Száz évvel ezelőtt Budapest néhány belvárosi kerületében megannyi zseni született. Róluk, a későbbi amerikai kollégáik által csak „marslakóknak” nevezett tudósok pályafutásáról Marx György fizikus professzor is írt A marslakók érkezése című művében. E kötet kivételes erővel hatott a műszaki alapvégzettséggel is rendelkező Kopátsy Sándor közgazdászra, olyannyira, hogy „olvasói napló” írásába kezdett, azt kutatva, minek is köszönhették e nagy formátumú kutatók kitűnő minősítéseiket, kiválóságukat és rendkívüli eredményeiket. A szerző mindig is a sokoldalúságra törekedett, így a világhírű magyar marslakók életútjait is ennek megfelelően, szélesebb perspektívából vizsgálta és a következőket emelte ki: ebben az időben több pesti iskola is a világ legjobbjai közé számított és e géniuszok ott is kitűntek kivételes tehetségükkel; a középiskolai matematika- és a fizikaoktatás magas színvonala több kultuszminiszterünknek volt köszönhető; a magyar fizika- és matematikaoktatás világhírét, kétségbevonhatatlan nemzetközi sikereit Eötvös Loránd alapozta meg, majd Kármán Tódor, Fejér Lipót, továbbá a rendkívül népszerű Öveges tanár úr teremtette meg.
A kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány és a Pallas Athéné Könyvkiadó révén, a Kopátsy Sándor-életműsorozat keretében megismerhetjük A magyar marslakók titka című művet, ezáltal is hangsúlyozva a szerző hitvallását: csak akkor válhatunk dicsőségre termett néppé, ha a tudásból akarunk naggyá lenni. A marslakók életútja a mai fiatalok számára is erős üzenetet közvetít: a tehetséggel párosult tudás korunkban már nemcsak a legnagyobb öröm és a legbiztosabb anyagi alap, de útlevél is a világhírhez.