A BME fenntartóimodell-váltásának finanszírozási, munkaügyi, pénzügyi és szervezeti, működési részletein dolgoznak a műegyetemi vezetők és szakértők részvételével decemberben létrejött munkacsoportok. Az oktatási, nemzetközi, tudományos és kutatási tevékenységgel...
A hazai zöld rendszámos járművek száma már nyáron átlépte 100 ezret[1], és a 2024-es év végére a tisztán elektromos járművek száma is 70 ezer fölé nőtt[2]. Ezzel már most kilencszer annyi teljesen elektromos autó fut a magyar utakon, mint négy évvel ezelőtt[3],...
Elképesztő átalakuláson megy át a Hungaroring: a 2024-es Magyar Nagydíj után folytatódtak a felújítási munkálatok, jelenleg napi szinten 620 ember dolgozik azon, hogy az augusztusi futamon a magyar versenypálya a megszokott magas színvonalon láthassa vendégül az F1-es...
A Helikon Kastélymúzeumban március 3-án este tartott kocsiavatón Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azt mondta: a mai magyar járműipar alapja az az innovatív képesség, amely már az ötszáz évvel ezelőtti kocsikészítő mesterekben is megvolt. A modern magyar járműgyártás az 1990-es években támadt fel újra, amikor néhány ötletből elindultak a kutatások, majd megjelentek azok a világcégek, amelyek a magyar mérnökök tudására is alapozhattak. Ennek a fejlődésnek a legújabb állomása a Zalaegerszegen hamarosan átadandó járműipari tesztpálya, amely a világ egyik leginnovatívabb ilyen létesítménye. Zala megye pedig ezzel a világ járműiparának egyik meghatározó helyévé is válik – hangsúlyozta a miniszter. Az avatón Pálinkás Róbert, a Helikon Kastélymúzeum igazgatója felidézte, hogy 1485-ben foglalta el Mátyás király Bécset, ami gyakoribbá tette a Buda és Bécs közötti közlekedést. Az ezen az úton fekvő Kocs község mesterei voltak azok, akik egy szekér alapján elkészítették az első könnyű, kényelmes és gyors szekeret, amivel lehetővé vált, hogy a két város között egy nap és egy éjszaka alatt megtegyék az utat az utazók.
A járműről már 1895-ben írásban is említést tettek, majd 1518-ban készült részletesebb leírás is róla, 1568-ban pedig egy augsburgi festő alkotta meg azt a ma is ismert rajzot, amely a mostani kocsireplika terveinek alapjául szolgált – mondta el az igazgató.
A keszthelyi múzeum hintójavító műhelyének mesterei gyártották le a kocsit, amelyhez Badacsonytomajban készítették el a vesszőfonatot. A megvalósítás ötlete pedig Knezsik Istvántól, az Autós Nagykoalíció elnökétől származik, aki nemcsak felvetette, de finanszírozta is a jármű elkészítését – hangsúlyozta Pálinkás Róbert.
Ötletadóként Knezsik István a rendezvényen úgy vélekedett, hogy a modern mobilitás, a négykerekű közlekedés ősei mi, magyarok vagyunk, a világ számos nyelvében is a mi szavunk alapján honosodott meg a kocsi neve. Azt is hozzátette: a keszthelyi műhelyben most még egy hasonló kocsit építenek a megrendelése alapján, de ezt a szekeret már a Kocs községben lévő kocsimúzeumnak adományozza majd. (MTI)
A BME fenntartóimodell-váltásának finanszírozási, munkaügyi, pénzügyi és szervezeti, működési részletein dolgoznak a műegyetemi vezetők és szakértők részvételével decemberben létrejött munkacsoportok. Az oktatási, nemzetközi, tudományos és kutatási tevékenységgel...
A hazai zöld rendszámos járművek száma már nyáron átlépte 100 ezret[1], és a 2024-es év végére a tisztán elektromos járművek száma is 70 ezer fölé nőtt[2]. Ezzel már most kilencszer annyi teljesen elektromos autó fut a magyar utakon, mint négy évvel ezelőtt[3],...
Elképesztő átalakuláson megy át a Hungaroring: a 2024-es Magyar Nagydíj után folytatódtak a felújítási munkálatok, jelenleg napi szinten 620 ember dolgozik azon, hogy az augusztusi futamon a magyar versenypálya a megszokott magas színvonalon láthassa vendégül az F1-es...
Mérnökigazolvány→
Kamarai kedvezmények
