Magyarország célkitűzése a Nemzeti Energiastratégia, illetve a Nemzeti Energia- és Klímaterv szerint, hogy naperőművi kapacitása 2030-ra közel 6500, 2040-ig pedig csaknem 12000 MW-ra bővüljön. A fejlesztések jól ütemezett megvalósításával a 2030-as cél hamarabb elérhető, és a tíz évvel későbbi is tarthatóvá válik – mondta dr. Tóth Tamás, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökhelyettese április 8-án a Trend FM, A nap vendége című műsorában.

A MEKH elnökhelyettese hozzátette, hogy a megújulók területén hazánkban gyors ütemű fejlődés látható, hiszen az összes napelem kapacitás mára elérte a 2000 MW-ot, és szinte az egész országban folyamatosan épülnek az új naperőművek.

A lendületes növekedés a megújuló energiaforrások felhasználásával történő villamosenergia-termelés (METÁR) támogatásában is megmutatkozik. Már az első aukció is jelentős áresést hozott, ekkor még maximum 20 megawattos erőművekre lehetett pályázni. A második tenderen már 50 megawatt volt a felső korlát. Az elnökhelyettes elmondta, a METÁR-tenderen a legtöbb pályázó a piacon elérhető villamosenergia-árhoz hasonló árat kínált. Közel állunk ahhoz, hogy meglegyen az első olyan naperőmű, amely piaci alapon, támogatás nélkül működhet – mutatott rá dr. Tóth Tamás.

Mint mondta, az új áramtermelő egységek olyan alapvető változásokat okoznak az energetikai rendszerben, mint például a decentralizált energiatermelés megjelenése. Dr. Tóth Tamás rámutatott, hogy a fejlődésnek és decentralizált rendszer kialakulásának előnyei és hátrányai is vannak. Mint mondta, jó, hogy ott tudjuk felhasználni az energiát, ahol megtermeljük, ugyanakkor a korábbi villamosenergia-hálózati rendszereket át kell alakítani az új igényeknek megfelelően, ami több száz milliárdos fejlesztéseket igényel az elosztók és a rendszerirányítók hálózatain. Megjegyezte, meg kell találni azokat a szabályozási mechanizmusokat is, amelyek segítségével hosszú távon működtethető marad a villamosenergia-rendszer.

Dr. Tóth Tamás kiemelte az energiaellátó-rendszerek fenntartható működésének fontosságát. Mint mondta, az elektromos autók töltése vagy például az otthoni okos megoldások révén a jövőben a felhasználók is részt vállalhatnak a rendszer működésének támogatásában. A jövő az aktív fogyasztóké, akik nemcsak vételeznek az áramhálózatból, hanem szolgáltatásaikat is fel tudják ajánlani – tette hozzá.

A MEKH elnökhelyettese az interjúban kitért arra is, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint a közintézmények is egyre gyakrabban telepítenek naperőműveket és ma már 65 ezer lakossági felhasználó üzemeltet kisméretű naperőművet. A Nemzeti Energiastratégia célja legalább 200 ezer lakossági napelemes rendszer elérése.

Kérdésre válaszolva, miszerint folytatódhat-e a háztartási kiserőművek bővülése, az elnökhelyettes elmondta, hogy a 2023 decemberében megszűnő szaldó elszámolás biztosan változást fog hozni, ugyanakkor kormányzati cél, hogy beruházási támogatások segítségével tovább ösztönözzék a háztartási naperőművek létesítését.

Dr. Tóth Tamás szerint az energiaközösségek megalakulása is segítheti a háztartási méretű áramtermelés további terjedését, és lehetővé teszi azt, hogy a társasházak vagy a panellakások tetőfelületeire is napelem panelek kerülhessenek.