90 éves hűtőgép-szabadalom

A század történelemformáló tudósainak elképzelt csoportképén, valahol az első sor közepén, Albert Einstein, Neumann János, Enrico Fermi, Wigner Jenő, Paul Dirac, Teller Ede, Max Planc, Hevesy György és Werner Heisenberg társaságában látható Szilárd Leó fizikus is. Dr. Albert Einstein és korábbi tanítványa, dr. Szilárd Leó kapcsolatát a merőben új gondolatokra gyerekesen nyitott, alapjában félénk két férfi barátsága jellemezte. Szívesen üldögéltek együtt, és játszadoztak kedvenc játékszerükkel, a gondolataikkal. A beszélgetéseik tartalma örök titok maradt. Einstein afféle tudományos apafigurává vált Szilárd számára, ám ez Szilárdot nem akadályozta meg abban, hogy nyilvánosan is szinte a durvaságig kritikus legyen. Nem átallott beleszólni Einstein egyetemi előadásába: „Professor úr, nonszensz, amit mondott!” Amikor Einstein nem reagált, Szilárd megkérdezte: most Ön szándékosan opponálja az előbbi állítást vagy egyszerűen nem érti?” És ez Einsteinnek még csak rosszul sem esett. Később a közös munkálkodásuk során több szabadalmon dolgoztak. Mindketten szívesen gondolkodtak szinte akármin, a dolognak még fontosnak sem kellett lennie, csupán érdekesnek. 1926-ban az egyik nap szörnyű tragédiáról olvastak az újságban: egy család megfulladt, mert éjszaka mérges gáz szabadult ki a jégszekrényük hibás szelepéből, amely beszivárogott a hálószobába. A két tudós ekkor kijelentette: találni kell olyan megoldást a szivattyúzásra, amely nem okozhat balesetet. Ennek kapcsán alkották meg az elektromágneses szivattyút. Ebben az volt újszerű, hogy nem tartalmazott forgóalkatrészt vagy dugattyút, hanem a folyékony fém elektromágneses továbbításával történt a hűtés. Einstein és Szilárd közösen fejlesztett új hűtőgépére és annak egyes alkatrészeire az elbírálás után 1930. november 11-én az Amerikai Egyesült Államokban (USA) 1.781.541-es számú (angol nyelvű) szabadalmat adtak. Az 1929. december 5-én idehaza is benyújtott kérelemre a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróság 1931. március 2-án magyar nyelven tette közzé a legsikeresebb közös szabadalmuk leírását. Remélték, hogy felfedezésük érdekelni fogja az ipart, s habár nagy hangja miatt nem lett belőle kereskedelmi termék, az általuk kitalált elvet használták 1942-ben az USA atomreaktor kifejlesztésénél, valamint még ma is ezen az elven hűtik a tenyész-reaktorokat.
A szabadalom teljes dokumentumát megtekintheti:
 hűtőgép-szabadalom_1931

150 éve született Varsányi Emil mérnök

Kassán született Varsányi Emil (1871-1938) gépészmérnök. Mérnöki oklevelét 1895-ben szerezte. Gyakorlati tevékenységét a Pesti Hengermalomnál kezdte, ahol műszaki vezetőként működött. Később az Első Gazdasági Gépgyár műszaki igazgatója, majd magánmérnök volt. 1909-ben műszaki doktori oklevelet, 1913-ban egyetemi magántanári képesítést nyert. 1922-től műegyetemi rk. tanár. 1931-ben a felsőház tagja lett. Malomipari technológiai gyakorlati és szakirodalmi munkássága egyaránt jelentős volt.

120 éve született Zombory László mérnök

Sárospatakon született Zombory László (1901-1984) vegyészmérnök. A budapesti műegyetemen 1924-ben szerzett oklevelet. 1924-28 között a szegedi tudományegyetemen tanársegéd, 1927-ben pedig vegyész doktorrá avatták. 1928-30-ban a bécsi Collegium Hungaricum állami ösztöndíjasaként a Technische Hochschule mikroanalitikai laboratóriumában dolgozott. 1931-től 1938-ig a Magyar Nemzeti Múzeum Ásványkémiai Laboratóriumának munkatársa volt. 1938-41 között az Ár-Kormánybiztosság főrevizora. 1941-45-ben az új pesti Lázár és Ofner Vegyészeti- és Növényolajgyár ügyvezető igazgatója volt. 1945-48-ban a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt.-nek előbb vállalatvezetője, majd adminisztratív igazgatója, államosítása után 1948-50-ben pedig főosztályvezető lett. 1950-től 1967-ig, nyugdíjazásáig a Fémipari Kutató Intézetben (FKI) a Vegyészeti Laboratórium vezetője, majd a Dokumentációs Osztály helyettes vezetője volt. Szerkesztette a Fémipari Kutató Intézet Közleményei című tanulmánysorozatot (1959-67), 1967-től pedig az ALUTERV-FKI Műszaki Tudományos Információs Osztályán szerkesztette az Alumíniumipari Szakirodalmi Tájékoztató c. folyóiratot. 1963-71 között a szegedi egyetemen metallurgia tárgyból tartott előadásokat, 1965-ben c. egyetemi tanárnak nevezték ki. Zombory László tudományos tevékenysége az analitikai kémiához, a színesfémkohászathoz kapcsolódik. Szorgalmazta a műszeres analitikai módszerek fejlesztését a timföld- és alumíniumipari vizsgálatoknál.

120 éve adományoz doktori címet a Műegyetem

Az uralkodó 1901. március 22-én hagyta jóvá, hogy a budapesti Műegyetemen is elnyerhető legyen a doktori cím. E rendelkezés tartalmazta a szigorlat tárgyait és az értekezés követelményeit, intézkedett a tiszteletbeli doktori cím adományozásának és a külföldi műszaki doktori oklevelek honosításának feltételeiről. E joggal a Műegyetem először 1902-ben élt, az első műszaki doktor Zielinski Szilárd lett, később az út- és vasútépítéstan professzora volt.

110 éve született Mátrai Tibor fizikus

Budapesten született Mátrai Tibor (1910-1987) fizikus, tanár.  A KFKI Spektroszkópiai Osztályán kísérleti molekula-spektroszkópiai kutatásokat végzett. A kutatások mellett oktatott. Az egész magyar fizikaoktatás számára nagy nyereség Budó Ágostonnal együtt írt kísérleti fizikai kötete.

120 éve született Vidos Zoltán mérnök

Aradon született Vidos Zoltán (1900-1975) építészmérnök, a BUVÁTI tervezője. Főbb építészeti munkái: Zápor utcai pontházak, épületcsoport a Béke út mentén, lakóház és pártház a Váci úton, a Nagy Lajos úti lakótelep épületei és az Árpád úti lakóházak. Több lakóházterve országos típusterv lett.

170 éve született Hoszpotzky Alajos mérnök

Budán született őrmezői Hoszpotzky Alajos (1851-1917) mérnök, miniszteri tanácsos. Kutatómérnökként elsősorban vízsebességméréssel, hajóvontatási kísérletekkel, a hajóellenállás számításával, új csatornák tervezési kérdéseivel és gazdasági hatásaival foglalkozott. Alapvető tevékenységet fejtett ki a magyar belvízi közlekedés és a tengerhajózás terén; fontos szerepet játszott a DunaTisza-csatorna, a Duna-Száva-csatorna és a budapesti kereskedelmi kikötő tervezésében. Az Al-Duna-szabályozás egyik irányítójaként jelentős eredményeket ért el a rómaiak dunai vízi építkezéseinek feltárása terén. Közgazdasági szempontból is jelentős irodalmi munkásságáért és gyakorlati műszaki tevékenységéért a Magyar Tudományos Akadémia 1912-ben Wahrmann-díjjal tüntette ki.

220 éve tette le esküjét Pest város első mérnöke

A budai tanács 1792-ben a Kamarához intézett felterjesztésében kérte, hogy adassék meg számára a városi pénztár terhére rendes évi fizetéssel alkalmazott saját mérnök (peculiaris geometra) felfogadásának lehetősége. Indokolásul felhozta, hogy a felmérési kérdések tisztázását, egyszer s mindenkorra és közmegelégedésre való elintézését az időleges, alkalomszerű megbízások helyett csupán rendszeres mérnöki állás megszervezése útján lehet remélni. Anyagi szempontból évi 150 Ft illetményt irányzott elő a tanács a mérnök számára. A kamara 1793. március 13-án kelt rendelkezésével járult hozzá a tanács kérésének teljesítéséhez, és elrendelte Buda város állandó mérnöki állásának megszervezését. Az új állásra az Institutumot 1789-ben elvégzett Hainits (Hanisch) Frigyes mérnököt nevezték ki 1794-ben. Pest városában az állandó mérnöki állás megszervezésének közvetlen oka — Budához hasonlóan — egy, a város közönsége érdeklődésének homlokterében álló kérdés volt: a városszabályozás és városrendezés kérdése, mely a pesti városterület egyre nagyobb kiterjedése és rohamos fejlődése következtében vált időszerűvé. A Kamara 1800 augusztusában elrendelte a városi mérnöki állás megszervezését. A mérnöki utasítás szerint a mérnöknek részt kell vennie a gazdasági bizottság ülésein, felügyelnie kell az utak, utcák, csatornák és töltések állapotára, ezek karbantartására vonatkozóan javaslatokat kell tennie s általában kézben kell tartania az összes folyamatban levő műszaki munkálatok irányítását. Fizetését évi 300 Ft-ban állapították meg. A város első mérnökévé a pesti születésű, akkor Temes megyei mérnököt, Dégen Jakabot nevezték ki, aki az Institutumban végezte tanulmányait. Dégen 1801-ben e napon tette le a hivatali esküt.

125 éve született Barna János mérnök

Mádon született Barna János (1896-1986) vegyészmérnök. 1914-ben érettségizett Kassán, majd 1918-ban a budapesti műegyetemen vegyészmérnöki oklevelet szerzett. 1919-1949 között a Magyar Posta szolgálatában állt, a Posta Kísérleti Állomáson dolgozott, mint postafőmérnök, posta műszaki tanácsos és 1941-től mint műszaki igazgató. A posta által felhasznált anyagok minőségének ellenőrzésével foglalkozott, majd részt vett egy forgóhengeres viszkoziméter megszerkesztésében. Itt kötött barátságot a későbbi Nobel-díjassal, Békésy György fizikussal, aki az ő támogatásával került 1946-ban a stockholmi Karolinska Intézetbe. 1950-51-ben a Vegyes-bányászati Vállalat laboratóriumvezetője. 1951-től a Bányászati Kutató Intézet tudományos munkatársa, majd főmunkatársa 1969-ig, nyugdíjazásáig; ezt követően 1977-ig tudományos tanácsadó. Az utóbbi helyen a hazai betonitok ipari hasznosításának problémáival foglalkozott, s e témában számos tanulmányt tett közzé hazai és külföldi szaklapokban. Tagja volt az Országos Találmányi Hivatal Betonit Bizottságának.

Felhasznált irodalom:
– MMK Történeti (Bizottság) Munkacsoport: Magyar mérnökök évfordulói 2021-ben
Internet: mmk.hu/kamarai/historia
– Évfordulóink a műszaki és természettudományokban
MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága sorozatának egyes kötetei
– História – Tudósnaptár – Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
Internet: tudosnaptar.kfki.hu/historia
– Nagy Ferenc szerk.: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig
1997. – BETTER – MTESZ – OMIKK
– Kenyeres Ágnes szerk.: Magyar Életrajzi Lexikon I-IV.
1967-1990. – Akadémiai Kiadó
– Mérnöki évfordulók, emléknapok és programok – 2014. január 1-től havi bontásban
Internet: mmk.hu/kamarai/historia
– Egyéb életrajzi és műszaki források

Készítette: Sipos László József villamosmérnök, minőségügyi szakmérnök
Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Történeti (Bizottság) Munkacsoport tagja