A következő tíz évben a magyar vasúti gördülőállomány fejlesztésére mintegy 2000, a közlekedési infrastruktúrára pedig hozzávetőleg 4000 milliárd forintot szán a kormány – közölte az innovációs és technológiai miniszter február 19-én Zalaegerszegen, a Metrans vasúti-közúti konténertermináljának bejelentése kapcsán.

 

Palkovics László a német tulajdonú logisztikai cég 15,7 milliárd forint értékű zalaegerszegi beruházásával összefüggésben beszélt arról, hogy az Európai Unió elvárása szerint 2030-ig 30 százalékkal kell növelni, 2050-ig pedig a jelenleginek a duplájára kell bővíteni a vasúti árufuvarozást. Ennek a célnak is megfelelve Magyarországon összesen mintegy 6000 milliárd forint értékű vasúti beruházást tervez a kormány. Ezzel nemcsak versenyképes, kényelmes és biztonságos vasúti infrastruktúrája lesz Magyarországnak, de előmozdítja a vasúthoz kapcsolódó ipari fejlesztéseket is – fogalmazott a miniszter. Kitért arra is, hogy egy térség vagy település vonzerejét három tényező megfelelő együttállása növelheti hosszú távon: a színvonalas közlekedési és digitális infrastruktúra, a minőségi szakemberképzés és az innovációt támogató környezet. A Metrans zalaegerszegi beruházása is annak köszönhető, hogy földrajzilag az adriai kikötők és az európai piacok között húzódó útvonal mentén fekszik, helyileg pedig a járműipari tesztpálya és a Rheinmetall harcjárműgyárának közelségében épül meg.

A területhez szükséges vasútfejlesztéshez kapcsolódóan Palkovics László kifejtette: öt szempontot helyeznek előtérbe a magyarországi vasúti beruházásokat érintően. A vasúti hálózat minőségének – teherbíró-képességének és biztonságtechnikájának – javítása, a főváros és a megyeszékhelyek vasúti összeköttetésének versenyképesebbé tétele, a nagyvárosok elővárosi vonalainak fejlesztése, a környező országok fővárosaival a nagysebességű kapcsolat megteremtése, ötödik pontként pedig annak megvalósítása, hogy Magyarország legyen Közép-Európa teherszállítási központja. A miniszter jelezte, hogy jelenleg a magyarországi vasúti projektekben 85 százalék a hazai hozzáadott érték aránya, de nincs például vasútisíngyártás, szükség lenne tehát ennek a megteremtésére.

Palkovics László a nagyobb vasúti projektek közül említést tett a Budapest és Belgrád közötti építkezésről, amivel a görögországi Pireusz kikötőjéből az ázsiai áruk szállításának közvetlen útvonalát alakítják ki. Tervezik, hogy Záhony és Győr között – a Dunát Budapest alatt keresztezve – hoznának létre összeköttetést, illetve az elmúlt száz év fejlesztési hiánya miatt az egykori, ma már az országhatáron túl húzódó déli vasúti gyűrű újbóli feltámasztására is szükség lenne.

Kiss Péter, a Metrans-csoport elnök-vezérigazgatója a zalaegerszegi rendezvényen videóüzenetben beszélt a zalai intermodális konténerterminál építéséről, úgy jellemezve, hogy azzal új fejezet kezdődik Zalaegerszeg, Zala megye és a Nyugat-Dunántúl logisztikájában. A Metrans-csoportról elmondta: az Európában piacvezető német tulajdonú társaság érdekeltségeivel tíz országban szolgálják ki a megrendelőket az északi és déli nagy tengeri kikötőkön keresztül zajló globális konténeres áruforgalom kiszolgálására. Magyarországon 2017-ben Budapesten nyitották meg az első konténertermináljukat.

Az adriai-tengeri kikötők és az európai piacok között húzódó közlekedési tengelyen fekvő Zalaegerszegen 2023-tól több mint 120 új munkahelyet jelent a logisztikai központ megépítése, amihez a kormány közel 4 milliárdos beruházásösztönzési támogatást nyújt – mondta el az elnök-vezérigazgató.

Navracsics Tibor, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos videóüzenetében úgy fogalmazott, Zalaegerszeg az egyik legdinamikusabban gyarapodó helyi gazdaság az országban. A zalai megyeszékhelyen 2014 óta több mint 4 ezer új munkahely jött létre, ráadásul olyan iparágakban, amelyek hosszabb távon is emelik a térség erejét.

Vigh László, a térség országgyűlési képviselője egyebek közt arról tett említést, hogy már több mint 80 százalékos készültségen áll a zalaegerszegi járműipari tesztpálya építése, gőzerővel folyik és 2023-ra elkészül az M76-os autóút a zalai megyeszékhely és az M7-es autópálya összekötéseként, illetve elkezdődött már a leendő harcjárműgyár épületeinek alapozása is.

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere a város közlekedési és logisztikai előnyeit ismertetve emlékeztetett arra, hogy már készülnek a Zalaegerszeget Körmenddel, a 8-as főúttal, illetve a 86-os főúttal összekötő, szintén kétszer kétsávos gyorsforgalmi út tervei, kapcsolatot teremtve északi irányba Szombathely, Győr és Ausztria felé. A városnak közvetlen összeköttetése lesz az M76-os révén a sármelléki repülőtérrel is. Kifejtette, hogy a Metrans Európa egyik legmodernebb vasúti-közúti konténerterminálját építi fel Zalaegerszegen, az önkormányzattól megvásárolt területen, és ez a kapcsolódó fejlesztésekkel együtt akár 500 új munkahelyet is jelenthet a térségnek.

A beruházáshoz az önkormányzat egymilliárd forint ráfordítással alakítja ki az útkapcsolatot és a közműveket, a magyar állam pedig megépíti azt a deltavágányt, ami a nemzetközi vasúti korridor gyorsabb és közvetlenebb elérését teszi lehetővé. Mindezek együttesen mintegy 30 milliárd forint értékű fejlesztést jelentenek Zalaegerszegen – közölte Balaicz Zoltán. (MTI)