Az éghajlatváltozás elleni fellépésre vonatkozó kérdés kapcsán kiemelték, hogy az egyéni cselekvéseket strukturális reformoknak kell kísérniük. A megkérdezettek 63 százaléka szerint a tagállami kormányok, 58 százalékuk szerint a cégek és az ipar, illetve 57 százalék szerint az EU feladata kezelni e kihívást. Tíz megkérdezett európai közül nyolc (81 százalék) egyetértett azzal, hogy több közpénzt kell áldozni a tiszta energiára, még akkor is, ha ez a fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatás csökkenését vonja maga után. Az európaiak háromnegyede (75 százalék) véli úgy, hogy a gazdasági helyreállítást célzó beruházásoknak elsősorban az új, zöld gazdaságra kell összpontosítaniuk.
A válaszadók véleménye az, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés lehetőségeket rejt mind az emberek, mind pedig a gazdaság számára. Tíz európai közül csaknem nyolc (78 százalék) egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépés serkenti az innovációt, s ez növeli az európai vállalatok versenyképességét. Tíz európai közül hét (70 százalék) vélte úgy, hogy a fosszilis tüzelőanyagok behozatalának csökkentése gazdasági előnyt jelenthet az EU-nak, 74 százalék pedig azzal értett egyet, hogy az éghajlatváltozás okozta károk helyreállítási költségei sokszorosan meghaladják a zöld átálláshoz szükséges beruházások nagyságát.
Az Európai Bizottság emlékeztetett: az Európai Parlament és az uniós tagállamok azt a célt tűzték ki, hogy Európa 2050-re klímasemleges kontinenssé válik, valamint hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkentik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. (MTI)