A két régi hídszerkezet helyett három új épül az ország legfontosabb vasúti hídján, a Duna fölött, Budapesten. Az egyik újat már használatba vették a vonatok, és a régiek közül is elbontották az északit, helyére épül föl a következő új acélszerkezet – hívta fel a figyelmet honlapján a Budapest Fejlesztési Központ.

A Déli Körvasút az elmúlt évtizedek legnagyobb vasúti beruházása Budapesten és térségében. A cél világos: jelentősen javítani a főváros vasúti átjárhatóságát és az elővárosi vasúti szolgáltatások minőségét és mennyiségét. A kormány döntése szerint a Budapest Fejlesztési Központ és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő együttműködésében megvalósuló beruházás első ütemeként először az új, harmadik vasúti híd készült el a Duna fölött Budapesten 2021 áprilisában.

Mostanra a NIF Zrt. által megbízott kivitelező, a Duna Aszfalt végzett az egyik régi híd bontásával, és ahogy a Magyar Építők friss képein is látszik, már sorban állnak a Dunán az új hídelemek, beépítésre várva. A bontási munkálatok mellett folyamatosan zajlik az új hídszerkezet fogadásához az alépítmények átalakítása és az acélszerkezetű elemek szerelése, festése, bárkára helyezése. Már 5 darab, egyenként 80 méter hosszú úsztatási egység áll készen a beemelésre, ebből három már a közelben várakozik a Dunán, kettő még a csepeli szerelőterület előtt áll a folyón. Az emelés tervezetten a következő hetekben, még augusztusban megkezdhető, hogy pontosan mikor, az attól is függ, hogy mikor lesz ehhez megfelelően alacsony a Duna vízállása – tájékoztatott a BFK.

2022 végére elkészül mindhárom új híd, és ekkor kezdődhet a kapcsolódó vágányszakaszok felújítása Budán és Pesten. Ez körülbelül 2027. végéig tart majd. A munka azért tart ennyi ideig, hogy két vágányon a kiemelt transzeurópai jelentőségű vasútvonalak forgalmát menet közben fent lehessen tartani, tehát valójában – ahogy most a hídon is látjuk – vágányról vágányra zajlik a kivitelezés, jelentősen megdrágítva és megbonyolítva a munkát. De ha nem így csinálnánk, Kelet- és Nyugat-Magyarországot, illetve Kelet- és Nyugat-Európát vágnánk el egymástól vasúton, ez pedig nem lehetséges.

A Déli Körvasút összességében több mint 400 milliárd forintos fejlesztés. Lehetővé teszi, hogy:

• az elővárosi vonatok sűrűbben járjanak Székesfehérvár, Biatorbágy, Tatabánya, Érd, Pusztaszabolcs felől Budapestre, hisz ma a budapesti vasúti hálózati kapacitáshiánya a járatsűrítés fő akadálya;
• átmérős InterCityk nagyobb számban közlekedjenek Kelet- és Nyugat-Magyarország között;
• az elővárosi és távolsági vonatok megálljanak fontos budapesti csomópontokban az új megállók révén, kapcsolódva a Budai Fonódó villamoshálózathoz Nádorkertnél, a megújuló H6-os és H7-es hévekhez (a távlati 5-ös metróhoz) és a villamosokhoz Közvágóhídnál, valamint az M3-as metróhoz a Népligetnél;
• ne kelljen éjszakáig várniuk a tehervonatoknak, hogy átjussanak Budapesten, és kevésbé zavarják a vasút környékén élőket a legkorszerűbb zajvédelmi megoldásoknak köszönhetően.

A Déli Körvasút beruházás nemcsak közlekedés- és városfejlesztési, hanem környezetvédelmi projekt is, hiszen legfőbb célja, hogy a jelenleginél sokkal több elővárosi vonat, valamint több távolsági vonat járhasson a Kelenföld és Ferencváros közötti, a stratégiai jelentőségű, három transzeurópai korridort egyesítő vasúti pályán. A több vonat utasainak egy része pedig az autó helyett választja majd a korszerű, sűrű elővárosi vasutat, így mérsékelhető a Budapestre nehezedő forgalmi és környezetterhelési nyomás – ennek is köszönhető, hogy a beruházást az Európai Unió kiemelten támogatja, a CEF transzeurópai hálózatfinanszírozási eszköz segítségével.

A Déli Körvasút megépítése és a teljes vonalszakasz háromvágányúsítása már a Magyar Államvasutak által készített 1916-os stratégiában is szerepelt, azóta is folyamatosan tervben volt, s természetesen az idén elkészült Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia is tartalmazza.

Forrás: Budapest Fejlesztési Központ; fotó: MTI