Az építésgazdaságban tapasztalható áremelkedés több mint duplája a fogyasztási ár növekedésének idén az első félévben az előző év azonos időszakához képest, ez a drasztikus áremelkedés az új építéseket és a felújításokat egyaránt érinti – közölte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szeptember 14-én. 

 

A szakszövetség elemzésében a Központi Statisztikai Hivatal adatait vette alapul és megállapította, hogy míg a fogyasztói árak az éve első hat hónapjában éves összevetésben 9,4 százalékkal emelkedtek, addig ugyanebben az időszakban az építőalapanyag-iparban 20,4 százalékos, az építőipari termelőiáraknál pedig 22,8 százalékos áremelkedés történt. A közlemény szerint az építőipari alapanyag- és építési termékeket gyártó vállalkozások az orosz-ukrán háború piaci hatásait, a kivitelezők pedig a beszerzési nehézségeket az év első felében beárazták. További kitettséget a kiszámíthatatlan energiaár-változások és a forint/euró árfolyam változása okozhat. Mindezek azért fontos tényezők, mert az építési termékek gyártásának költségei között az energiaköltségek részaránya átlagosan 25 százalékos nagyságrendet jelent, de vannak olyan építési termékek (például cement, égetett kerámia, tégla, egyes szigetelőanyagok), ahol ez az arány magasabb annak ellenére, hogy az anyaggyártók nagy többsége modern, energiatakarékos berendezésekkel, technológiával termel.

A forint/euró árfolyama pedig a kivitelezőknél tud üzleti sokkot okozni, hiszen a felhasznált építési termékek, anyagok 48 százaléka importból érkezik. A nemzetközi beszállítói láncok problémái a hazai kivitelezési idők hosszabbodását eredményezik. A forint további csekély mértékű gyengülése is jelentős árfelhajtó tényező az építésgazdaságban – mutatott rá közleményében az ÉVOSZ. Ráadásul a szakmunkások és mérnökök megtartása várhatóan tovább növeli az építőiparban a vállalkozások költségeit, amit be kell vállalniuk a cégeknek annak érdekében, hogy a magyarországi és nemzetközi munkaerőpiacon munkaadóként versenyben tudjanak maradni.

Az ÉVOSZ tapasztalatai szerint megrendelői oldalról első számú üggyé a finanszírozhatóság kérdése vált. Az állam és az önkormányzatok jelentős volumenű építési beruházásokat halasztanak későbbre. A lakosság a hitelképességének, az energiamegtakarítást célzó beruházások, felújítások finanszírozhatóságának határára érkezett. A szakszövetség úgy véli, hogy a magyarországi és külföldi befektetők eddig állami támogatásokra számítottak, azonban már az egyéb állami közreműködést is értékelnék. Ilyen az állami, önkormányzati területek vállalkozásba adása, közreműködés a közművesítésben, a magánerőből megépített létesítmények állami, közösségi igénybevétele az üzemeltetés során. (MTI)