Az „utolsó jégterület”, a vastag jégtakarójáról ismert északi-sarkvidéki régió érzékenyebb lehet az éghajlatváltozásra, mint azt a tudósok feltételezték – derült ki egy új tanulmányból, melyről a Live Science számolt be. A Föld felmelegedésével még a legvastagabb, legrégebbi sarkvidéki tengeri jég is eltűnhet húsz éven belül.
 

 

Ez a Grönlandtól északra fekvő fagyos övezet azért kapta drámai nevét, mert bár jege szezonálisan növekszik és zsugorodik, úgy gondolták, hogy az itteni tengeri jég nagy része elég vastag ahhoz, hogy a nyári melegben is megmaradjon. 2020 nyarán azonban az utolsó jégzóna keleti részén található Wandel-tenger elvesztette a fedőjég 50%-át, így a jégborítottság a legalacsonyabb szintre csökkent a feljegyzések kezdete óta. Az új tanulmányban a kutatók megállapították, hogy a csökkenés hátterében az időjárási körülmények állnak: az éghajlatváltozás okozza az évről-évre fokozatosan elvékonyodó terület jégrétegét. Ez arra utal, hogy a globális felmelegedés jobban veszélyeztetheti a régiót, mint azt a korábbi éghajlati modellek feltételezték.

Ahogy az éghajlatváltozás az Északi-sarkvidék más régióit is elolvasztja, bajba sodorhatja azokat az állatokat, amelyek szaporodásuk, vadászatuk és táplálékszerzésük szempontjából a tengeri jégtől függenek, mivel az utolsó jégterületet „a jégtől függő fajok menedékének tekintették a jövőbeni jégmentes nyári sarkvidéken” – hangsúlyozta Kristin Laidre, a tanulmány társszerzője, a Polar Science Center vezető kutatója és a Washingtoni Egyetem (UW) Vízi- és Halászati Tudományok Kar adjunktusa. „Ha, ahogy a tanulmány mutatja, a terület a vártnál gyorsabban változik, akkor lehet, hogy ez már nem az a menedék, amelyre eddig támaszkodtunk” – vélekedett Laidre a Live Science-nek küldött e-mailben.

Az utolsó jégterület több mint 2000 kilométer hosszú, Grönland északi partjaitól a kanadai sarkvidéki szigetvilág nyugati részéig terjed. Ott a tengeri jég jellemzően legalább 5 éves, és körülbelül 4 méter vastag. Az elmúlt évtizedekben az óceáni áramlatok úszó jégdarabokkal erősítették meg a jégtakarót az utolsó jégzónában. A kutatók azonban felfedezték, hogy 2020-ban az északi szelek elszállították a jeget Grönlandtól, és nyílt vízfelületeket hoztak létre, amelyeket a nap felmelegített. A felmelegedett víz ezután a tengeri jég alatt keringve még nagyobb olvadást idézett elő – jelezte a tanulmány vezető szerzője, Axel Schweiger, az UW Sarkvidéki Tudományos Központjának vezetője.

A sarkkutatók először 2018-ban kezdték sejteni, hogy valami nincs rendben az utolsó jégtérségben, amikor februárban megjelent egy jéggyűrűs nyíltvízi szakasz, az úgynevezett polynya – mondta Schweiger a Live Science-nek küldött e-mailben. Aztán 2020-ban Schweiger és kollégái újabb tengeri jéganomáliát észleltek a Wandel-tengeren, miközben adatokat gyűjtöttek a 2019 szeptemberétől 2020 októberéig tartó, The Multidisciplinary drifting Observatory for the Study of Arctic Climate (MOSAiC) nevű sarkvidéki kutatási expedícióhoz.

Miközben a tudósok előrejelzést készítettek arról, hogy merre sodródhat a kutatóhajó, észrevették, hogy a hajó „furcsa kinézetű útvonalat” követ olyan területeken keresztül, amelyeket általában vastag jég borít. „Elkezdtünk azon tűnődni, hogy mi történik és miért, és hogy ez esetleg összefügg-e azzal, amit a 2018-as esemény során láttunk” – húzta alá Schweiger.

A műholdas megfigyelések és az éghajlati modellek azt mutatták, hogy 2020-ban szokatlan észak felé forduló szelek törték fel a tengeri jeget, és tolták el a Wandel-tengerről. Schweiger szerint a 2020-as rekordalacsony tengeri jégtakaró valójában még alacsonyabb lett volna, ha az év téli hónapjaiban nem sodródott volna vastag jég a területre.

Ezek a veszteségek nem történtek volna meg, ha az éghajlatváltozás már korábban nem roncsolta volna az utolsó jégterületet. A 2020-as jégveszteség körülbelül 20%-a közvetlenül az éghajlatváltozásnak tulajdonítható, míg 80%-a a szél és az óceáni áramlások anomáliáihoz köthető – írták a kutatók.

A sarkvidéki jégtakaró legalacsonyabb kiterjedése az elmúlt 15 évben következett be, és az éghajlati előrejelzések szerint a nyári tengeri jég az utolsó jégterület kivételével az Északi-sarkvidéken mindenütt teljesen eltűnhet, akár már 2040-ben. Tavaly a Nemzeti Hó- és Jégadatközpont (NSIDC) megállapította, hogy az északi-sarkvidéki tengeri jégminimum minden idők második legalacsonyabb pontját érte el (2012 után) – jelentette a Live Science 2020 októberében. Habár az új tanulmány csak a Wandel-tengert vizsgálta, az adatok arra utalnak, hogy a nyári tengeri jég az egész „Utolsó Jégzónában” is veszélyben lehet – emelték ki a tudósok.

A jég elvesztése már most is hatással van azokra az északi-sarkvidéki állatokra, amelyeknek a túlélésük függ tőle, például a jegesmedvékre, a gyűrűsfókákra és a szakállas fókákra, „és néha a narválokra és az orrszarvú bálnákra” – sorolta Laidre a Live Science-nek. Bár az új tanulmány nem mondja meg, hogy az utolsó jégterület teljesen elolvadhat-e vagy hogy ez mikor következhet be, a gyorsuló olvadás tendenciája várhatóan folytatódni fog – jósolta Schweiger.

„Eredményeinket figyelembe véve arra számítunk, hogy ezen a területen gyakrabban láthatunk majd nagy kiterjedésű nyílt vízfoltokat” – mondta. Hogy ez milyen hatással lehet a tengeri élővilágra, azt szintén nehéz megjósolni – húzta alá Laidre.

 

Forrás: ‘Last Ice Area’ in the Arctic may not survive climate change | Live Science