A magyar női vezetők a humánerőforrás képzésére szánt ráfordításokat sokkal fontosabbnak tartják és messze a technológiai beruházások szükségessége elé helyezik: 71 százalékuk áldozna inkább humánerő-fejlesztésre, míg digitalizációra 45 százalékuk – közölte a KPMG könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó cég legfrissebb globális kutatása alapján.

 

Többfrontos támadással kell megküzdeniük a nőknek a járványidőszakban, az esélyegyenlőség ügye fontosabb, mint valaha a KPMG Global Female Leaders Outlook 2020 kutatás tanulságai szerint. A kutatást a cég 52 ország 675 női vezetőjének bevonásával végezte el, akiknek 73 százaléka családanya.

A magyar részeredményekből az is kitűnik, hogy a sztereotipizálásból fakadó sérelmek a nemzetközi átlagnál kevésbé foglalkoztatják itt a női vezetőket, ugyanakkor jobban aggódnak a technológia túlburjánzása miatt és többet áldoznának a munkatársak képzésére. Míg a globális aggodalmak sorrendje a klímaváltozás, a nemi esélyegyenlőség és az automatizáció miatti munkahelyvesztés, addig Magyarországon az utóbbi kettő megelőzi a klímakockázatot.

A magyar női vezetők intuitívabbak a világátlaghoz képest a kutatás szerint. Kritikus helyzetben, ha a kimutatások, statisztikák ellentétbe kerülnek saját korábbi tapasztalatukkal, akkor inkább döntenek intuitív módon.  Az érvényesüléshez szükséges készségek terén a magyar női felsővezetők a személyes kapcsolati hálózat kiépítését és az erős kommunikációs készségeket fontosabbnak tartották, mint a világátlag.

A globális eredmények szerint a női vezetők jó kommunikációs és szociális készségei döntő fontosságúaknak bizonyultak a válság ideje alatt. A megkérdezettek 59 százaléka szerint a krízis időszakában javult a munkatársaival való személyes kommunikációja. A távolról való munkavégzés hatása kettős: egyfelől a digitális kommunikációs és kollaborációs eszközök a munkavégzés földrajzi és időkorlátait jótékonyan rombolják, másfelől azonban a magánélet és a munka viszonyában többlet terheket is jelentenek – elsősorban a nők számára. A női vezetők fele a munka és magánélet egyensúlyát tette az első helyre, mint a munkatársi elégedettség legfontosabb kritériumát.

A válaszadók 41 százaléka nem gondolja, hogy a járvány lelassítja az esélyegyenlőség érdekében korábban elindított folyamatokat, ugyanakkor 92 százalékuk szerint még hosszú az út a nemek szerint kiegyenlített menedzsment megvalósulásáig.

A megkérdezettek 58 százaléka bízik saját vállalatának fejlődésében a következő 3 évben, még ha csupán 29 százalékuk hisz is a globális fejlődésben. (MTI)