Különleges járművel találkozhatunk a főváros szívében, ami azzal csal sokak arcára mosolyt, hogy oda is a játék örömét hozza el, ahol a városlakók nem is számítanak rá. Bár az életnagyságú, színes, LEGO kockákból épült villamoskocsin utazni nem lehet, vidám...
Az ingatlanpiac idei visszafogott eredményei ellenére a jövő évi kilátások már biztatóak, a szektor 2024-ben elérte a mélypontot, de megkezdődött a visszarendeződés, 2025-ben már élénkülés várható – ismertette Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület...
Korszerű digitális megoldásokkal csökkenthetik rezsijüket a települések, 7,6 milliárd forint keretösszegű pályázat támogathatja a vidéki önkormányzatokat olyan informatikai rendszerek bevezetésében, amelyek segítséget nyújtanak számukra fogyasztásuk és termelésük...
A Rákosi korszak jellemző hírközvetítő eszköze – szovjet minta alapján – a magyar vezetékes rádió és hangos híradó volt. Azt lehetett rajta hallgatni, amit „fentről” engedtek, ez a Kossuth rádió hivatalos műsora volt, amit egy helység (falu, város) központjában elhelyezett vezeték nélküli rádión fogtak és egy nagyobb teljesítményű erősítővel 100 voltos (gyenge-áramú) vonalra kiadtak. E vonalra párhuzamosan voltak felkötve a lakásokban elhelyezett a fali dobozok. E dobozban lévő illesztő transzformátor primer tekercse állandóan a jelzett vonalra csatlakozott, a vezetékes rádió hangerejét a szekunder tekercs megcsapolásaival változtatták. E fokozatkapcsoló volt egyben a be-, és kikapcsoló is. A magyar vezetékes rádióhálózat kialakítására és üzemeltetésére február elsején a Magyar Postán belül alakult meg a Vezetékes Rádióüzemi Vállalat (VRV), amely később Rádióvétel-technikai és Elektroakusztikai Üzem (RAVEL) lett, mely egészen a 70-es évekig üzemeltette e rendszert. A rádióműsor az előfizetőkhöz havi előfizetési díj ellenében jutott el, mely a rádió 1951-es 10 Ft-os előfizetői díj 60 %-át tette ki, tehát 6 Ft volt egy hónapra. Az előfizetők száma fénykorában az 1950-es évek közepén elérte a 300 ezret. Érdekes kitétel a Vezetékes rádió üzletszabályzatából, hogy az akkori Magyar Posta nem felelt semmilyen üzemzavarért, a nem kifogástalan vételért, a műsor korlátozásáért és a szüneteltetéséért sem. Viszont bűntettnek minősült a vezetékes rádió berendezés hangszórójának ellopása, megrongálása, a hangszóró és tartozékainak felületes, hanyag, gondatlan kezelése, és ha abban károkozás állt elő. Hangszóróra, amely a Magyar Posta tulajdonát képezte, fejvesztés terhe mellett igencsak vigyázni kellett. Ezért is kerül elő még manapság is sokszor meglepően jó állapotú fali hangszóró a bolhapiacokon sértetlen vászonburkolattal, esetleg a belső részek vannak csak hibás állapotban. Ma már történelem, az internet korában szinte elképzelhetetlen, de akkoriban sok faluban, gyárakban, üzemekben, kultúrházakban hangos híradó is működött, melyek végállomása szintén ugyanolyan vagy hasonló fali hangszórók voltak, mint a vezetékes rádiónál. A vezetékes rádiózás nem volt előzmény nélküli Budapesten: a vezeték nélküli rádióadások beindulása előtt Puskás Tivadar (1844-1893) mérnök találmánya alapján a telefonvonalak felhasználásával 1893. február 15-től működött a Telefonhírmondó, melynek célja a lehető leggyorsabb hírszolgáltatás volt. A hírsorozatokat, melyeket egy külön e célra szervezett szerkesztőség szolgáltatott, telegramm stílusban olvasták fel és egy órán át folyton ismételték. Politikai, helyi, közérdekű és tőzsdei híreken kívül időközönként a pontos közép-európai időt is bemondták a készülékekbe. 1930-ban még 8.868 előfizetője volt a telefonhírmondónak, azonban számuk a rádiókészülékek elterjedésével folyamatosan csökkenni kezdett. 1943-ban leszerelték a magán vevőkészülékeket, és ezután csak közületek és kórházak tartottak fenn vonalakat, azonban az óraüzem megmaradt.
Budapesten született Ugrai Károly (1901-1988) gépészmérnök, búvár, szakíró. A Közlekedési és Postaügyi Minisztériumban szervezte a hajó- és hídroncs-kiemelési munkálatokat. 1950-től a Közúti Hídfenntartó Vállalat igazgatója, majd 1954-től az ún. különleges osztály (búvárok, tűzszerészek, hajósok) főépítés-vezetője volt. Találmánya a háromtömlős hidrogén vágópisztoly, s az általa szerkesztett kizsilipelési táblázatok.
Makón született Galamb József (1881-1955) gépészmérnök. Szegeden, az Állami Fa- és Fémipari Szakiskolában felfigyeltek geometriai rajzaira, amik már akkor nagy kifejezőkészségről tanúskodtak. Ezt követően a Budapesti Állami Felső-ipariskolának (mai nevén: Óbudai Egyetem, Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar) lett hallgatója. Innen 1901. júniusban távozott végbizonyítvánnyal. Tanárai között számos kiemelkedő szakember volt, úgymint Lencz Ödön, Dömötör Pál és Jalsoviczky Géza. Három itt töltött éve alatt a gépész szakosztályon 24 tantárgyat tanult, és a gépszerkezettani gyakorlatokon kivétel nélkül jeles osztályzatot kapott. 1905-ben Henry Ford (1863-1947) amerikai üzletember detroiti üzemében (Ford Motor Company) műszaki rajzoló, majd tervező-mérnök, később pedig a gyár főkonstruktőre lett. Az immáron Joseph A. Galamb a szintén magyar Balogh Károly (1883-1966) gépészmérnök (aki később Charles Balough néven a Hercules autógyár fejlesztőmérnöke lett) és az amerikai Childe Wills-szel együtt megalkották a Ford T-modell alkatrészeinek tervét, melynek során jelentős műszaki újításokat alkalmaztak, így a bolygóműves sebességváltót és a levehető hengerfejű motort. Ez lehetővé tette 1913-tól a szalagszerű sorozatgyártást, így a Ford T-modell a világ első népautója lett. 1915-től a szintén magyar Farkas Jenővel együtt elkészítette a Fordson sorozatgyártású mezőgazdasági traktor terveit is. A Ford máig használt márkafeliratát is ő rajzolta meg. Több alkalommal hazalátogatott Magyarországra, s előadásokat tartott a Magyar Mérnök és Építész Egyletben. Utoljára 1932-ben járt idehaza. A II. világháború idején Ford ötletére hathengeres kiskocsit tervezett, amely 1942-ben készült el. Henry Ford megbecsülte tehetséges tervezőjét; Galamb évi fizetése 75.000 dollár volt – ennyit keresett az USA elnöke is.
Bay Zoltán (1900-1992) fizikus és kutatócsoportja 1946. február 6-án a saját fejlesztésű radarral, – a világon akkor egyedülálló eljárással – megmérte a Föld és a Hold közötti távolságot. A kísérletek még 1945 nyarán kezdődtek, és 1946. február 6-án bejelentették a világnak, hogy sikerült a Holdra radarjelet küldeni és a visszavert jelet érzékelni. Ezt Bay Zoltán jelismétlési és jelösszegzési ötletének megvalósítása tette lehetővé, mely elv a mai napig használatos. Az ezzel elvégezhető távolságmérések sokat pontosították ismeretünket a Naprendszerbeli távolságokról. Ez azt jelentette, hogy Bay Zoltán nemcsak elindította a radarcsillagászatot, hanem új tudományág született. Tudományos munkásságának elismeréséül 1946 és 1948 között megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Természettudományi Osztálya elnökének.
Budapesten született Csűrös Zoltán (1901-1979) vegyészmérnök, Kossuth-díjas kémikus, egyetemi tanár, akadémikus. Rektorsága alatt a háborús károk eltüntetésében, a műegyetem újjáépítésében szerzett érdemeket. Kutatásai központjába a szerves reakciók heterogén katalízise került, foglalkozott a szálas anyagok és a foszgének kémiájával. Úttörő munkát fejtett ki a makromolekulás kémia meghonosításában, gyakorlati tevékenységével, szabadalmaival pedig a magyar textilipar fejlődését segítette elő.
Budapesten született Varga József (1891-1956) Kossuth-díjas vegyészmérnök, akadémikus, az ásványolajipar területén több nemzetközi jelentőségű találmány megalkotója. A Műegyetemen szerzett diplomát, ahol 1919-ben lett magántanár, 1923-1939 között a kémiai technológia professzoraként dolgozott. Az I. világháború idején a magyarsármási gázmezőkön létesített földgáz-hőbontó üzembe helyezését végezte, majd a hazai bauxitoknak a cementgyártásban való hasznosítása foglalkoztatta. Legjelentősebb eredményei a műbenzinek és motorhajtó anyagok előállításához fűződnek. Eleinte főként a kőszenek nagynyomású hidrogénezésével foglalkozott. Ezen a téren nemzetközileg elismert felfedezése az ún. kénhidrogén-effektus (Varga-effektus) megállapítása. 1939-től iparügyi államtitkár, rövid ideig iparügyi miniszter és kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter is volt. A II. világháború után a nagy aszfalttartalmú ásványolajok és kátrányok középnyomású hidrogénezésére dolgozta ki a nevéhez fűződő hidrokrakk-eljárását. Varga József 1952-től a Veszprémi Nehézvegyipari Egyetem professzora volt.
Budapesten született Horusitzky Ferenc (1901-1971) tanszékvezető tanár, a Földtani Intézet főgeológusa. Fő kutatási területe az őslénytan és a hidrogeológia volt. Foglalkozott a Budai-hegységgel és Kárpátalja földtani térképezésével. Vizsgálta a földtörténeti korbeosztás kérdéseit; sok publikációja foglalkozott a harmadidőszaki rétegek elemzésével.
Budatétényben született Tőry (Tögl) Kálmán (1891-1975) vízépítő mérnök, aki az oklevelét a budapesti Műegyetemen 1914-ben Ezután a Budapesti Folyammérnöki Hivatal szolgálatába lépett, majd 1923-ban Rohringer Sándor mellett adjunktus lett a Műegyetem vízépítési tanszékén. 1926-tól a Győri Folyammérnöki Hivatal mérnöke, majd főnöke, a Felső-Dunán a csehszlovák vízügyi szolgálattal közösen a szabályozási munkák magyar vezetője volt. E munkássága kapcsán elsőként mérte a Duna görgetett hordalékhozamát és egy új kisvíz-szabályozási rendszert dolgozott ki. 1939-ben vízépítési kerületfelügyelő volt a Földművelésügyi Minisztériumban, 1940-től a Vízrajzi Intézet igazgatója. 1943-45-ben a minisztérium folyammérnöki osztályának vezetője volt. 1945-től ismét a Vízrajzi Intézetnél működött. Elvállalta a magyarországi Duna-szakasz részletes felmérését és elkészítette a folyam mélységvonalas medertérképét, megírta a Duna monográfiáját. 1949-ben a Vízgazdálkodási Hivatal szolgálatába állt; és jelentős szerepe volt az 1954. és 1956. évi dunai árvizek elleni védekezésben. Már korábban is szorgalmazta egy dunai jégtörőflottilla felállítását. 1958-ban három évre a Duna Bizottság műszaki főosztályának vezetésével bízták meg. 1961-ben vonult nyugalomba. Lefordította Huszár Mátyásnak a Körösök szabályozásáról szóló kéziratos tanulmányát. A hidrológiai szakirodalmat számos tanulmánnyal gazdagította.
A reformkor az ipar, a közlekedés és a kultúra területén is nagy változásokat hozott. Gőzhajózási társaságok létesültek. 1831. február 11-én Pest és Bécs között megindult a rendszeres gőzhajóforgalom. A 19. században Győr város kereskedelmi szerepe megnőtt, amikor beindult a gőzhajó-forgalom a Dunán.
Körmöcbányán született Pauliny Sándor (1831-1868) kohómérnök, mineralógus és selmeci akadémiai tanár. Történelmi tény: az június 22-én III. Károly császár által alapított Bergschola (bányász-kohász tanintézet) 1762. október 22-én vált a világ első műszaki felsőoktatási intézményévé, a magyar mérnökképzés első iskolájává. Mária Terézia királynő Bécsben e napon adta ki az akadémiai rangra emelés (Academia Montanistica, Bergakademia) oklevelét. Ez volt egész Európában a legelső bányászati-kohászati akadémia. (Megjegyzem: Freibergben 1765-től, Berlinben 1770-től, Szentpétervárott 1773-tól, Párizsban csupán 1794-től működött műszaki egyetem. Bár az önálló mérnökképzés érdekében Mária Terézia 1777-ben kiadta a Ratio Educations törvényt, a budai Institutum Geometricum II. József általi megalapítása is csak 1782. augusztus 30-án történt, 20 évvel a selmeci akadémia alapítását követően.) Pauliny 1850-54 között tanult bányászatot és kohászatot a Selmecen. 1857-ben került az ásványtan-geológia-paleontológia tanszékre, ahol Pettkó János tanár asszisztense volt. Professzorától igen sokat tanulhatott, hisz legkiemelkedőbb tevékenysége közé tartozott a körmöcbányai ásványok elemzése, s mesteréről az egyik ásványt – pettkovit – elnevezte. 1857-től a kohászat-kémlészet tanszék oktatója lett Kerpely Antal mellett, s az ásványok kémiai vizsgálatával foglalkozott hathatósan. Érdekelte őt az erdők problematikája is. Tanulmányozta az új fafajtákat, az erdészeti statisztikát; vizsgálta a fa tartósságát, a földkéreg víztartó képességét is. E témával foglalkozó szakcikkeit az Erdészeti Lapokban közölte. Pauliny Sándor sajnálatos módon fiatalon hunyt el 1868. december 20.-án Selmecbányán. Márvány síremléke a Kopogtató mögötti evangélikus temetőben látható.
Zólyomban született Bucsányi Mátyás (1731-1796) fizikus, matematikus, a göttingeni, majd a hamburgi egyetem filozófia-, logika- és matematikatanára. A villámhárítók megépítésének egyik első európai híve volt, erről több szakkönyve is megjelent. Nevéhez fűződik a villámhárító tökéletesítése. Sikeres volt algebra és logika tankönyve is.
Kismartonban született Fodor Kálmán (1881-1931) mezőgazdasági vegyész. A magyaróvári, majd a szegedi Vegykísérleti Állomáson, később az Országos Kémiai Intézetben működött. 1920-28 között a paprika alkaloidjának elkülönítésével és kémiai reakciójával foglalkozott. Új módszert dolgozott ki a paprika minősítésére kapszicintartalma kolorimetriás vizsgálata alapján. Közreműködött a szegedi fűszerpaprika-termelés korszerűsítésében.
Budapesten született Vázsonyi Ádám (1901-1973) vízmérnök. Számos tiszai folyammérnöki hivatalnál dolgozott. Jelentős szerepet vitt a bajai Deák Ferenc-zsilip felújítási munkáiban, a békésszentandrási vízlépcső építésének vezetésében, a hortobágyi öntözési program megvalósításában. 1951-ben az Árvízvédelmi és Folyammérnöki Hivatal műszaki főnöke, majd a VITUKI-ban az első vízgazdálkodási keretterv előkészítésének felelőse.
1951. február 15-én megjelent a Népgazdasági Tanács 57/3. sz. határozata az Állami földmérés átszervezéséről. A földmérés irányítása a Pénzügyminisztériumtól – ahol 1867 óta működött – átkerült a Minisztertanácshoz, illetve az OT felügyelete alá. Egyidejűleg megalakultak a vidéki földnyilvántartási egységek.
Beocsin született Varró István (1911-1983) vegyészmérnök. A II. világháború után Budapesten telepedett le. A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat keretében megszervezte a vízkémiai és víztechnológiai tárgyú tervezési, kutatási és vizsgálói tevékenységet. A Magyar Hidrológiai Társaság Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztályának alapító elnöke volt.
1895. évi XXXVII. törvénycikk rendelkezett a jelenlegi Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SzTNH) jogelődje, a Magyar Királyi Szabadalmi Hivatal megalapításáról. Az akkori Minisztertanács 1896. február 8-ai ülésén hagyták jóvá az új közigazgatási szerv megalakítására és a tisztségviselőinek kinevezésére vonatkozó határozatot. Az előterjesztést az uralkodó, Ferenc József 1896. február 19-én írta alá, majd ezt követően az új hivatal 1896 tavaszán kezdte meg működését.
Pesten született Feszl Frigyes (1821-1860), a magyar és az európai romantikus építészet egyik legjelesebb mestere. Tanulmányait Hild Józsefnél kezdte. 1839-41-ben a müncheni akadémián Klenze, Gärtner és Burklein tanítványa volt. Többször járt Olaszországban és Németországban. 1845 táján telepedett le végleg Pesten. 1845-ben a pesti Országháza pályázatán újszerű romantikus tervével általános elismerést és első díjat nyert, a terv azonban nem valósult meg. 1851-től Kauser Lipóttal és Gerster Károllyal társulva építette Budán a vízivárosi volt kapucinus templomot és kolostort, az alagút krisztinavárosi bejáratát, és Pesten a Nádor utcai Oszwald-házat és Pán Józseffel a kiskörúti volt London Szállót. Fő műve a hosszú és küzdelmes tárgyalások után 1859-64 között épített pesti Vigadó, a romantika egyik jelentős alkotása, amely az 1849-ben Hentzi ágyúival elpusztított, Pollack Mihály által készített Redut alapfalaira épült. Az építtető hatóságokkal való komoly összeütközései és a romantikától elforduló közízlés miatt a Vigadó felépítése után jelentősebb feladathoz már nem jutott.
Kismartonban született Storno Ferenc (1821–1907) építész, a magyar egyházi műemlékek legjelentősebb restaurátora. 1840-42-ben Münchenben festészeti és építészeti tanulmányokat folytatott. 1843-44-ben Bécsben Amerling tanítványa volt, közben itt is foglalkozott építészettel. 1846-tól Sopronban építész-, festő- és iparművészként dolgozott. Foglalkozott középkori régészettel is. Számos középkori magyar templomot restaurált (Sopron, Lőcse, Pannonhalma, Garamszentbenedek stb.). Mint a nazarénus irányhoz közel álló festő, főleg oltárképeket és freskókat készített. Gazdag műgyűjteményét, amely ma Sopron egyik idegenforgalmi érdekessége, az utódai örökölték.
Pápán született Kőrös Béla (1901-1963) kohómérnök. Oklevelét 1924-ben szerezte, 1938-ban pedig jogi doktorátust nyert. Működését a Győri Magyar Vagon és Gépgyárnál kezdte (1924-1935). 1935-től a Rimamurányi Salgótarjáni Vasmű Rt. Salgótarjáni Acélgyárában az öntödék vezetője volt. 1947-től a Csepeli Művek öntödéinek vezetője, majd 1954-től a Vasipari Kutató Intézet munkatársa lett. Kutatási eredményei főleg a kokilla-gyártással és a hengerműi hengerek készítésével kapcsolatosak. Az utóbbira vonatkozóan eredeti öntési eljárást dolgozott ki, melyre szabadalmat is nyert.
Kisújszálláson született Ráth Kálmán (1881-1965) gépészmérnök. A MÁV szolgálatából, mint főmérnök 1923-ban vonult nyugalomba. 1915-ben kezdett a világháború csonkoltjai részére segédeszközöket készíteni. Nyugdíjba vonulása után is gyógyászati segédeszközök szerkesztésével és készítésével foglalkozott. „Gerinczsámoly”-nak elnevezett készülékét több ország ortopédiai intézete is átvette és eredményesen használta.
Pozsonynádasdon született Rados Kornél (1901-1985) mérnök, egyetemi tanár. Jelentősebb mérnöki munkái: Goldberger gyár területén végzett rekonstrukciók és új épületek, a Magyar Divatcsarnok, békásmegyeri csónakház, bp.-i Hydroxigéngyár, Újpest Megyeri úti iskola, zagyvapálfalvi üveggyár és a záhonyi mozdonyszín.
Felhasznált irodalom:
– MMK Történeti (Bizottság) Munkacsoport: Magyar mérnökök évfordulói 2021-ben
Internet: mmk.hu/kamarai/historia
– Évfordulóink a műszaki és természettudományokban
MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága sorozatának egyes kötetei
– História – Tudósnaptár – Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
Internet: tudosnaptar.kfki.hu/historia
– Nagy Ferenc szerk.: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig
1997. – BETTER – MTESZ – OMIKK
– Kenyeres Ágnes szerk.: Magyar Életrajzi Lexikon I-IV.
1967-1990. – Akadémiai Kiadó
– Mérnöki évfordulók, emléknapok és programok – 2014. január 1-től havi bontásban
Internet: mmk.hu/kamarai/historia
– Egyéb életrajzi és műszaki források
Készítette: Sipos László József villamosmérnök, minőségügyi szakmérnök, a MMK Történeti Munkacsoport tagja
Különleges járművel találkozhatunk a főváros szívében, ami azzal csal sokak arcára mosolyt, hogy oda is a játék örömét hozza el, ahol a városlakók nem is számítanak rá. Bár az életnagyságú, színes, LEGO kockákból épült villamoskocsin utazni nem lehet, vidám...
Az ingatlanpiac idei visszafogott eredményei ellenére a jövő évi kilátások már biztatóak, a szektor 2024-ben elérte a mélypontot, de megkezdődött a visszarendeződés, 2025-ben már élénkülés várható – ismertette Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület...
Korszerű digitális megoldásokkal csökkenthetik rezsijüket a települések, 7,6 milliárd forint keretösszegű pályázat támogathatja a vidéki önkormányzatokat olyan informatikai rendszerek bevezetésében, amelyek segítséget nyújtanak számukra fogyasztásuk és termelésük...
Mérnökigazolvány→
Kamarai kedvezmények
