Mérföldkőhöz érkezett a Fővárosi Önkormányzat „Budapest-Nappal hajtva” projektje: jelentős térinformatikai fejlesztések révén elkészült a Budapest Szolár Térkép, Magyarország első napos potenciáltérképe. Ezzel Budapest is felzárkózott azon európai nagyvárosokhoz (pl. Bécs, Amszterdam, Helsinki, Berlin), amelyek interaktív szolár térképpel segítik a lakosokat és egyéb szereplőket napelemes fejlesztéseik tervezésében.

 

A Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség együttműködésében fejlesztett „Budapest Szolár Térkép” egy web alapú, mobiltelefonon is futó térképes alkalmazás, amely minden budapesti épület esetében megmutatja, hogy a tető mekkora része alkalmas a napenergia hasznosítására, azon milyen teljesítményű napelem fér el és mennyi áramot lehet napelemmel megtermelni. A szimulációk eredménye szerint összesen kb. 5000 MW napelemes potenciált rejtenek a fővárosi tetők. Összehasonlításul: a Paksi Atomerőmű kapacitása 2000 MW, Budapesten jelenleg közelítőleg 100 MW napelem üzemel, országos szinten eddig kb. 3400 MW napelemes kapacitást kapcsoltak a villamosenergia hálózatba, ebből közel 1200 MW a háztartási méretű naperőművek kapacitása.

„Az én generációm legnagyobb energiaválságát éljük át, mi nem emlékszünk hasonlóra életünkből – mondta Kerpel-Fronius Gábor a Budapest Szolár Térképet bemutató sajtóeseményen. „Budapest célja hosszabb távon a klímasemlegesség és az energiafüggetlenség megteremtése. Ez nem csak a mostani energiaválságra válasz, de az élhető város megteremtésének garanciája is. Ahhoz, hogy 2030-ra 40 százalékkal csökkentsük a város szén-dioxid kibocsátását, és hogy a városi közszolgáltatások a saját maguk által megtermelt energiából működhessenek, vagyis ne legyenek kiszolgáltatva az orosz energiának, elszánás és pénz is kell. Az elszánás adott, a városvezetésben legalábbis, és a pénz is rendelkezésre állna, ha a magyar kormány végrehajtaná végre azt a jogállami fordulatot, ami az uniós források megszerzéséhez szükséges. Vagyis a jogállam nem elvont fogalom többé, hanem az élhető jövő egyik feltétele” – húzta alá a főpolgármester-helyettes.

Ámon Ada, a Főpolgármesteri Hivatal Klíma- és Környezetügyi Főosztályának vezetője elmondta, nagy büszkeséggel tölti el, hogy egy kreatív, hozzáértő és elhivatott csapattal sikerült Magyarországon, sőt Közép-Európában is úttörő módon egy 21. századi alkalmazást fejleszteniük. „A térkép, a napelemes tanácsadó-irodánk és a dedikált napelemes tájékoztató honlapunk értékes segítséget nyújt a budapestiek számára ahhoz, hogy informáltan vághassanak bele napelemek telepítésébe. Ezzel nagyon fontos alapkövét tettük le annak, hogy a főváros megvalósíthassa klímacéljait, a 40%-os csökkentést a szén-dioxid-kibocsátásban 2030-ig.”

Kiss Ernő, a több mint 300 iparági vállalatot tömörítő Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke elmondta, hogy a napelemes piac soha nem látott mértékben fejlődik Magyarországon, és már egy lakossági méretű napelem esetében is kedvező megtérülési mutatók érhetők el: átlag alatti fogyasztás és árszint mellett 8-10 év, a feletti kategóriában 4-5 év. „A megnövekedett energiaköltségek következtében százezres nagyságrendű a tagvállalatainknál az érdeklődés. Érdemes azonban az MNNSZ szakembereire türelemmel várni, mert a robbanásszerű igénynövekedés következtében gombamód szaporodnak a napelem-telepítő vállalkozások, sokszor megfelelő háttér, eszközök és referenciák nélkül” – figyelmeztetett a szakember.

 

 

Budapest városvezetésének tervei szerint 2030-ig a jelenlegi napelem kapacitásokat a 130-szorosára kell növelni ahhoz, hogy teljesülni tudjanak a Budapesti Klímastratégiában lefektetett klímacélok (2030-ra 40% csökkentés a főváros szén-dioxid-kibocsátásában). A cél: összesen 1500 MW teljesítményű napelem telepítése, ami összesen körülbelül tíz millió négyzetméter napelem paneles felületet jelent, vagyis lakosonként legalább öt négyzetméternyi napelem telepítéséről van szó. Ezzel az ambiciózus tervvel közel ötszázezer tonna szén-dioxid kibocsátását takarítanánk meg, vagyis annyit, amennyi az összes budapesti lakos egy évi áramfelhasználásából a légkörbe kerül. A napelem-program eredményeképp Budapest összes CO2-kibocsátása nyolc százalékkal csökkenne, ami az ötöde annak, amit összes kibocsátás-csökkentésként szeretne elérni a városvezetés.

A napelemek megsokszorozásának jogi, műszaki és pénzügyi lehetőségeinek feltérképezését egy nagyszabású szakmai program keretében végzi a Főváros, amelyhez az EUKI német kormányzati ügynökség több mint félmillió euró pénzügyi támogatást nyújtott. Az Európai Klímavédelmi Kezdeményezés az egész Európai Unió területén finanszíroz klímavédelmi projekteket.