Tisztújító küldöttgyűlést tartott július 2-án a fővárosi Lurdy Házban a Magyar Mérnöki Kamara. A köztestület legfőbb döntéshozó fóruma a 2020. évi testületi beszámolók, valamint a kamarai költségvetés megtárgyalása, illetve elfogadása után döntött új tisztségviselőiről, és négy évre az országos szakmai önkormányzat elnökké választotta Wagner Ernőt.

A területi kamarák és a szakmai tagozatok küldötteit – a nagyrendezvényen a szavazásra jogosult 281 küldöttből összesen 196 jelent meg – elsőként az Magyar Mérnöki Kamara leköszönő elnöke, Nagy Gyula üdvözölte, majd Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség – mint a köztestület törvényességi felügyeletét ellátó szervezet – építészeti és építésügyi helyettes államtitkára köszöntötte a résztvevőket.

Változó világban

Mint Füleky Zsolt rámutatott, ezen a napon több fontos feladata is lesz a szakmai önkormányzat képviselőinek – a törvényességi beszámolók elfogadása, valamint az új tisztségviselők megválasztása –, ráadásul a járványügyi helyzet enyhülésével ezt már személyes részvétel mellett tudják megtenni. Füleky szerint az előző négy évre, mint eredményes időszakra lehet visszatekinteni, amely hatalmas küzdelmekkel és megpróbáltatásokkal teli volt, ráadásul mindezt megspékelte még a pandémia is. „Amióta elkezdtük a közös munkát, hihetetlen rapiditással változik hétről-hétre körülöttünk a világ. Mindez nem mindennapi kihívást jelent a kamarai tagság és a vezetés részére, éppen ezért köszönöm azt a kollegiális és aktív együttműködést, ami az elmúlt időszakot jellemezte.”  A helyettes államtitkár külön is kitért a 266/2013. kormányrendelet módosításának ügyére, amelyért „Nagy Gyula elnök úr hivatalba lépése óta küzdött, és amely jelenleg közigazgatási egyeztetésen van, s remélhetően hamarosan hatályba léphet.” Végül Füleky Zsolt köszönetet mondott Nagy Gyulának és dr. Virág Rudolf főtitkárnak a köztestületért végzett munkájukért.

A határozatképesség megállapítása, a küldöttgyűlés tisztségviselőnek és a szavazatszámláló bizottság tagjainak megválasztása, valamint a napirend elfogadását követően a küldöttek elsőként az MMK elnökségének 2020. évi beszámolóját tárgyalták. Az elnökség nevében az országos kamara elnöke rövid visszatekintésben foglalta össze a 2017-2021 közötti ciklus főbb történéseit, törekvéseit és eredményeit. Beszélt a szakmagyakorlási jogosultság alapvető szabályozásának megújítási igényéről – „266-os”, építésgazdasági stratégia –, az energetikai tanácsadás elindításáról, a hűtési és fűtési rendszerek felülvizsgálatáról, a KATA-szabályozás módosításáról, a kis mérnökirodák eszközfejlesztési pályázatáról, a szakmai tagozatok finanszírozásáról, új együttműködések kialakításáról az egyetemekkel, az online vizsgarendszer „üzembe állításáról“, a tanúsítási rendszer megerősítéséről, a sikeres mesteriskolákról, a mérnöki napidíjak korrekciójáról, a tagok és nyilvántartottak közvéleménykutatásairól, továbbá az elmúlt ciklus néhány meghatározó kamarai eseményéről.

Vita nélkül

A jogszabály szerint elkészített pénzügyi beszámolókhoz Molnár Tamás, az elnöki kabinet vezetője fűzött kiegészítő magyarázatot, majd a felügyelőbizottság írásban kiküldött beszámolóját Németh László fb-elnökhelyettes, míg az etikai-fegyelmi bizottság jelentését Kövesi Tibor, a grémium elnöke egészítette ki röviden szóban. 

A döntéshozó fórum vita és hozzászólások nélkül, egyhangúlag fogadta el az előterjesztett beszámolókat – a Magyar Mérnöki Kamara gazdálkodási beszámolóját és közhasznúsági jelentését 374552 ezer forint mérlegfőösszeggel, 8850 ezer céltartalék képzés mellett, 18496 ezer forint közhasznú és 11181 ezer forint vállalkozási tárgyévi eredménnyel az előterjesztett mérlegbeszámoló szerint fogadta el.

A küldöttgyűlés az MMK 2021. évi költségvetési tervét 652235 ezer forint bevételi és 651335 ezer forint kiadási előirányzattal, míg a 2022. évi költségvetési tervét 565950 ezer forint bevételi és 565625 ezer forint kiadási előirányzattal fogadta el. (A küldöttek a jövő évi büdzsé előterjesztése előtt tárgyalták a 2022. évi kamarai díjtáblázatot két változatban, és úgy döntöttek, hogy a jövő évi kamarai díjakat a jelenleg érvényes díjakkal azonos mértékben állapítják meg.)

A munkaülés zárásaként Nagy Gyula leköszönő elnök bemutatta a rendezvényre készült, Kihívások és válaszok címmel megjelent ciklusbeszámoló kiadványt, és vázlatosan összefoglalta az elmúlt négy év teljesített feladatait, kamarai aktivitásait, és röviden beszélt a mérnöktársadalom előtt álló legfontosabb leckékről.  

Tisztújítás

A küldöttértekezlet utolsó aktusaként – Csohány Kálmán levezető elnök irányításával – tisztújításra került sor, melyet ezúttal hagyományos, szavazólapos módszerrel bonyolított le a szakmai önkormányzat. A szavazások megkezdése előtt a választási jelölőbizottság elnöke, dr. Kukai Tibor számolt be vetített előadásban a jelölési folyamat statisztikai adatairól, a rendszer működéséről, valamint a választás előkészítéséről. A küldöttek döntöttek arról is, hogy az MMK tisztségviselőit ezúttal is négyéves mandátummal választják meg.

A szavazás az egyes tisztségek típusa szerint – a „legördülési szabályokat” is figyelembe véve – összesen három fordulóban zajlott.

A küldöttek a Magyar Mérnöki Kamara új elnökévé Wagner Ernő okl. építőmérnököt választották. Az MMK új alelnökei lettek (a kapott szavazatok sorrendjében): Gyurkovics Zoltán okl. gépészmérnök, Reich Gyula okl. építőmérnök, Parragh Dénes András okl. biológus és Szőllőssy Gábor okl. építőmérnök.

Wagner Ernő megválasztott elnök „székfoglaló” beszédében tolmácsolta az MMK alapító elnöke, dr. Hajtó Ödön üdvözletét, „aki a következő küldöttgyűlésen már együtt lesz velünk, hiszen itt a helye”. A mérnöki kamarát annak idején a szubszidiaritás elvén alapították, ezt a mentalitást, ezt a sokszínűséget nem felszámolni, hanem őrizni kell. Kamaránk a területi és a szakmai tagozati szervezeteken nyugszik, huszonöt esztendeje így alakítottuk meg a köztestületet, és azon leszek, hogy ez így is maradjon, egy remek szervezeti kultúrával rendelkező új elnökség fogja ezt a hagyományt megtartani.” A jövő feladatairól szólva Wagner Ernő hangsúlyozta, hogy ezek között előkelő helyen szerepel az új alapszabály elfogadása. „Az új alapszabály tulajdonképpen elfogadásra kész, az elmúlt másfél évnek van azonban egy-két olyan fejleménye, amit érdemes lesz megfontolni, ezért az alapszabály-előkészítő bizottságnak még üléseznie kell, mielőtt az új kamarai alapszabályt ősszel a küldöttgyűlés elé terjesztjük. Szintén sarkalatos kérdésnek tartom, hogy legyen etikai-fegyelmi szabályzatunk – fiaskónak tartottam, amikor ezt néhány éve és csupán néhány szavazat híján nem sikerült elfogadnunk, mert egy ilyen szabályzat minket véd. Elfogadhatatlannak tartom, hogy a műszaki ellenőrökre és felelős műszaki vezetőkre ne vonatkozzon a köztestület etikai-fegyelmi szabályzata.” Az MMK megválasztott elnöke végül megköszönte a küldöttek bizalmát és további jó munkát kívánt.

Az elnökség tagja lett: Baumann Mihály okl. gépészmérnök, Bezzeg János okl. építőmérnök, Buzás Zoltán távközlési üzemmérnök, dr. Csenke Zoltánné okl. vegyész, Fenyvesi Csaba okl. gépészmérnök, Harkai Balázs okl. építőmérnök, Holló Csaba okl. építőmérnök, Kun Gábor okl. villamosmérnök, Lakits György okl. építőmérnök, dr. Szepes András okl. építőmérnök, Zalavári István okl. építőmérnök, Wéber László okl. építészmérnök.

A felügyelőbizottság megválasztott tagjai: dr. Bálint Ákos okl. építőmérnök, ifj. Bózvári József okl. építőmérnök, okl. közlekedésmérnök, Gilyén Elemér okl. építőmérnök, Komjáthy László Endre okl. építőmérnök, Szánthó Zoltán okl. gépészmérnök.

Az etikai-fegyelmi bizottság megválasztott tagjai: Bálintné Tapolcsányi Katalin tájgazdálkodási mérnök, Bathó Róbert gépészmérnök, Batu Árpád okl. építőmérnök, Lantos András okl. gépészmérnök, Pohl Ákos okl. építőmérnök, dr. Szabó Éva Ibolya okl. építészmérnök, Szigetiné László Erika okl. villamosmérnök, Tóthné Temesi Kinga okl. építőmérnök, dr. Vámos Árpádné okl. agrármérnök.

A mintegy négyórás szavazási procedúra után – a maratoni küldöttértekezlet zárásaként – Nagy Gyula gratulált a mérnöki kamara megválasztott tisztségviselőinek.

Wagner Ernő

1959-ben született Pécsett. Építőmérnöki oklevelét 1986-ban vette át a Műegyetemen. A BME Mérnöktovábbképző Intézetében felsőfokú minőségvédelem (1987), épületenergetika (2008) és építőipari árszakértés (2017) képzéseken vett részt. 2000-2001-ben hídépítési, útépítési, mély- és magasépítési felsőfokú műszaki ellenőr, műszaki vezető képzettséget szerzett, 2008-2009 között elvégezte a kamara statikus mesteriskoláját, 2011-2012-ben a Kürt Akadémia üzleti gondolkodó iskoláját.

1996-tól az Investment Mérnöki és Fővállalkozó Kft. tulajdonos-ügyvezetője. A cégben 9 munkavállaló rendelkezik mérnöki kamarai tagsággal. Több jelentősebb közműtervezési munkában vett részt cégével, 1996-ban elkészítették az ország első teljes megyei jogú városra kiterjedő, összevont digitális közműtérképét, amelyhez folyamatos adatszolgáltatás is társult. 2001-től igazságügyi szakértői feladatokat is ellát, eddig több mint félezer szakértői véleményt készített. 2013-ban nevezték ki a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakértőjének. 2017-től a Nemzetgazdasági Minisztérium, majd a Pénzügyminisztérium több mint hatvan beruházási szakértői véleménnyel bízta meg. 2017-től folyamatos szakértői feladatokat lát el a Beruházási Ügynökségnek, a Nemzeti Sportközpontoknak. Jelentősebb szakértői munkája volt a vörösiszap-katasztrófa kárérték meghatározása, a Nemzeti Atlétikai Központ megvalósíthatósági tanulmánya, BMSK beruházások vizsgálata, a szegedi és a gödöllői uszoda megvalósíthatósága, a Gönyűi Intermodális Központ szakértése.

Több mint 25 tanulmányt írt, rendszeresen publikál a Mérnök Újságban.

Tagja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Építésgazdasági Kollégiumának, a Mensa HungarIQa egyesületnek, és országos küldött az Igazságügyi Szakértői Kamarában.

Az MMK-nak 1996 óta tagja. 2017-től a Somogy Megyei Mérnöki Kamara elnöke. Tagja az Építési-, Közlekedési-, Tartószerkezeti-, Vízgazdálkodási- és Vízépítési Tagozatnak, valamint a kamara alapszabály-előkészítő bizottságának.

Minősítései: mérnök kamarai szakértő, igazságügyi szakértő, teljesítésigazolási szakértő, vezető tervező, műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető, több területen tervező, duális egyetemi képzési ellenőr.

Jogosultságai: magas- és mélyépítési, közlekedési és vízgazdálkodási szakterületen rendelkezik tervezői, szakértői, műszaki ellenőri és felelős műszaki vezetői jogosultságokkal.

Wagner Ernő 35 éve házas, felesége okl. projektmenedzsment szakértő, felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, közös cégük ügyvezetője. Lányuk ügyvéd, fiúk Bsc építőmérnök (vízmérnöki specializációval), és Msc okl. szerkezetépítő mérnök.