Technikatörténeti érdekességek, műszaki- és mérnöki évfordulók 2022 júliusában.

80 éve született Molnár László mérnök

Budapesten, 1942. július 7-én született Molnár László (1942-2020) gépészmérnök, aki a diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte. A KÖZTI-ben, az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztnél és az Építéstudományi Intézetnél dolgozott. 1993-tól 3 évig az Állami Energiafelügyelet (ÁEEF) energetikai igazgatója, majd 5 évig az Energia Információs Ügynökség ügyvezető igazgatója volt. Ezt követően újabb öt évig az Energia Központ ügyvezető igazgatójaként és az EU Strukturális Alapok KIOP és KEOP Közreműködő Szervezet vezetőjeként tevékenykedett. 1993-2011 között ő képviselte Magyarországot az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságában (UNECE), amelynek Európa, Közép-Ázsia és Észak-Amerika 56 állama a tagja. 2001-2004 és 2007-2011 között az UNECE Fenntartható Energia Bizottságának alelnöke volt. A Külügyminisztérium és Gazdasági Minisztérium ajánlásával a genfi székhelyű testülethez akkreditált 240 szakember szavazata alapján 2005-2006 között ő volt a bizottság elnöke. Bizottsági tagságának megszűnésekor, 2011-ben az ENSZ helyettes főtitkára, Jan Kubis a következő szavakkal köszönte meg lelkiismeretes munkáját: „Az Ön részvétele tevékenységeinkben felbecsülhetetlen, az Ön gondolatai és tapasztalata fontos hozzájárulást jelentettek abban, hogy az ENSZ EGB régióban biztonságos és megfizethető legyen az energiaellátás.” Molnár László tanított a Budapesti Műszaki Egyetemen és a BME Mérnöktovábbképző Intézetének is rendszeres előadója volt.

125 éve született Fazekas (Fuchs) Károly mérnök

Budapesten, 1897. július 8-án született Fazekas (Fuchs) Károly (1897-1966) vízépítőmérnök. A budapesti Műegyetemen szerzett oklevelet, 1924-től Gyöngyös város mérnöke lett. 1928-tól több kultúrmérnöki és folyammérnöki hivatalban dolgozott, majd 1938-ban a Földművelésügyi Minisztérium osztálytanácsosa lett. 1948-ban a Vízrajzi Szolgálat vezetőjévé nevezték ki. Ezt követően lett a VITUKI egyik vezetője. Számos vízrajzi mérőeszközt tervezett, kiváló konstruktőr és újító volt. Elsősorban a folyómedrek morfológiai kérdésével foglalkozott. A II. világháború után jelentős szerepet vállalt a Balaton-kutatás újraélesztésében és nevéhez fűződik a „Balaton” kutatóhajó megtervezése is.

90 éve született Stefán Mihály mérnök

Bódvaszilason, 1932. július 8-án született Stefán Mihály (1932-2009) mérnök, akadémikus. 1954-ben a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen kohómérnöki oklevelet szerzett. 1959-1962 között aspiráns volt, majd 1962-ben Moszkvában szerzett kandidátusi fokozatot. 1962-1964-ig a Csepel Fémmű kutatási osztályvezetője, 1964-1975-ig igazgatója, 1975-1983-ig a Csepel Vas- és Fémművek műszaki igazgatója. 1986-1990-ig az Ipari Technológiai Intézet igazgatója volt. Fémfizikával, anyagtudománnyal és finom-kohászati kutatásokkal, elsősorban különleges fizikai, kémiai és mechanikai tulajdonságú anyagok makro- és mikro-szerkezetének vizsgálatával foglalkozott. Elméletileg megalapozta az oxigénmentes, nagy villamosvezető képességű rézhuzal ipari gyártását. 1976-tól az MTA levelező tagja volt.

130 éve született Loczka Alajos kémikus

Budapesten, 1892. július 8-án született (1892-1972) kémikus, tanár. Kémia-természetrajz szakon tanári oklevelet szerzett a budapesti Tudományegyetem bölcsészeti karán, ahol három éven át tanársegéd volt. 1920-ban szerves kémiai tárgykörből szerezte meg doktorátusát. Ezután a budapesti Kemény Zsigmond reáliskolában tanított, közben Konek Frigyes vegyészmellett az Országos Chemiai Intézetben folytatta tudományos kutatómunkáját. 1927-1928 között az USA-ban az ottani iskolarendszert tanulmányozta. Hazatérve az Országos Közoktatási Tanácsnál lett tanácsos. 1937-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Szakoktatási Ügyosztályának vezetője. 1950-től nyugdíjasként az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ munkatársa, 1962-től a Magyar Vegyészeti Múzeum tudományos munkatársa volt. Úttörője, kidolgozója és fejlesztője volt hazánkban az ún. „munkáltató” vagy „cselekedtető” kémiatanítási módszernek, ahol a diákok adott feladatokkal kísérletezve, mintegy önállóan, maguk jutnak a kívánt felismerésekhez. Számos didaktikai és több kémiatörténeti tanulmányt, könyvet írt.

125 éve született Csánk Rottmann Elemér mérnök

Budapesten, 1897. július 11-én született Csánk Rottmann Elemér (1897-1969) építészmérnök, aki több kórházat és egészségügyi épületet tervezett, melyek közül a Kútvölgyi úti Állami Kórház épületét mind a modern homlokzatkiképzés, mind a belső térelosztás korszerű megoldásáért jelentős alkotásként tartja számon a magyar építészettörténet. Fontosabb épületei: a Közegészségügyi és Bakteriológiai Intézet, a székesfehérvári Cisztercita Gimnázium, valamint nyaralók Zebegényben. Több tervpályázaton és kiállításon szerepelt sikeresen. 1949-ig magánirodát vezetett, és irányításával kezdődött meg a Kúria épületének helyreállítása; majd a Középület-tervező Intézet (utóbb Vállalat) Magasépítési Tervezőcsoport vezetője lett. Ezután főként lakóházak, kultúrházak és ipari épületek tervezésével foglalkozott.

125 éve született Antal Dezső mérnök

Brassóban, 1897. július 12-én született Antal Dezső (1897-1971) építészmérnök, az Iparművészeti Főiskola tanára. A magyar építőművészet hagyományairól és a Balaton-vidék építészetéről tanulmányai jelentek meg. A mezőgazdasági és a falusi építészet elméleti és gyakorlati kérdéseivel is foglalkozott. Több iskolát és bérházat is épített.

290 éve született Horváth Keresztély János tanár

Kőszegen, 1732. július 13-án született Horváth Keresztély János (1732-1799) jezsuita rendi szerzetes, a felsőbb fizika, a kísérleti fizika és a mechanika egyetemi tanára, aki a Mérnökképző Intézetben (Institutum Geometricum) is tanított. Kora egyik legtermékenyebb tankönyvírója volt. Könyvei nemcsak idehaza je­lentek meg, de számos munkájából Augsburgban és Velencében is készült kiadás. A göttingeni tudós társaság 1790 végén a levelező tagjává választotta.

100 éve született Rajó Sándor László mérnök

Nagykállón, 1922. július 13-án született Rajó Sándor László (1922-1956) villamosmérnök, tankönyvíró és oktató. Telefontechnikai, átvitel-technikai kérdések kezelésével foglalkozott és a Budapesti Műszaki Főiskolán távírótechnika tantárgyat oktatta. Később a Rádió-felszerelések Gyára laboratóriumának volt a vezetője, 1952-től a Műszeripari Kutató Intézet tudományos munkatársaként a híradástechnika elméleti fejlesztésén dolgozott. 

110 éve született Gallai Tibor matematikus

Budapesten, 1912. július 15-én született Gallai (Grünwald) Tibor (1912-1992) matematikus, akadémikus. Doktori fokozatát a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte. 1949-től volt a BME professzora, 1958-tól pedig a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. A kom­binatorika és a gráfelmélet nemzetközi hírű kutató­ja volt. Jelentősek a kritikus és teljes gráfok elméletében, valamint a gráfelmélet általánosításaként felfogható hipergráfok elméletében elért eredményei. Nevét vi­seli a Gallai-tétel, a Sylvester–Gallai-tétel és a Gallai–Edmonds-féle struktúratétel. Tanítványa volt Lovász László, Pósa Lajos és más neves matematiku­sok.

140 éve született Szabó Endre mérnök

Budapesten, 1882. július 25-én született Szabó Endre (1882-1964) erdőmérnök, aki 1904-ben a selmecbányai akadémián szerzett oklevelet. Jankó Sándor tanár-segédjeként elsőnek ismertette Magyarországon a sztereofotogrammetriát és a gyakorlatban is alkalmazta. Ő volt az új geodéziai felmérési módszer kikísérletezője hazánkban. 1914-től Kolozsvárott működött. Főbb művei: Sztereofotogrammetria (Erdészeti Lapok 1910); A sztereofotogrammetria gyakorlata és ennek segédeszközei (Erdészeti Lapok Bp., 1911); Az ikonometer hivatása (Magyar Erdész, Rimabánya, 1912); A sztereofotogrammetria állása (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közleménye 1912).

110 éve született Valkó Iván Péter mérnök

Budapesten, 1912. július 25-én született Valkó Iván Péter mérnök-fizikus, tanszékvezető egyetemi tanár. Egyetemi tanulmányait Bécsben kezdte és Münchenben folytatta, majd 1935-ben a stuttgarti műszaki egyetemen szerzett fizikus-mérnöki oklevelet. Hazatérése után a Tungsram Rt. kutatólaboratóriumában dolgozott. 1947 után a kutatólaboratórium osztályvezetője és a Távközlési Kutató Intézet elektroncső-laboratóriumának vezetője volt. A mikrohullámú elektroncsövek hazai fejlesztését ő szervezte meg és irányította. Kidolgozta a haladóhullámú cső prototípusát. 1952-ben BME vezetéknélküli híradástechnika tanszéken docensi beosztásban kezdte meg oktató tevékenységét. Megszervezte és kialakította a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet (HIKI) elektronikus laboratóriumát. Ennek munkáját előbb vezetőként irányította, majd tudományos tanácsadóként segítette. Tanszékvezető egyetemi tanári minőségben vett részt a BME korszerűsödő villamosmérnök-képzésében nyugdíjba vonulásáig, 1982-ig. Az 1953-1954-es tanévben a Villamosmérnöki Kar dékánhelyettese volt. Tanszékén kezdetben az elektroncsövek, később a félvezetők méréstechnikája területén folytatta kutató tevékenységét. Tagja volt több hazai és nemzetközi tudományos bizottságnak. Részt vett a Fizikai Szemle szerkesztésében is.

300 éve született Fellner Jakab építész

A morvaországi Nikolsburgban, 1722. július 25-én született fellenthali Fellner Jakab (1722-1780) építész, a késő barokk építészet talán legkiválóbb magyarországi mestere. Képesítés nélküli építész volt, aki a helyi építőmesteri gyakorlatból kinőve vált sikeres, elismert, keresett szakemberré. 1750-től főleg az Esterházy grófok számára dolgozott. Egy ideig Komárom vármegye szolgálatában állt. A Lamberg család móri kastélyát 1762-ben tervezte. Az első jelentős munkája a tatai római katolikus plébániatemplom volt. 1768-1774 között tervezte a veszprémi püspöki palotát, amely az európai késő-barokk számottevő emléke, legragyogóbb változata. 1773-ban tervezte és kezdte el építeni a pápai templomot. Nevéhez fűződik a veszprémi idős papok háza (1770-1778). Ő tervezte az Esterházy Károly püspök által egyetemnek tervezett egri líceum épületét. Jelentős szerepe volt Veszprém, Pápa, Tata és Eger városképének alakításában. A későbarokk, ún. copf stílusnak legjelentősebb hazai képviselője volt.

170 éve született Táborszky Ottó mérnök

Ausztriai Pöltschachban, 1852. július 26-án született Táborszky Ottó (1852-1902) gépészmérnök, tanár és szerkesztő. A Magyar Királyi Technológiai Iparmúzeum igazgatója volt tizenkilenc évig, mely állásra Dr. Trefort Ágoston miniszter nevezte ki. Korabeli tudósítás szerint a múzeum látogatója nem a múlt emlékei közé lépett, hanem a jövőbe tekintő tárlatot szemlélhetett. Kitárult előtte a korszak gazdasága: a tárlatok a fa- és fémipar korabeli nyersanyagait, félgyártmányait és a késztermékeit, az iparcikkeket, valamint a legújabb szerszámokat és szerszámgépeket, s azok gyakorlati használatát ismertette. A látogatónak lehetősége nyílt arra is, hogy a rajzteremben lerajzolhassa a mintákat, szakmai útmutatás mellett az iparcikkek terveit elkészítse. Táborszky Ottó, mint előadó-tanár az iparoktatás és iparfejlesztés terén is működött. 1889-1901 között ő szerkesztette és kiadta a Technológiai Lapok című szakfolyóiratot.

125 éve született Mika József mérnök

Budapesten, 1897. július 30-án született Mika József (1897-1975) Kossuth-díjas kémikus, kohómérnök, egyetemi tanár. Oklevelét 1923-ban a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolán szerezte. Ezt követően a Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak Rt. (MÁVAG) diósgyőri vasgyárában a kémiai laboratórium vezetője lett. 1924-től a soproni főiskola bányavegytani (később elemző vegytani és fizikai kémiai) tanszékén lett tanársegéd. 1927-től 1950-ig adjunktus és laboratóriumvezető intézeti tanár. 1952-től 1960-ig a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem sz. kémiai tanszékén tanszékvezető egyetemi tanár, majd a Vasipari Kutató Intézet tudományos tanácsadója volt. Fő kutatási területe az analitikai kémia, a kohászati analízis, a mikrokémia volt. Egy új módszert dolgozott ki a fémkomponensek meghatározására, valamint emissziós színképelemzéssel is foglalkozott.

100 éve született Czapáry Endre matematika tanár

Alibánfán, 1922. július 31-én született Czapáry Endre (1922-2018) matematika tanár. Zalaegerszegen, az 1950 óta Zrínyi Miklós nevét viselő, akkor még Deák Ferenc nevét őrző gimnáziumban érettségizett, majd Budapesten, az Eötvös Collegium tagjaként szerezte meg matematika-fizika szakos tanári oklevelét. Szakdolgozatait matematikából Fejér Lipót (1880-1959) matematikusnál, fizikából Rybár István (1886-1971) kísérleti fizikusnálkészítette, a fizikai kísérleteket Békésy György(1899-1972) biofizikus, később Nobel-díjas kutató laborjában végezte. Édesapja, sőt még nagyapja is tanító volt, tőlük örökölte a tanítás szeretetét, amely egész életét végigkísérte. Első munkahelye Szombathelyen a Faludi Ferenc reálgimnázium volt, ez rövidesen egyesült a premontrei gimnáziummal és lett belőle Nagy Lajos gimnázium. Innen Péter Rózsa (1905-1977) egyetemi tanár hívására feljött Budapestre, és az Apáczai Csere János gimnáziumban lett vezetőtanár matematikából. Sikeres tehetséggondozó munkája nyomán hívta meg Reiman István (1927-2012) egyetemi tanár az ELTE-re, ahol a tanárképzésbe kapcsolódott be. Ezután lett Győrben a ma is Révai Miklós nevét viselő gimnázium tanára, egyben megyei szakfelügyelő, s innen ment nyugdíjba 60 éves korában. Óraadóként tovább foglalkozott a legjobb diákokkal, s ezt a tevékenységét az újjáalakult pápai református gimnáziumban is folytatta 78 éves koráig. Életében több mint 30 tankönyvet írt, matematikából az OKTV és a központi felvételi feladatokat kitűző bizottságnak is tagja volt. Munkáját számos kitüntetéssel ismerték el, emlékét sok diákja őrzi szeretettel. 

100 éve született Dankó Sándor csillagász

Ártándon, 1922. július 31-én született Dankó Sándor (1922-1995) csillagász, ismeretterjesztő, jogász. A debreceni egyetemen jogot tanult, 1944-ben doktorált. Bírói-ügyvédi vizsgái után 1951-től Szolnokon bíró, 1961-től a Tiszai Vegyiműveknél (TVM) vállalati jogtanácsos volt. Különös gonddal intézte a csillagászati szervezetek működéseinek jogszerű feltételeit. A TVM Konkoly Thege Szakkörének 33 éven át volt szakkörvezetője. Munkásságának egyik eredménye a TVM szolnoki lakótelepén 1977-ben felavatott Bemutató Csillagvizsgáló. Szintén 1977-ben általa megvalósított multimédiás csillagászati kiállítás minden korábbi tevékenységét ötvözve vált országos sikerűvé, több nagyvárosban került bemutatásra. Hosszú ideig tagja a Csillagászok Baráti Köre országos vezetőségének, 1987 és 1990 között a Magyar Amatőrcsillagászati Társaság elnöke volt. Magas színvonalú ismeretterjesztő tevékenységének elismeréseként 1978-ban Zerinváry-emlékéremmel tüntették ki.

125 éve született Vermes Pál matematikus

Újpesten, 1897. július 31-én született Vermes Pál (1897-1968) matematikus, aki Budapesten végezte középiskolai tanulmányait, tanára Pólya György (1887-1985) matematikus 1919-1932-ig a budapesti Menzler-Pregner-féle tükörgyárat vezette, ezután 1932-1938 között apja bécsi faexportvállalatának volt az igazgatója. 1938-ban Angliába menekült, előbb Chelsea-ben, majd Londonban az egyetemen matematikai tanulmányokat folytatott. 1947-ben matematikából doktorált a londoni egyetemen, ahol tanára Dienes Pál (1882-1952) matematikus volt. A Birkbeck Kollégium külső meghívott előadója, 1948-ban az intézmény adjunktusa, majd docense lett. Fő kutatási területe a végtelen sorok szummabilitása, mely kutatásaival nemzetközileg elismert nevet szerzett. Végtelen mátrixokkal, komplex függvénytannal és gráfelmélettel foglalkozott, ezeken a területeken is figyelemre méltót alkotott.

Felhasznált irodalom:

MMK Történeti (Bizottság) Munkacsoport: Magyar mérnökök évfordulói 2022-ben
Internet: mmk.hu/kamarai/historia

Évfordulóink a műszaki és természettudományokban
MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága sorozatának egyes kötetei

História – Tudósnaptár – Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
Internet: tudosnaptar.kfki.hu/historia

Nagy Ferenc szerk.: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig
1997. – BETTER – MTESZ – OMIKK

Kenyeres Ágnes szerk.: Magyar Életrajzi Lexikon I-IV.
1967-1990. – Akadémiai Kiadó

Fejér László szerk.: Vizeink krónikája
2001. VMLK Budapest

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és jogelőd Magyar Szabadalmi Hivatal kiadványai
Internet: sztnh.gov.hu

Millenáris Tudástár: „Álmok Álmodói 20” kiállítás digitalizált dokumentumai
Internet: tudastar.almokalmodoi.hu

Mérnöki évfordulók, emléknapok és programok – 2014. január 1-től havi bontásban
 Internet: mmk.hu/kamarai/historia

Egyéb életrajzi és műszaki források

Készítette: Sipos László József villamosmérnök, minőségügyi szakmérnök

Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Történeti (Bizottság) Munkacsoport tagja

Nyitókép: a Fellner Jakab tervezte veszprémi érseki palota