4° C
Ma 2023. december 02., szombat, Melinda és Vivien napja van.
4° C
Ma 2023. december 02., szombat, Melinda és Vivien napja van.

Az Országgyűlés előtt az építészeti törvény

nov 7, 2023 | fókusz

A magyar építészetről szóló törvényjavaslat vitájával folytatta munkáját november 6-án a parlament.

 

A magyar építészetről szóló törvényt ismertető Lázár János építési és közlekedési miniszter arról beszélt: az emberek közhangulatát, életminőségét, életviszonyait érdemben befolyásolja, hogy milyen körülmények között élik hétköznapjaikat, legyen szó személyes vagy közinfrastruktúráról. Az épített környezet hatással van az emberek életminőségére, gondolkodásra – tette hozzá. A miniszter hangsúlyozta, hogy a jövő generáció számára döntő jelentőségű lehet, hogy milyen környezetben él. A politikus úgy fogalmazott, hogy a „minőség forradalmát” kellene végrehajtani a mennyiséggel szemben. Hozzátette, azt a kultúraváltást szeretné végrehajtani, hogy ha valaki építkezik, azt a minőség és ne a mennyiség jegyében tegye. A törvényjavaslat nevesít három, fontos példának tekintett építészt, Lechner Ödönt, Kós Károlyt és Makovecz Imrét, valamint tíz irányelvet határoz meg – emelte ki. Ez egy érdekvédő törvény, az építész- és a mérnöki kamara nemcsak, hogy megtárgyalta az elképzelést, de annak szövegéhez egy év alatt 6500 javaslat érkezett – ismertette a részleteket. Az indítvány – a magyar törvényhozás történetében először – zöldfelület-szabályozással próbálkozik – mutatott rá. Átszabja a mezőgazdasági területek, külterületek beépítési szabályait, preferálja a barnamezőt – tette hozzá. A törvény jellegét nemcsak a hagyománytisztelet adja, hanem a beillesztés iránti elkötelezettség és igényesség is – közölte. A megfontolásra ajánlott tíz elv közül kiemelte a polgári jóízlés és az építészeti minőség elvét. Egy felelősen gondolkodó ember esetében az ítélőképesség, a minőség iránti elkötelezettség választ ad arra, hogy mi a polgári jóízlés – mondta Lázár János. A szükséges minimum elve arról szól, hogy az országban csak annyit építsenek be, ami a fejlődés érdekében mindenképpen szükséges – érvelt, hozzátéve, Magyarország ma is túlépített. A miniszter kiemelte még a helybeillesztésnek, a természeti környezet megőrzésének, a barnamezős területek elsődlegességének, az építészeti örökség megóvásának és méltó hasznosításának, az emberi életminőségnek és az egyetemes tervezésnek, a hazai ellátásbiztonságnak, a digitalizációnak és a szabályozó felelősségének elveit.

Rámutatott, hogy a változtatás során négy jogszabályt, a mérnöki és építészkamaráról, az épített környezetről, a településkép védelméről és a kulturális örökség védelméről szóló törvényeket vonják össze. Ezzel megváltozik a négy törvény belső tartalma, a jövőben megújulnak az építészeti alapelvek és kamarai szabályok – emelte ki. A joganyagnak a magyar építészszakma mindenképpen egzisztenciális nyertese – jelentette ki. A politikus sürgette, hogy a helyi tervtanácsoknak biztosítsanak vétójogot. Hozzátette, azt szeretné, ha az országos főépítészi hálózat az egész országot lefedné és Magyarországnak lenne tájkertészettel foglalkozó főkertésze. A jogalkotó célja az volt, hogy a települések szerepe erősödjön a törvényjavaslattal – szögezte le a politikus, aki egyúttal kiemelte a hatósági engedélyezés egyszerűsítését. Hangsúlyozta, az építőanyaggyártásban, -fejlesztésben és -kereskedelemben egy patrióta, a magyar piacot védő és a magyar vállalkozásokat támogató politikát akarnak bevezetni. A miniszter elmondta, hogy létrehoznak egy barnamezős katasztert, mert felmérik az ország összes barnamezős területét. A külterület és belterület találkozásától ötszáz méterre nem lehet majd beépítést létrehozni és alapvetően tilos lesz a zöldfelület kivonása és beépítése – sorolta a változtatásokat. Elmondta, hogy a jogalkotók a reklámeszközök elhelyezésével kapcsolatban is új szabályozást vezetnek be. Azt is javasolta, hogy illetékkedvezménnyel, adókedvezménnyel és támogatási rendszerrel preferálják, ha valaki egy műemléképületnek a tulajdonosa.

Witzmann Mihály, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: a cél, hogy a jelenlegi széttagolt szabályozási rendszer helyett egy új korszerűbb, átláthatóbb, egységesebb és hatékonyabban működő modellt hozzanak létre. Hozzátette: a négy törvényt egybegyúró javaslat az értékvédelem és a polgárhoz méltó életminőség alapján a haza és haladás eszményére épít. Egyaránt képviseli a polgár és a közösség, a település és az építésztársadalom érdekeit, mert óvja a természetes és épített környezetet, segíti a gazdaság energiatudatos átalakítását és ösztönzi a minőségi és fenntartható építészetet. Kiemelte, hogy a javaslaton belül a tervező és szakértő mérnökök, valamint az építészek szakmai kamaráival külön fejezet foglalkozik. Szabályozzák a kötelező kamarai tagság intézményét, a kamarai szervezetrendszert, a tisztségviselőket, az összeférhetetlenségi szabályokat, a kamarai választás alapvető szabályait. Kitért a tervtanácsok 2024. október 1-től történő felállítására a járásszékhelyeken és a főváros kerületeiben, és arra, hogy az eddigiektől eltérően két új, az országos és a balatoni fő tájépítész szerepkört is meghatároznak.

Varga Zoltán, a DK vezérszónoka úgy fogalmazott: szájtátva hallgatta a minisztert. Vajon ugyanabban az országban élünk? – tette fel a kérdést. Már megváltoztatták az országot, a maguk képére formálták – vélekedett. Sok minden kitűnik ebből a több mint 250 oldalból, de mi volt tulajdonképpen a cél ezzel? – kérdezte, hozzátéve: szó sincs a minőség forradalmáról. Az építészet és épített környezet kiemelkedő jelentőségű, meghatározza, hogy az elkövetkező ötven vagy száz év során milyen épületekben élünk, dolgozunk – mondta, majd a közelmúlt építészeti felújításait, rekonstrukcióit sorolta, aminek értékelése szerint köze sincs a történelmi hagyományokhoz vagy a polgári jóízléshez. A barna beruházásokról szólva Debrecent hozta fel példaként, ahol hatalmas területet betonoznak le a zöld felületből. A BMW-gyár Magyarország legjobb földjeire települt – jegyezte meg. Az építészet teljes alárendelése folyik a gazdasági, politikai és oligarchikus érdekeknek – összegzett.

A polgári jóízlés érvényesítéséről szólva újabb kérdést tett fel: kinek a jóízléséről van szó? Szerinte rá akarják erőszakolni a társadalomra a saját ízlésüket. Minden korszakban van egyfajta közízlés, ehhez meg lehet próbálni igazodni, de ez nem egy olyan norma, amit elő lehet írni. Ez olyan épített környezet eredményezhet, ami semmiképp nem tükrözi a magyar társadalomét, lehetőséget kínál ugyanakkor egyfajta önkény alkalmazására, ami a kormánypártoktól nem áll messze – mutatott rá. Miért verték szét a hazai műemlékvédelem jól működő intézményrendszerét? – kérdezte, majd a vonatkozó garanciákat hiányolta.
Hollik István (KDNP) úgy fogalmazott: az épített környezet minősége összefügg az életminőséggel. Mint mondta, egy nemzet jólétét sokak szerint önmagában a GDP-vel nem lehet a maga komplexitásában jellemezni. Ehelyett többen négy komponenst használnak, a gazdasági fejlettséget, egy adott nemzet tudástőkével való gazdálkodását, a természeti környezet minőségét és az épített környezet minőségét. Magyarországot az elmúlt 12 évben gazdasági fejlődés jellemezte, az egyetemek modellváltása a tudástőke gyarapítását szolgálta, illetve a természeti környezeti megvédésben is sokat lépett elő a kormány, elég csak az erdők méretének növelésére gondolni. Azonban tartozás volt az épített környezet minőségének védelmében – mutatott rá. Hollik István kiemelte: a magyar építészeti hagyományok szocializmus alatti megtörése a mai napig velünk él, az erre való reflexió hasznos, a települési tervtanács megerősítése pedig a szubszidiaritás elvét szolgálja. A kisebbik kormánypárt vezérszónoka szerint a miniszteri expozéban ismertetett pontok jól összefoglalják a kormányzati szándékot, amelyet a KDNP is támogatni tud.

Molnár Zsolt (MSZP) szerint a törvényjavaslat elkészítése során nem figyelnek oda azokra a civil szervezetekre, akik nem szeretnének mást, mint a Balatont mindenkinek elérhetővé tenni. Üdvözlendőnek nevezte, hogy a Balatonnál a miniszteri rendeletek szintjét száműzi a törvénytervezet, és az is jó, hogy a további privatizációt elfogadhatatlannak tartja. Ami állami és önkormányzati tulajdon, továbbra is maradjon az – hangsúlyozta. Azonban sajnálatosként értelmezte, hogy a törvényjavaslat a Balatonnál a zöldterületeknél további beépíthetőséget tesz lehetővé horgászati célra vagy csónakkikötőnek, a kempingek és kikötők esetében pedig 15, illetve 20 százalékra növelhetik a beépíthetőséget védett övezetben. Emellett a korábbi 30 méteres védősáv – amely mellett az Alkotmánybíróság is kiállt – helyett csak 20 méter parti sétányra módosulna – mondta. A szocialisták vezérszónoka szerint a törvényjavaslatot vissza kellene vonni, és a tavaszi ülésszakra újragondolni. Szerinte a Balatonnal kapcsolatos kérdések, valamint a nemzetgazdasági célból kiemelt beruházás intézménye kizárják a támogathatóságot.
Balassa Péter (Jobbik) annak a véleményének adott hangot: akkor lesz értékelhető ez az anyag, amikor a milliárdosoknak, a nagyberuházóknak és az egyszerű embereknek is ugyanazt jelenti. Félek, hogy nem így lesz – tette hozzá, majd arról beszélt: a kormányzati ígéreteket mindenki hallja, de azt is tudják az emberek, hogy a valóság teljesen más. Az igényesség nem pénzkérdés, hanem hozzáállás kérdése – hangsúlyozta a jobbikos politikus, megjegyezve, elvárható volna, hogy minden visszás ügyben eljárjanak a hatóságok, ne próbáljanak eltussolni egyeseket. Megemlítette: a magyar építőipar mélyrepülése idején kerül a törvényhozás elé ez az anyag, akkor, amikor ötödével esett vissza az új lakások száma, a kiadott építési engedélyeké pedig 43 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Hozzátette: a helyzetet a kormány által kivetett kiegészítő bányajáradék is nehezíti, így számos cég kezd jelentős létszámleépítésekbe.

Balassa Péter jelezte: pártja több módosító indítványt is be fog nyújtani a törvényjavaslathoz.

Szabó Rebeka (Párbeszéd) hangsúlyozta: Magyarország legfőbb környezeti erőforrását a jó minőségű termőföldjei és a megmaradt természeti erőforrásai jelentik, hiszen a következő nemzedékek boldogulása ezeken, nem az akkumulátorgyárakon, a lakóparkokon, stadionokon múlik majd. Magyarországon 14. éve egy olyan kormány van hatalmon, amelyik nem vigyáz az ország természeti értékeire, termőföldvagyonára – jelentette ki, hosszan sorolva a tervezett nagyberuházásokat, amelyek jelentős területek beépítéséről, lebetonozásáról szólnak. A képviselő egyetértett Lázár Jánossal abban, hogy az ország területe „túl van építve”, majd arról beszélt, hogy a beruházást célterület minősítés „biankó csekket jelent a földrablásra”. Azon véleményének adott hangot, hogy általánosságban vannak előremutató elemei a törvényjavaslatnak, de fontos elemek maradtak ki, például nem vizsgálták érdemben az új szabályozás környezeti hatásait, „a célok és alapelvek között csak nagyon bújtatottan szerepel a fenntarthatóság”, ezért attól lehet tartani, hogy az építkezések környezettudatossá tétele helyett csak „egyfajta zöldre festés” lesz az eredmény. Szabó Rebeka úgy nyilatkozott: a tervezet legnagyobb hiányosága, hogy a szöveg semmit nem mond arról, hogy az új építés helyett a felújítást kellene előnyben részesíteni. Felvetette: a Balaton kapcsán az látszik, hogy a leendő jogszabály ad kiskapukat a tó környékének további beépítésére.

Apáti István (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy az építkezések költségei egyre inkább megfizethetetlenebbek. Egyre kevesebben engedhetik meg maguknak egy telek megvásárlását és egy új családi ház megépítését – tette hozzá. A polgári jóízlést keretrendszernek is lehet tekinteni, hogy olyan házak épüljenek, amelyek kétszáz évvel ezelőtt is épültek és kétszáz év múlva is épülni fognak – közölte. A rossz értelemben vett modernitás nem feltétlenül a legjobb irányba tereli az embereket – mutatott rá a képviselő. A beépíthetőség szabályaihoz nagyon óvatosan kell hozzányúlni, sokszor a helyi építési szabályzatok még tovább nehezítik a magántulajdonú ingatlanokat megvásárlók életét – mondta. Az ingatlanokhoz vezető utak problémáiról beszélve úgy fogalmazott, hogy ésszerű lenne elgondolkozni egy „részleges amnesztián”. Egy egyszerű telekegyesítés a legjobb esetben is hat hónap – hívta fel a figyelmet Apáti István.

Mátrai Márta (Fidesz) hangsúlyozta, hogy egy ilyen törvény az ország egészére kiterjed. A szabályozási kör olyan széleskörű, hogy Magyarország szinte valamennyi lakosát érinti – tette hozzá. A jogszabály azért is fontos, mert az utóbbi időben olyan irányzatok kezdtek elterjedni, hogy mindenki úgy és olyat épít, amilyet akar, tekintet nélkül arra a közösségre, amelyben él – közölte. A törvény a polgári jóízlést kívánja zsinórmértékül alkalmazni a tervezés és az építés során – jelentette ki.

Varga Zoltán (DK) arról beszélt, hogy sok mindent megtehetnek a kormánypártok, úgy csűrik-csavarják a törvényeket, ahogy akarják, mert megvan a kétharmaduk. Ugyanakkor ahhoz nincs joguk, hogy megsértődjenek az ellenzéki kritikákon. Szerinte a kormány az épített örökséget és a történelemkönyveket egyaránt meghamisítja. A magyar kézbe vétel az építőipar esetében azt jelenti, hogy a top 15 vállalatból öt Mészáros Lőrinc tulajdona, további öt pedig olyan vállalkozóké, akik a kormányhoz közel állnak – mondta.

Az általános vita lezárása után Lázár János építési és közlekedési miniszter megköszönte az érdemi képviselői kommentárokat, hangsúlyozva, minden politikai erőnek felajánlotta, hogy minden értelmes módosító indítvány megvitatására készen állnak. Két megközelítés verseng egymással: „van egy növekedési-fejlődési-gazdaságfejlesztési dilemma”, amely a mihamarabbi erőltetett iparosítást céloz, „nekem pedig az a dolgom, hogy szükség szerint ezeket a folyamatokat az észszerűségre hallgatva megpróbáljam korrigálni” – tette hozzá a miniszter. Lázár János hangsúlyozta, a törvényjavaslat eddig nem szabályozott területeket rendez vagy a hatályosnál szigorúbb szabályokat állít fel, tehát „érdemi változások vannak”. Hozzátette, a hatályos, szigorúbb környezet- és természetvédelmi normáink miatt más államok versenyelőnyre tettek szert. Valahogy meg kellene találni az egyensúlyt, hogy Magyarország valóban felzárkózóból fejlett országgá tudjon válni, de ne éljük fel a környezet tartalékait. Én ezzel nagyon egyetértek – fogalmazott a tárcavezető, aki hangsúlyozta: a termőföld védelme a kormánynak nem gyengesége, hanem erőssége. Megjegyezte: Európában lakosságarányosan szinte nincs is olyan állam, amelyben ekkora mértékben állna rendelkezésre termőföld vagy édesvíz. Lázár János szerint abban teljes társadalmi konszenzus van, hogy szükség van autóiparra, ahhoz viszont akkumulátorgyártásra van szükség.

A Balatonról szólva kijelentette, a tó „sokkal jobb hely lett, mint ami volt”, infrastruktúra, számos szálláshely épült ott. Nekünk az az érdekünk, hogy a magyar emberek ott költsék el a pénzüket; ahhoz infrastruktúrát kell oda telepíteni – mondta.

(MTI)