolását célzó világ, a szakma teljeskörű bevonásának a világa, az együttműködés világa – mondta interjúnkban az építészeti államtitkár. Lánszki Regő szerint az Országgyűlésnek benyújtott építészeti törvény maximális mértékben megerősíti a szakmai kamarák működését és tevékenységét.  

 

Legutóbb nyáron járt egyeztetésen a mérnöki kamarában, ahol a vezető tisztségviselők egyöntetű véleménye, javaslata volt, hogy a törvény címe építészeti és mérnöki alkotásokról és tevékenységekről szóló törvény legyen, mert ez jobban visszatükrözné a mérnökség szerepét, azt, hogy az építési beruházások mintegy hatvan százaléka nem magasépítési projekt, illetve a magasépítési beruházások hatvan százaléka nem építészet. Végül mégsem változott a cím. Miért?

Október 18-án benyújtottuk az Országgyűlésnek a parlamenti vitára alkalmas verziót. Amikor februárban találkoztunk, még csak a törvény koncepcióját fogalmaztuk meg, az elmúlt fél évben pedig egy nagyon aktív munkába kezdtünk, még egyszer társadalmasítottuk az anyagot, és a kodifikált verziót köröztettük meg. Így alakult ki a törvény-tervezet véglegesnek tekintett állapota. Már a mérnöki kamaránál tett nyáreleji látogatásom alkalmával – és más szakmai szervezeteknél is, ahol ez felvetődött – jeleztem, hogy a törvény címén nem tervezünk változtatni. Amikor Magyarország építészeti állapotáról, védendő épületekről, településkarakterről, építészeti formakincsről, a megvalósult és meglévő épített környezetünkről beszélünk, illetve arról, hogy a jövőben mit szeretnénk megvalósítani, mindig a végső célt és állapotot tekintjük. Mindenki egy célért dolgozik ebben a folyamatban, hogy minél jobb minőségben és minél hosszabb távra tudjon megvalósulni egy létesítmény, műtárgy vagy egy épület. Nem titok, a törvény egyik fő célkitűzése a meglévő épületállomány megőrzése és megújítása. Ha arányokat nézünk, akkor ebben sok esetben a mérnökre nagyobb szerep hárul, mint az építészekre, ám a nap végén mindig építészeti összképről beszélünk, ezért is nevezzük magyar építészetről szóló törvénynek és nem építészeti vagy építési törvénynek. Azt gondolom ugyanakkor, hogy az egy jó jel, ha ez a legfőbb kritika a törvénytervezettel kapcsolatban.

 

A szakmai egyeztetések során több mint ötezer észrevétel érkezett a törvénytervezethez. Hol és milyen kérdésekben találkoztak a legnagyobb ellenállással, módosítási javaslatokkal?

Pontosítok, összesen hatezer-kétszáz észrevétel érkezett, noha ezekben nyilván sok volt a párhuzamosság. Nem beszélnék ellenállásról, mert büszkén mondhatom, hogy a jogalkotási munkában már a kezdet kezdetén, a koncepcióalkotás időszakától együtt dolgoztunk a szakmával, a piaci szereplőkkel, az oktatási intézményekkel, a hajrában pedig a törvényszabta kereteken túl is leültünk egyeztetni a szakmai szervezetekkel. Mindez segített abban, hogy egyfajta konszenzusos, nagy szakmai elfogadottságot élvező törvényjavaslat alakuljon ki. Azt gondolom ez közös sikerünk a szakmával, a szakmai szervezetekkel. Ehhez kellett az is, hogy az észrevételek jelentős részét, több mint ötven százalékát befogadtuk és a kéréseknek megfelelően módosítottunk. Rengeteg technikai észrevétel érkezett, és sok olyan is, amit nem a törvényben, hanem majd a ráépülő rendeletekben tudunk kezelni. Akadtak alapvető észrevételek is, az egyik ilyen a cím volt, a másik pedig – ami a törvénykezésben szokatlan és újszerű –, hogy olyan elvekre építjük a törvényt, mint a polgári jóízlés vagy az építészet minőségének elve.

 

Elvekre épülő, négy korábbi törvényt magába olvasztó, több mint kétszáz paragrafust tartalmazó törvényről beszélünk, de ha most csak a leginkább sarkalatos kérdéseket kellene összegezni, hogyan summázna?

A törvénytervezet kimondott célja, hogy az eddigi széttagolt szabályozási rendszer helyett egy egységes, átlátható és következetes keretrendszerrel támogassa a magyar építészet ügyét. A négy korábbi törvényből – építési, szakmai kamarákról szóló, településképi, valamint a kulturális örökségvédelmi törvény műemlékekre vonatkozó része – alakítottunk ki egy olyan új, letisztult, egyértelmű és integrált egységet, ami egy olvasatban kezeli a teljes építési folyamatot. Ha minőségi építésről és építészetről beszélünk, azt pusztán szabályokkal nem lehet meghatározni, vagy proaktívan elősegíteni, ezért az elvek a legfontosabbak. Több olyan elvet fogalmaztunk meg, amik alapvetően az értékvédelem témakörére épülnek. A tervezet az építészek munkáját kiszabadítja a számok és szabályok kizárólagosságából és visszaadja az építészeti elveknek, mindenekelőtt az illeszkedésnek és az esztétika szabályainak a teret, gondoskodik a magyar épített örökség megőrzéséről, a tájépítészet szerepének erősítéséről. Korunk kihívásait tekintve elsősorban azt emelném ki, hogy a fenntartható fejlődés, a környezet- és klímavédelmi szempontok következetes alkalmazásával európai szinten is az egyik legelőremutatóbb és leghatározottabb zöldterület-védelmet fogjuk előírni.  Ha a konkrétumokat nézzük: már a törvény koncepciójában is szerepelt, hogy új külterületet, mezőgazdasági földeket a jövőben nem lehet belterületbe bevonni, kizárólag különleges esetekben. A település beépíthetőségi határához mérten egy ötszáz méteres zöld gyűrűt kell mindenütt megtartani, felállítjuk közterületeink zöld kataszterét, a magánterületeken lévő zöldfelületekre pedig zöldtanúsítványt vezetünk be. Másodsorban a meglévő épületállomány védelmét emelném ki, harmadrészt pedig, ha nem épületről, hanem egy területegységről beszélünk, ahol zárványokat, területsebeket találunk, a barnamezős területek elsőbbségének elvének előírását tartom a legfontosabbnak. De a tíz elv mindegyike az értékvédelmet, a minőségbiztosítást, illetve a későbbi felhasználhatóságot és működést segítő elv. A digitalizáció elve például nemcsak egy eszköz, hiszen sok mindent meghatároz: a különböző beavatkozási szinteket, a mérhetőséget, vagy egy hatóság működési lehetőségeit.

Mikor lehet ebből elfogadott, majd hatályos törvény?

Reményeink szerint novemberben, tehát még az őszi parlamenti ciklusban megtörténik a zárószavazás, hatálybalépési határidőként pedig február elsejét jelöltük meg. Ugyanakkor több olyan terület is lesz, ahol felkészülési időt kell hagynunk, ezért több olyan részszabályozás is létezik, ahol későbbi hatálybalépést teszünk majd lehetővé. Ahhoz például, hogy a barnamezős területeket felkarolhassuk, elsőkörben egy barnamezős katasztert kell készíteni. Néhány hónapon belül ezt lehetetlen megtenni, ezért 2026 január elsejét céloztuk meg. Ugyanez vonatkozik egy új műemléki nyilvántartási rendszerre is, itt is 2026 lesz a hatálybalépési dátum. A szakmai kamarák esetében 2024. február 1. lehet a törvény hatálybalépésének dátuma.

 

Új játékszabályok, új világ, új rezsim jön az építésben – hallhattuk a tárcavezetőtől – belépünk a kevesebb pénzből jobbat, minőségit és hazaiból építeni időszakába. Tényleg új világ lesz? 

Ez volt a tervünk. Amikor a minisztérium megalakult, a tárca küldetése, fő krédója az volt: nézzünk át minden állami beruházást, hogy a fejlesztéseket miként lehet fenntarthatóvá tenni, miként lehet a közpénzből épülő projekteket nagyobb odafigyeléssel kevesebb forrásból, mégis magasabb minőségi szinten megvalósítani. Amikor a piacot szabályozzuk, akkor is ezeket a célokat fogalmazzuk meg. Senkinek nem szeretnénk a zsebében turkálni, mindenki annyit költ, amennyit akar, mi kereteket, paramétereket és minőségi elvárásokat tudunk megfogalmazni, illetve egy olyan hatósági minőségbiztosítási rendszert alakítottunk ki, ami nemcsak felülről koordinálja majd a magánberuházókat, hanem támogatást is nyújt számukra. Ebben a rendszerben valóban egy új világ jön, a meglévő értékek felkarolását célzó világ, a szakma teljeskörű bevonásának a világa, az együttműködés világa. Ebben a rendszerben mindenkit arra buzdítunk, hogy minél kevesebb pénzből valósítsa ezt meg, hiszen ez az egyik alappillére a későbbi fenntarthatóságnak.

 

A szabályozás kialakítása mellett az is a szaktárca feladata, hogy az építésgazdaság számára munkát teremtsen. Ismerik a mai forráshiányos piaci helyzetet, illetve a meglehetősen sötétnek látszó jövő évi prognózisokat. Tudják már hogyan és honnan lesznek megrendelései a szektor szereplőinek 2024-ben és 2025-ben?

Most egy nehezebb időszakba léptünk, melynek világpolitikai, piaci, fiskális okai és hatásai ismertek. A minisztérium eddig azt tudta megtenni, hogy tiszta, logikus, fekete-fehér kereteket adott részint a jövőbeni állami építési beruházások rendjéhez, részint ahhoz, hogy törvényi szinten határozzuk meg a jövő építési piacát. Ennek a következő néhány évben indul meg az az intenzív időszaka, amikor az összes ráépülő rendeletet kidolgozzuk. Hogy a szabályozási kérdéskörön túl miként tudjuk még segíteni a szektort, arra csak néhány példát hadd említsek. Áttekintjük az állami beruházásokat, hogy ezek megfelelő minőségi és garanciális szint mellett, minél hamarabb és minél pontosabban legyenek végig futtatva. Ha még ezeken felül is akadnak olyan állami beruházások, amiket nem tudunk holnap elkezdeni, ezeket minden esetben – tervezési, előkészítési szinten – maximálisan felülvizsgáljuk, illetve a fenntarthatóság, a megtérülés, egyáltalán a beruházás létjogosultsága oldaláról újra pozícionálunk. Az előttünk álló időszakban ez rengeteg munkát jelent majd a tervezőmérnököknek. Szeretnénk eljutni oda, hogy minél több terv precízen, kiviteli terv szintig elkészüljön, és így várjuk, hogy amikor a szükséges források is rendelkezésre állnak, tovább haladhassunk. Számos parciális beavatkozás is történt, a falusi CSOK-program pénzügyi keretét például a minap bővítette ki a kormány. Mit teszünk még? Építésgazdasági stratégia megalkotásába fogtunk, ebben kifejezetten a hazai gyártókat és kivitelezőket kívánjuk messzemenően előnyben részesíteni. Ez is egy olyan új világot hozhat, aminek már régen be kellett volna köszöntenie Magyarországon. Addig tudunk nyújtózni, amíg a takaró ér, ezen belül azonban mindent elkövetünk, hogy a szektor szereplőinek legyen munkája és hogy a nyugati példáknak megfelelően a hazai vállalkozásokat preferáljuk.

Milyen változásokat hoz az új törvény a szakmai kamarák működésében?

Megkérdeztük mind a mérnöki, mind az építészkamarát, hogy mit szeretnének, illetve olyan módosításokat és változtatásokat tettünk, amiket a köztestületek kifejezetten igényeltek. A műszaki ellenőröknek és felelős műszaki vezetőknek a jövőben kiemelt szerepe lesz az építési folyamat minőségi garanciájában, ezért ezek a szakemberek az MMK-ban új szakmai tagozatot fognak alakítani, és ugyanezt írjuk elő az építészkamaránál a főépítészek vonatkozásában, mert ha a jövőben rábízunk valakire valamit, azt felügyelni és kontrollálni is kell. Külön kérés volt, hogy egységes etikai norma alakuljon ki, egységes eljárásrenddel, így itt már az első fok is országos szintre kerül. Összességében azt gondolom, a törvény maximális mértékben megerősíti a szakmai kamarák működését és tevékenységét, ahogy az is jelzésértékű volt, amilyen mértékben bevontuk őket a törvény előkészítésébe.

 

A minap az Országgyűlés december 16-át, Kós Károly születésének napját a Magyar Építészet Napjává nyilvánította, továbbá az idei évtől, december 16-án kerülnek majd átadásra az állami építészeti díjak és új elismerésként a Kós Károly-díj is, mint az építész szakma legnagyobb elismerése. Adódik a kérdés: a tárca a mérnöki alkotásokat és alkotókat is hasonló csúcsdíjjal tervezi majd elismerni?

A szakmai díjak mindig lényegesek. Tudomásom szerint a hazai mérnökvilágban több rangos elismerést is kiosztanak, a szakmától vagy a mérnöki kamarától azonban nem érkezett olyan megkeresés, hogy az alkotó mérnökök számára egy új, csúcsdíjat alapítsunk. Ha lesz ilyen igény, el fogunk gondolkodni rajta.

 

Miként folytatódik a tárca szabályozási tevékenysége? Milyen feladatokra fókuszálnak majd az előttünk álló időszakban?

Ahogy említettem, elindult a törvényre épülő rendeletek kidolgozásának folyamata. Ha az Országgyűlés elfogadja az építészeti törvényt, rögtön hatályba is kell léptetnünk néhányat, ilyen például a Balatonnal részletesen foglalkozó rendelet, az OTÉK átdolgozott verziója, és minden olyan részletszabály, ami nem törvényi szintű. Nagy, átfogó rendeleti anyag készül, összesen kilenc jogszabály kidolgozását kezdtük meg, és akkor még nem beszéltem a tervezett kormányhatározatokról, valamint miniszteri rendeletekről és határozatokról. Lesz feladtunk ezután is, ráadásul a hatálybalépés után jön a finomhangolás időszaka, amikor nagyon alaposan kell figyelni, hogy a végrehajtás során milyenek a tapasztalatok. A szakmai szervezetekkel kialakult párbeszéd ebben a folyamatban is meghatározó lesz.

 

Dubniczky Miklós

Befejeződött a jáki templom helyreállítása

Befejeződött a jáki templom helyreállítása

Befejeződtek a jáki Szent György-templom külső és belső helyreállításának, restaurálásának több évig tartó munkálatai, a következő lépés a már kész kivitelezési tervekkel rendelkező látogatóközpont megépítése lehet – mondta el április 12-én Sarkadi Márton építész, a...

Az űrtechnológia fontos sarokköve a világgazdaságnak

Az űrtechnológia fontos sarokköve a világgazdaságnak

Az űrtechnológia fontos sarokköve annak, hogy a világgazdaság üzemelni és fejlődni tudjon – mondta Ferencz Orsolya az eddigi legnagyobb magyar repülő űreszköz, a Thermal Guard Assembly (TGA) április 12-i bemutatóján Miskolcon.    A Külgazdasági és...