2023 nyarán indul a csaknem 160 éves épület felújításának első üteme, amelynek során megújulnak és kibővülnek az Akadémián őrzött nemzeti kincseket – például a Szózat eredeti példányát – bemutató kiállítóterek is. Az alapításának 200 éves évfordulójára készülő Magyar Tudományos Akadémia egy a mostaninál jóval nyitottabb, korszerűen felszerelt és fenntarthatóan működő épületben fogadhatja majd a tudomány iránt érdeklődőket és a tudományos közösség tagjait.

A budapesti Széchenyi István téren álló méltóságteljes épület a magyar és egyetemes tudományosság központi szimbóluma, amely az intézmény megkülönböztetett szerepét kanonizálta, és fejezi ki mind a mai napig. A Friedrich August Stüler tervei alapján 1862-65 között közadakozásból felépült palota a neoreneszánsz historizmus nyitányát jelentette Magyarországon, architektúrája és szelleme döntően befolyásolta a magyar építészet további alakulását. Kivitelezését Stüler képviseletében Szkalnitzky Antal, a mester egykori berlini tanítványa, az Akadémia részéről pedig Ybl Miklós irányította. A belső tereken is a korszak legnevesebb művészei dolgoztak, a falfestmények Lotz Károly és Ligeti Antal alkotásai.
A 12 ezer négyzetméter alapterületű épület, illetve a mögötte álló Könyvtár felújításának egyik fontos célja, hogy a közösségi terek arányának növelésével, új kiállítóterek megnyitásával a mostaninál jóval nyitottabb és akadálymenetesen bejárható legyen a nagyközönség számára. A másik fontos cél, hogy a tudományos rendezvényeket a mai kor technikai színvonalának megfelelően lehessen lebonyolítani. Műszaki és fenntarthatósági szempontból is van tennivaló bőven: az épület feltárt szerkezeti hiányosságainak kijavítása, energiatakarékos üzemeltetésre való átállítása, biztonsági és tűzrendészeti korszerűsítése.
A felújítást több ütemben tervezi az MTA. A 2023 nyarán kezdődő I. ütem egyik legnagyobb feladata a tető teljes felújítása, ami a beázások és a szerkezet elöregedése miatt már nem halasztható. Energetikai okokból megkezdődik az épület hatalmas ablakainak restaurálása és korszerűsítése, szükség esetén cseréje, ami az ünnepi évet követően is folytatódik. Visszakerülnek az épületre, illetve az épület mellé a szfinxek és a kandeláberek (az új díszkivilágítást a II. ütemben tervezik).
Új belsőépítészeti koncepció alapján megújul a Díszterem, az épület legnagyobb és legszebb terme. Teljes gépészeti, erős- és gyengeáramú felújítás mellett új audiovizuális rendszer, világítás és moduláris, az adott rendezvényhez alakítható berendezés kap helyett benne. Megújul a Művészeti Gyűjtemény kincseit bemutató Képtár, sőt a Duna felőli szárny tetőterében új kiállítóterekkel bővül.
A felújítás I. üteme optimális esetben 2024 őszére fejeződik be. A felújítás tervezésére kiírt közbeszerzést a Középülettervező Zrt. (KÖZTI) nyerte, az első ütem részletes kiviteli tervei elkészültek, a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás folyamatban van.

Az Akadémia abban bízik, hogy a 2025-re, fennállásának 200. évfordulójára megtörténhet a Székház előtti tér rendezése is, ahol a mostani parkoló helyett egy közösségi tér kapna helyett sok zöldfelülettel. Itt építenék meg azt a jelet, amely méltó az Akadémia történetiségéhez, ugyanakkor kifejezi a tudomány naprakészségét, mindenkori aktualitását és gyors reagálóképességét is. A 65 pályamunkából kiválasztott alkotásról itt olvashat részletesen.

Az Akadémia bízik abban, hogy az ünnepi év után folytatódhat a Székház megújulása. A II. ütemben az udvar alatt egy 300 főt befogadó, a legmodernebb technikával felszerelt konferenciaterem készülne el, új fogadóteret kapna a Könyvtár, és nyilvános közösségi tereket alakítanának ki az épületben.

Kép: MTA LGK/KÖZTI