A mintegy négy évet felölelő fejlesztés során megújul a meglévő vasúti pálya, megépül az új második vágány, biztosítóberendezési és távközlési munkákat hajtanak végre. A fejlesztés célkitűzéseiben szerepel a tengelyterhelés 210 kN-ról 225 kN-ra és a sebesség 100 km/h-ról 160 km/h-re történő emelése, és a normál nyomtávú vasúti pálya al- és felépítménnyel történő együttes kiépítése.
 

 

Felújítják többek között Kétegyháza és Lőkösháza állomások felvételi épületeit, a magasperonok mellett aluljárók, liftek is létesülnek. Az utasok kényelmes kiszolgálására P+R és B+R parkolók, csatlakozó út, a környező lakóházakat érintő zajhatások csökkentésére zajvédő fal épül.

A vonalon a teljes villamos vontatási felsővezetékhálózat és energiaellátás modernizálását hajtják végre. A külön szintű közúti és vasúti keresztezés biztosítására új műtárgy épül Kétegyházán, a már meglévő műtárgyak teljes körű felújításon esnek át.

Az önműködő, emelt sebességű térközbiztosító berendezések és közút-vasút szintbeni keresztezéseket biztosító berendezések létesülnek. Központi forgalomirányítási központot és új utastájékoztató rendszert építenek ki.

 

Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára beszédében kiemelte: „A Békéscsaba-Lőkösháza összeköttetés fejlesztésével rég várt korszerűsítés valósul meg a Kelet/Kelet-Mediterrán európai törzshálózati korridoron. A most meginduló beruházással nem marad több egyvágányú szakasz a legfontosabb hazai vasúti folyosón. Az újabb fejlesztéssel a folyamatos korszerűsítések utolsó hiányzó eleme kerülhet a helyére a legnagyobb forgalmú délkelet-északnyugati irányban. Az évtized közepére Budapesttől a román főváros érintésével egészen a tengeri kikötő Konstancáig végig két vágányon haladhatnak a vonatok. A Viharsarok elérését közúton is javítjuk: hamarosan elkészül a Békéscsaba gyorsforgalmi bekötését megteremtő M44 újabb szakasza.”

Herczeg Tamás, Békés megye 1. sz. választókerületének országgyűlési képviselője hozzátette: „Személyes tapasztalataimat is alapul véve bátran kijelenthetem: a vasúti közlekedés fejlesztésének üteme igencsak felgyorsult hazánkban. A Békéscsaba-Lőkösháza vasúti vonalszakaszon megkezdődő korszerűsítésnek köszönhetően a közösségi közlekedés egy új színtere nyílik meg a Békés megyei lakosság előtt. Gyors és biztonságos feltételek mellett a vasút a közúti közlekedés versenytársává válik, ami azért is releváns a térség szempontjából, mert ez a vonal szívja fel az országon áthaladó legnagyobb mértékű teherforgalmat. Nem elhanyagolható tény továbbá, hogy a magyarországi üvegházhatású gázok kibocsátásában is a vasút rendelkezik a legkedvezőbb értékkel, ami nem több, mint 0,1%. Környezetkímélő hatásaiból is látszik, hogy a vasúti infrastruktúra fejlesztése kulcsfontosságú a jövőre nézve. Bár elsősorban regionális beruházásról beszélünk, a Szolnok-Békéscsaba és a Budapest-Békéscsaba vasútvonal fejlesztésével, kétvágányúsításával az országos vasúti közlekedés egyik meghatározó elemévé válik a térség.”

Takács Árpád, a Békés Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízottja elmondta: „A közlekedés ügyének rendezésében hazánk anyagi felvirágzásának talpköveit akarjuk letenni…” (Széchenyi István). A magyar kormány elkötelezett a közlekedés komplex fejlesztése mellett, a dualizmus óta nem látott léptékben fejlődött Békés megye közút- és vasúthálózata az elmúlt évtizedben. A Békéscsaba-Lőkösháza közötti vasútvonal fejlesztését követően a korridoron csökken a menetidő, versenyképesebbé válik a személy és áruszállítás, javul a közlekedés biztonsága, modernizálódik a közösségi közlekedés”.

Kupai Sándor, a MÁV Zrt. főigazgatója hozzátette: „A MÁV-Volán-csoport azon dolgozik, hogy hozzájárulhassunk az autózással, egyéni közlekedéssel szemben versenyképes, utasbarát és fenntartható közlekedés fejlődéséhez hazánk dél-keleti régiójában is. A Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza vonal központi szerepet tölt be a személy- és az áruszállításban. A beruházás hatására a kétvágányú pálya előnyeit kihasználva a határon keresztül közlekedtetett vonatok mennyisége jelentősen növekedhet, megnő a Németországtól Románián és Bulgárián át Görögországig tartó Kelet-Mediterrán RFC 7 árufuvarozási folyosó részét képező határállomás átbocsátó képessége is.”

Kikina Artúr, a NIF Zrt. vasútfejlesztési igazgatója fontosnak tartja: „A projekt eredményeként a belföldi távolsági és nemzetközi vonatközlekedésben egyaránt meghatározó jelentőségű vonalon csökken az utazási idő, mérséklődnek a baleseti kockázatok. A vonalszakaszt magába foglaló vasúti törzshálózati folyosó kapacitása megnövekszik, így nemcsak a térségben, hanem tágabb kitekintésben is javul a tőkevonzó képesség. A színvonalas közlekedési infrastruktúra munkahelyteremtő beruházások letelepítésére ösztönözhet, erősíti a magyar termékek világpiacra jutásának lehetőségét.”

A fejlesztés az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából a NIF Zrt. beruházásában, európai uniós forrásból valósult meg. A Békéscsaba – Lőkösháza vasúti vonalszakasz kivitelezését a BL 2020 Konzorcium (vezető: STRABAG Rail Korlátolt Felelősségű Társaság, tag: V-Híd Építő Zártkörűen Működő Részvénytársaság) végzi nettó 126.792.232.044 Ft értékben, a Békéscsaba – Lőkösháza ETCS L2 kiépítését a Thales Austria GmbH végzi, nettó 5.345.000.000 Ft értékben.

 

Tervezők: Kontúr Csoport Kft., Unitef 83’ Zrt., Út-Teszt Kft., Uvaterv Zrt., RailCert Hungary Kft.

 

Forrás: NIF