Miként érvényesíthetők a tájvédelmi szempontok az úthálózatok tervezése során? Mely alapelveket kell figyelembe vennie az utak tervezőinek? Ezzel kapcsolatban fogalmazott meg szakmai javaslatokat Mészáros Szilvia, a MATE Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskolájának doktorjelöltje, melyek gyakorlati alkalmazásai révén a jövőben jobban teljesíthetők az Európai Tájegyezmény és a Nemzeti Tájstratégia útmutatásai.
 

 

Az új közlekedési kapcsolatok megteremtése és a meglévő kapcsolatok használhatóságának biztosítása össztársadalmi érdek, ezért a közútfejlesztés minden kornak szükségszerű feladata. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy ezeknek a fejlesztéseknek számos táji-természeti hatása is van, melyek között említhetjük például az élőhelyek feldarabolódását, a mezőgazdasági területek felhagyását vagy a beépített területek arányának növekedését az út környezetében. Ezeket a szempontokat tehát szintén figyelembe kell venni a közúthálózatok fejlesztésénél, melyet mind az Európai Tájegyezmény, mind a Nemzeti Tájstratégia előirányoz.

Az úttervezés során számos szakterület összefogása szükséges, így fontos többek között a vízrendezés, a forgalomtechnika, a közúti biztonság és a környezetvédelem is. A tervezési gyakorlatban azonban nagyobb szerepet kellene kapniuk a tájépítészeknek is, hogy a tervezett utak ne csak a műszaki szempontoknak vagy a jogszabályi előírásoknak feleljenek meg, hanem a fenntarthatóság követelményeinek is, melyet elősegít a tájvédelmi szempontok tervezési folyamatba integrálása” – hangsúlyozzaMészáros Szilvia, aki dr. Illyés Zsuzsanna, a MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet egyetemi docensének témavezetésével végezte doktori kutatásait.

Mint a fiatal szakember megállapította, jelenleg a tájvédelmi szempontok következetes, egymásra épülő érvényesítése akadályozott az úthálózati fejlesztések terén. Épp ezért javasolt lenne a projektszintű úttervezési eszközök közé egy komplex tájértékelési munkarészt is beépíteni még a környezeti hatástanulmány tervezési fázis előtt, amely alkalmas lenne kb. 200-500 m szélességű nyomvonalsávok tájvédelmi szempontú összehasonlítására is, majd a kiválasztott nyomvonalsávon belül a további tervezés során a megfelelő nyomvonal-változat kialakítására.

Emellett jogszabályban is rögzíteni javasolt a növénytelepítésre szánt területsáv útkategóriától függő méretét, továbbá azt is, hogy az adott projekt bekerülési költségének minimum hány százalékát kell az út környezetrendezésére fordítani. Nemzetközi tapasztalatok alapján szintén eredményes tervezési eszköz a helyi lakosság és gazdálkodók aktív közreműködésének erősítése, az útfejlesztéssel járó konfliktusok csökkentésére. A helyi közösségek tervezésbe és döntéshozatalba történő bevonását ugyanis szintén több nemzetközi egyezmény is előírja.

Mivel a magyarországi közúti infrastruktúra fejlesztése a 2021-2027 közti időszakban is folytatódik, a fenti javaslatok megvalósítása kiemelten fontos lehet.