22° C
Ma 2024. június 24., hétfő, Iván napja van.
22° C
Ma 2024. június 24., hétfő, Iván napja van.
A kínaiak új életet lehelnek a régi napelem modulokba

A kínaiak új életet lehelnek a régi napelem modulokba

A használt napelem modulok újrahasznosítása egyre fontosabb szerepet kap a jövőben. Egy kínai kutatócsoport kifejlesztett egy könnyen méretezhető (felskálázható) módszert nagyszámú napelem modul környezetbarát újrahasznosítására azok életciklusának végén.  A fosszilis...

Garantált minőség a hőszigetelésben: Austrotherm

Garantált minőség a hőszigetelésben: Austrotherm

Az építőanyag-gyártók számára a minőség biztosítása és folyamatos ellenőrzése kulcsfontosságú, mivel az anyag­minőség meghatározza a szerkezetek tartósságát és élettartamát, ezáltal hosszú távon költségmegtakarítás érhető el. Dr. Bozsaky Dávid tanszékvezető egyetemi...

Különleges naperőmű kezdte el működését Környén

Különleges naperőmű kezdte el működését Környén

Üzembe helyezték az első hazai, ipari naperőművet, amelynek termelése automatikusan, a pillanatnyi igények szerint finomhangolható.   Egyre több magyarországi iparvállalat tesz komoly lépéseket, hogy zöldebbé tegye energiafogyasztását. Számukra azonban kihívást...

Vékony jégen

júl 21, 2021 | kitekintő

Az „utolsó jégterület”, a vastag jégtakarójáról ismert északi-sarkvidéki régió érzékenyebb lehet az éghajlatváltozásra, mint azt a tudósok feltételezték – derült ki egy új tanulmányból, melyről a Live Science számolt be. A Föld felmelegedésével még a legvastagabb, legrégebbi sarkvidéki tengeri jég is eltűnhet húsz éven belül.
 

 

Ez a Grönlandtól északra fekvő fagyos övezet azért kapta drámai nevét, mert bár jege szezonálisan növekszik és zsugorodik, úgy gondolták, hogy az itteni tengeri jég nagy része elég vastag ahhoz, hogy a nyári melegben is megmaradjon. 2020 nyarán azonban az utolsó jégzóna keleti részén található Wandel-tenger elvesztette a fedőjég 50%-át, így a jégborítottság a legalacsonyabb szintre csökkent a feljegyzések kezdete óta. Az új tanulmányban a kutatók megállapították, hogy a csökkenés hátterében az időjárási körülmények állnak: az éghajlatváltozás okozza az évről-évre fokozatosan elvékonyodó terület jégrétegét. Ez arra utal, hogy a globális felmelegedés jobban veszélyeztetheti a régiót, mint azt a korábbi éghajlati modellek feltételezték.

Ahogy az éghajlatváltozás az Északi-sarkvidék más régióit is elolvasztja, bajba sodorhatja azokat az állatokat, amelyek szaporodásuk, vadászatuk és táplálékszerzésük szempontjából a tengeri jégtől függenek, mivel az utolsó jégterületet „a jégtől függő fajok menedékének tekintették a jövőbeni jégmentes nyári sarkvidéken” – hangsúlyozta Kristin Laidre, a tanulmány társszerzője, a Polar Science Center vezető kutatója és a Washingtoni Egyetem (UW) Vízi- és Halászati Tudományok Kar adjunktusa. „Ha, ahogy a tanulmány mutatja, a terület a vártnál gyorsabban változik, akkor lehet, hogy ez már nem az a menedék, amelyre eddig támaszkodtunk” – vélekedett Laidre a Live Science-nek küldött e-mailben.

Az utolsó jégterület több mint 2000 kilométer hosszú, Grönland északi partjaitól a kanadai sarkvidéki szigetvilág nyugati részéig terjed. Ott a tengeri jég jellemzően legalább 5 éves, és körülbelül 4 méter vastag. Az elmúlt évtizedekben az óceáni áramlatok úszó jégdarabokkal erősítették meg a jégtakarót az utolsó jégzónában. A kutatók azonban felfedezték, hogy 2020-ban az északi szelek elszállították a jeget Grönlandtól, és nyílt vízfelületeket hoztak létre, amelyeket a nap felmelegített. A felmelegedett víz ezután a tengeri jég alatt keringve még nagyobb olvadást idézett elő – jelezte a tanulmány vezető szerzője, Axel Schweiger, az UW Sarkvidéki Tudományos Központjának vezetője.

A sarkkutatók először 2018-ban kezdték sejteni, hogy valami nincs rendben az utolsó jégtérségben, amikor februárban megjelent egy jéggyűrűs nyíltvízi szakasz, az úgynevezett polynya – mondta Schweiger a Live Science-nek küldött e-mailben. Aztán 2020-ban Schweiger és kollégái újabb tengeri jéganomáliát észleltek a Wandel-tengeren, miközben adatokat gyűjtöttek a 2019 szeptemberétől 2020 októberéig tartó, The Multidisciplinary drifting Observatory for the Study of Arctic Climate (MOSAiC) nevű sarkvidéki kutatási expedícióhoz.

Miközben a tudósok előrejelzést készítettek arról, hogy merre sodródhat a kutatóhajó, észrevették, hogy a hajó „furcsa kinézetű útvonalat” követ olyan területeken keresztül, amelyeket általában vastag jég borít. „Elkezdtünk azon tűnődni, hogy mi történik és miért, és hogy ez esetleg összefügg-e azzal, amit a 2018-as esemény során láttunk” – húzta alá Schweiger.

A műholdas megfigyelések és az éghajlati modellek azt mutatták, hogy 2020-ban szokatlan észak felé forduló szelek törték fel a tengeri jeget, és tolták el a Wandel-tengerről. Schweiger szerint a 2020-as rekordalacsony tengeri jégtakaró valójában még alacsonyabb lett volna, ha az év téli hónapjaiban nem sodródott volna vastag jég a területre.

Ezek a veszteségek nem történtek volna meg, ha az éghajlatváltozás már korábban nem roncsolta volna az utolsó jégterületet. A 2020-as jégveszteség körülbelül 20%-a közvetlenül az éghajlatváltozásnak tulajdonítható, míg 80%-a a szél és az óceáni áramlások anomáliáihoz köthető – írták a kutatók.

A sarkvidéki jégtakaró legalacsonyabb kiterjedése az elmúlt 15 évben következett be, és az éghajlati előrejelzések szerint a nyári tengeri jég az utolsó jégterület kivételével az Északi-sarkvidéken mindenütt teljesen eltűnhet, akár már 2040-ben. Tavaly a Nemzeti Hó- és Jégadatközpont (NSIDC) megállapította, hogy az északi-sarkvidéki tengeri jégminimum minden idők második legalacsonyabb pontját érte el (2012 után) – jelentette a Live Science 2020 októberében. Habár az új tanulmány csak a Wandel-tengert vizsgálta, az adatok arra utalnak, hogy a nyári tengeri jég az egész „Utolsó Jégzónában” is veszélyben lehet – emelték ki a tudósok.

A jég elvesztése már most is hatással van azokra az északi-sarkvidéki állatokra, amelyeknek a túlélésük függ tőle, például a jegesmedvékre, a gyűrűsfókákra és a szakállas fókákra, „és néha a narválokra és az orrszarvú bálnákra” – sorolta Laidre a Live Science-nek. Bár az új tanulmány nem mondja meg, hogy az utolsó jégterület teljesen elolvadhat-e vagy hogy ez mikor következhet be, a gyorsuló olvadás tendenciája várhatóan folytatódni fog – jósolta Schweiger.

„Eredményeinket figyelembe véve arra számítunk, hogy ezen a területen gyakrabban láthatunk majd nagy kiterjedésű nyílt vízfoltokat” – mondta. Hogy ez milyen hatással lehet a tengeri élővilágra, azt szintén nehéz megjósolni – húzta alá Laidre.

 

Forrás: ‘Last Ice Area’ in the Arctic may not survive climate change | Live Science

 

A kínaiak új életet lehelnek a régi napelem modulokba

A kínaiak új életet lehelnek a régi napelem modulokba

A használt napelem modulok újrahasznosítása egyre fontosabb szerepet kap a jövőben. Egy kínai kutatócsoport kifejlesztett egy könnyen méretezhető (felskálázható) módszert nagyszámú napelem modul környezetbarát újrahasznosítására azok életciklusának végén.  A fosszilis...

Garantált minőség a hőszigetelésben: Austrotherm

Garantált minőség a hőszigetelésben: Austrotherm

Az építőanyag-gyártók számára a minőség biztosítása és folyamatos ellenőrzése kulcsfontosságú, mivel az anyag­minőség meghatározza a szerkezetek tartósságát és élettartamát, ezáltal hosszú távon költségmegtakarítás érhető el. Dr. Bozsaky Dávid tanszékvezető egyetemi...

Különleges naperőmű kezdte el működését Környén

Különleges naperőmű kezdte el működését Környén

Üzembe helyezték az első hazai, ipari naperőművet, amelynek termelése automatikusan, a pillanatnyi igények szerint finomhangolható.   Egyre több magyarországi iparvállalat tesz komoly lépéseket, hogy zöldebbé tegye energiafogyasztását. Számukra azonban kihívást...