A klímaváltozásra és az energiaválságra adott válaszokat vizsgáló kutatásban vesz részt az SZTE

A klímaváltozásra és az energiaválságra adott válaszokat vizsgáló nemzetközi kutatásban vesz részt egyetlen kelet-közép-európai intézményként a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) – tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága.

Az Európai Unió Phoenix-projektje azt vizsgálja, milyen válaszokat adhatunk a klímaváltozás és az energetikai válság okozta kihívásokra. A kilenc országban zajló kezdeményezés egyetlen résztvevője a kelet-közép-európai térségben az SZTE, amely Szegeden és a Balaton régiójában végez kutatásokat. A Phoenix-projekt célja az összes érintett érdekeinek, hozzáállásának felmérése és megjelenítése. A kutatás feltárja, hogy az adott régió lakosai, döntéshozói és gazdasági szereplői mennyire nyitottak azokra a változásokra, amelyek az energiaválság és a klímaváltozás kapcsán várhatóak. A tanulmány kilenc uniós ország konzorciumával, tizenegy régióban, különböző témakörökre fókuszálva gyűjti össze a véleményeket, és a jövőre vonatkozó ajánlásokat fogalmaz meg. A kutatás első szakaszában a természeti környezetben fellelhető lehetőségeket, a természeti kincsek megítélését, sebezhetőségét és felhasználási módjait vizsgálják. A munka egy bárki által kitölthető kérdőíves felméréssel, valamint célzott interjúkkal indult el.

A kutatók igyekeznek feltárni, hogy az egyes országokban a helyi társadalom milyen irányokba szeretne fejlődni az energetika, a környezetvédelem és általában a fenntarthatóság területén. A magyarországi mintaterületeken két fókuszt határoztak meg: Szegeden az energetika, a geotermikus energia és az alternatív fűtési módszerek, a Balaton térségében a helyi élelmiszer-termelés és -ellátás kerül a középpontba a felmérés során. A cél a fenntartható jövő, a dekarbonizáció, az energetikai átállás több megújuló és kevesebb fosszilis energiafelhasználással, egy sokkal megbízhatóbb, kiszámíthatóbb rendszer kialakítása. A több fázisból felépülő projekt végén a konkrét akciótervhez is felhasználható összegző értékelést 2024 januárjában nyújtják be a kutatók az Európai Unió döntéshozóinak. (MTI)