Technikatörténeti érdekességek, műszaki- és mérnöki évfordulók 2023 júniusában. 140 éve született Mende Jenő tanár Bátorkeszin, 1883. június 3-án született Mende Jenő (1883-1944) fizikatanár, ismeretterjesztő, rádióamatőr. A budapesti Tudományegyetemen szerzett...
A beruházások volumene 2023 első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,8 százalékkal csökkent, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 1 százalékkal nőtt. A beruházások volumenét jellemzően a vállalkozások csökkenő aktivitása...
Tavalyi világcsúcsát is megdöntve két aranyérmet szerzett a Széchenyi István Egyetem (SZE) SZEnergy Team nevű csapata a franciaországi Nogaróban május 19. és 25. között megrendezett Shell Eco-marathonon – közölte a felsőoktatási intézmény május 26-án. A...
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) július 20-i közleménye szerint a több mint 564 millió forintból megvalósuló VEKOP-projekt eredményei az energiaellátás biztonsága, a nagyobb hatásfokú megújuló energiatermelő és -tároló egységek létrehozása, valamint a környezeti hatásvizsgálatok területén hasznosíthatók. A közelmúltban befejezett stratégiai kutatási program elsődleges célja a napenergiát hasznosító, ún. fotovillamos energiatermelés, energiatárolás és egyéb környezeti hatások kutatása volt. A programban az EK és a Wigner FK anyagtudományra és méréstechnológiára specializált csoportjai vettek részt. A szakemberek fejlesztéseinek köszönhetően egyebek mellett a jövőben nagyobb hatásfokú, új típusú napelemek készülhetnek. Emellett olyan energia- és anyagtakarékos megoldást kísérleteztek ki a gyakorlatban is alkalmazható katalizátorbevonatok fenntartására, amelyek a korábbiaknál hatékonyabban alkalmazhatók majd a víz (foto)elektrolízises bontása, így a tiszta hidrogéngáz fejlesztése során.
A Széchenyi 2020 program keretében megvalósuló VEKOP-projektben a kutatók új mintavételi eljárást és méréstechnikai rendszert fejlesztettek ki a levegőben szálló porban lévő ultrafinom részecskék fizikai és kémiai paramétereinek monitorozására. Emellett a szakemberek kidolgozták egy égboltkamera által rögzített felhőképek feldolgozására épülő, nagy pontosságú napenergiatermelés-előrejelző rendszer alapjait is. Ennek segítségével következtetni lehet az elosztóhálózat feszültségminőségére. A projekt során a kutatók kifejlesztettek egy lézeres energiatovábbításra szolgáló rendszert, amellyel nagyobb távolságra lehet vezeték nélküli módszerrel elektromos energiát továbbítani.
A fejlesztések eredményeként hatékonyabb energiatermelésre és -továbbításra, valamint pontosabb környezetvédelmi és energia-elosztási előrejelzésekre van lehetőség. (MTI)
Nyitókép: Gustavo Fring fotója a Pexels oldaláról
Technikatörténeti érdekességek, műszaki- és mérnöki évfordulók 2023 júniusában. 140 éve született Mende Jenő tanár Bátorkeszin, 1883. június 3-án született Mende Jenő (1883-1944) fizikatanár, ismeretterjesztő, rádióamatőr. A budapesti Tudományegyetemen szerzett...
A beruházások volumene 2023 első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,8 százalékkal csökkent, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 1 százalékkal nőtt. A beruházások volumenét jellemzően a vállalkozások csökkenő aktivitása...
Tavalyi világcsúcsát is megdöntve két aranyérmet szerzett a Széchenyi István Egyetem (SZE) SZEnergy Team nevű csapata a franciaországi Nogaróban május 19. és 25. között megrendezett Shell Eco-marathonon – közölte a felsőoktatási intézmény május 26-án. A...
Mérnökigazolvány→
Kamarai kedvezmények
