Magyarország kormánya az elmúlt száz esztendő legnagyobb alföldi vasútépítési fejlesztésére készül a következő két évben, melynek során mintegy 600 milliárd forintot tervez költeni a Szeged-Kecskemét-Cegléd-Budapest vasúti térség fejlesztésére és átalakítására – jelentette be az építési és közlekedési miniszter november 21-én Kecskeméten.

Lázár János a Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester vezetésével zajló „ÉKM-csúcs Kecskemét” plenáris találkozót követő városházi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a Fidesz az egyetlen olyan politikai közösség, amely az Alföld fejlesztését fontosnak tartotta az elmúlt harminc évben, és ennek eredménye az is, hogy a korábban agrárváros Kecskemét mára ipari várossá vált. Hangsúlyozta: nagyrészt a polgármester és csapatának érdeme, hogy a városban „a semmiből létrehozták Európa egyik legfontosabb és Magyarország legnagyobb autóipari centrumát”, megszületett Kecskeméten a legnagyobb európai Mercedes-gyár és Magyarország legnagyobb autóipari gyártókapacitása. A miniszter bejelentette, hogy az újonnan épülő szegedi autóipari központ miatt és a debreceni autóipari gyártás kiszolgálása érdekében újjáépítik a Szeged–Kiskunfélegyháza és a Kiskunfélegyháza–Cegléd vasútvonalat. Hangsúlyozta: a vasútfejlesztés egyik oka a munkaerő-mobilitás igénye, hogy a munkába járók könnyebben jussanak el a munkahelyeikre, a másik az árumobilitás, hogy a termékek könnyebben jussanak el a nyugat-európai piacokra.

Először a Kiskunfélegyháza-Szeged vasúti pálya két nyomvonalúvá építése és korszerűsítése valósul meg mintegy 175 milliárd forintból. Ennek folytatásaként 3,5 milliárd forintból megtervezik a Kiskunfélegyházától Ceglédig tartó vasúti pálya szintén két nyomvonalúvá változtatását – mondta. Hangsúlyozta, hogy mindkét beruházás érinti Kecskemétet, akárcsak a szintén két szakaszban megvalósuló lajosmizsei vasútvonal újjáépítése Budapest irányába. Először a Kecskemét-Dabas szakasz munkálatai zajlanak majd, mintegy 190 milliárd forintból, majd a Dabas-Budapest szakasz következik, amelyre 177 milliárd forintot költenek. A vonalak kiépítésére, villamosítására és korszerűsítésére európai uniós források mellett a magyar állam hitelt is vesz fel – tette hozzá. A miniszter beszélt arról: a régóta húzódik a kecskeméti vasútállomás újjáépítése is. Felidézte, hogy Kecskemét kész tervekkel rendelkezik egy intermodális közlekedési csomópont kialakításáról, ezért a térségi vasútfejlesztésekkel párhuzamosan a Magyar Államvasutak saját hatáskörben a jövő évben megkezdi a kecskeméti vasúti pályaudvar fejlesztését. A munka magában foglalja a parkolási helyzet rendezését és az autóbusz-közlekedés átszervezését is.

Lázár János a térség útfejlesztéseire térve kiemelte, hogy a végéhez közeledik az M44-es gyorsforgalmi út építése, amelynek utolsó, 30 kilométeres szakaszát jövő tavasszal adják át. A kormány „tulajdonképpen 10 év alatt 560 milliárd forint elköltése mellett összekötötte Kecskemétet, az M5-ös autópályát Békéscsabával” – mondta. Beszámolt arról is, hogy elkészülnek a régi 5-ös főút Kecskemét és a Mercedes-gyár közötti mintegy 2,5 kilométer hosszú szakaszának négysávosítására, valamint a 44-es főutat az 5-ös főúttal való csomópontjától a 445-ös út becsatlakozásáig tartó rész szintén négysávosítására vonatkozó tervek. Megtervezik továbbá az 52-es és az 54-es számú főutak mintegy 3,5 kilométer hosszú összekötését is. Ezek tervezési költségére mintegy 500 millió forintot különítenek el. Beszélt arról is, hogy „a Mercedes-gyár működésének alapja a jól képzett munkaerő”, ennek érdekében 12 milliárd forint összegű beruházással befejezik a Kecskeméti Szakképzési Centrum Kada Elek Technikumának néhány éve a Rudolf-laktanya területén megkezdett fejlesztését. Három épület már elkészült a következő három épület érdekében pedig „a kormány elé megyek azért, hogy ne maradhasson torzó beruházás Kecskeméten – fogalmazott. Lázár János bejelentette, hogy 2025 végére elkészül mintegy 3,5 milliárd forint értékben a Halasi úti felüljáró felújítása, amelyet a Magyar Közút saját hatáskörében végez majd el.

Szemereyné Pataki Klaudia Kecskemét polgármestere arról beszélt, hogy Kecskemét az elmúlt 15 évben Magyarország egyik dinamikusan fejlődő gazdasági és ipari központjává fejlődött. Mint mondta: 10 évvel ezelőtt még napi 160 ezer ember ingázott a városba, ma már viszont 300 ezer, a kecskeméti agglomeráció elérte a 400-500 ezres lélekszámot. Ebben az időszakban – a magán és az állami beruházások révén – mintegy 1500 milliárd forintnyi tőke érkezett a városba – tette hozzá. (MTI)