Chicago, Tel Aviv, Ascona, Dessau, Kalinyingrád. Paul Klee, Kandinsky, Anni Albers, Moholy-Nagy László, Iwao Yamawaki. Az 1919-ben Weimarban Walter Gropius és barátai által alapított „State Bauhaus” hamar az építészet, a művészet és a tervezés nemzetközi mozgalmává vált. Ez befolyásolta a kreatív gondolkodást, úgy a belső építészet, mint a várostervezés terén az egész világon, több mint egy évszázad óta. A művészet és a praktikum kombinálásával a Bauhaus zseniális avantgárdja szó szerint segítette a társadalmi és gazdasági átmenetet az ipari társadalomba és a 20 századba. Ursula von der Leyen-nek, az Európai Bizottság elnökének írása.
 

 

Száz évvel később új globális kihívásokkal nézünk szembe: az éghajlatváltozással, a környezetszennyezéssel, a digitalizációval és azzal a demográfiai robbanással, amely az előrejelzések szerint az évszázad közepére akár 10 milliárd emberre is növelheti a világ népességét. Ezek a fejlemények együtt járnak a gazdaság és a jóléti kiadások látszólag korlátlan növekedésével, bolygónk korlátozott természeti erőforrásainak kárára.

Az épületek és az infrastruktúrák az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának legalább 40%-áért felelősek. A modern építmények nagyrészt cementen és acélon alapulnak, amelyek egyaránt hatalmas mennyiségű energiát fogyasztanak a termeléshez, és még közvetlenül is CO2-t szabadítanak kémiai reakciók révén.

Minden jel ugyanazt mutatja: újra kell gondolnunk és újra kell terveznünk. Ebben Európa pedig vezető szerepet játszhat, és azt meg is kell tennie. Ezért prioritásként kell kezeljük az „Európai Zöld Megállapodás”-t (The European Green Deal. Közzétette az Európai Bizottság 2019. december 11-én. Ez egy javaslatcsomag az éghajlatváltozással kapcsolatos jövőben megteendő intézkedésekre), mely számos új lehetőséget nyit meg, és ez lehet az új növekedési stratégiánk. A fő cél az, hogy Európa legyen az első éghajlatsemleges kontinens 2050-ben. Olyan gazdasági modellre van szükségünk, amely egy megújuló energián alapuló körforgásos gazdaságon keresztül visszaadja a bolygónak azt, amit elveszünk tőle.

De azt akarom, hogy ez több legyen, mint egy környezetvédelmi vagy gazdasági projekt. Különösen fontos, hogy az „Európai Zöld Megállapodás” Európa új kulturális projektje legyen. Minden cselekedetnek megvan a maga formája és hatása. És ennek a rendszerváltásnak szüksége van a saját tervezési, esztétikai és fenntarthatósági elveire.

Ezért indítunk el egy „Új Európai Bauhaus” mozgalmat – egy együttműködésen alapuló tervezési és alkotó teret, ahol építészek, művészek, diákok, tudósok, mérnökök és tervezők dolgoznak együtt annak érdekében, hogy ez a jövőkép valósággá váljon. Az „Új Európai Bauhaus” lesz a hajtóereje annak, hogy az „Európai Zöld Megállapodás”-t vonzó, innovatív és emberközpontú módon életre keltse. Ez egy olyan mozgalom kell legyen, amely a fenntarthatóságról, a hozzáférhetőségről és az esztétikáról szól annak érdekében, hogy az „Európai Zöld Megállapodás” közelebb kerüljön az emberekhez, és természetessé tegye az újrahasznosítást, a megújuló energiák használatát és a biológiai sokféleséget.

Az embereknek képesnek kell lenniük arra, hogy érezzék, lássák és megtapasztalják az „Európai Zöld Megállapodás”-t, akár egy olyan építőiparnak köszönhetően, amely természetes anyagokat, például fát vagy bambuszt használnak. Vagy olyan architektúrákat használ, melyek természetes formákon és építési elveken alapulnak, amelyek kezdettől fogva figyelembe veszik az ökoszisztémákat, amelyek lehetővé teszik és betervezik a fenntarthatóságot és az újrafelhasználhatóságot.

Az „Új Európai Bauhaus”-nak ki kell használnia századunk másik forradalmi megatrendjét is. A digitalizáció egyre inkább megváltoztatja gondolkodásmódunkat és cselekvésünket. A jövőben az épületek, a települések és a városok jobban fognak működni „digitális ikertestvérüknek” köszönhetően. A számítógépes szimulációk lehetővé teszik a döntések jobbá tételét a tervezésben, az erőforrás-hatékonyság, az újrafelhasználhatóság vagy a környezetre és a helyi éghajlatra gyakorolt hatás tekintetében. A cél élhetőbb éghajlat-semleges városok létrehozása.

 

A weimari történelmi Bauhaus mozgalomhoz hasonlóan az „Új Európai Bauhaus” célja, hogy több legyen, mint egy új technológiákat és technikákat használó építészeti iskola. A Bauhaus úttörő sikere nem lett volna elképzelhető a művészet és a kultúra világához, vagy az akkori társadalmi kihívásokhoz vezető híd nélkül. A régi Bauhaus bebizonyította, hogy az ipar és a jó design emberek millióinak mindennapi életét javíthatja.

Az „Új Európai Bauhaus”-nak hasonló dinamikát kell kiváltania. Meg kell mutatnia, hogy a szükséges egyidejűleg szép is lehet, hogy a stílus és a fenntarthatóság együtt jár. Meg kell hagynunk a megszokott utakat, és meg kell változtatnunk a nézőpontunkat. Az „Új Európai Bauhaus” teremti meg ennek a teret.

A következő két évben az EU különböző országaiban öt kezdeti európai Bauhaus-projekt jön létre. Mindegyikük elkötelezi magát a fenntarthatóság mellett, de más-más fókuszban. Kiemelt figyelmet kell fordítani a természetes építőanyagokra és az energiahatékonyságra, a demográfiai adatokra, a jövőorientált mobilitásra vagy az erőforrás-hatékony digitális innovációra; mindig tekintettel a kultúrára és a művészetre. Az európai iparágaknak ezek lesznek innovatív kísérleti laboratóriumai és kiindulópontjai egy olyan európai és világméretű hálózatnak, amely az egyes Bauhaus-on túl is maximalizálja a gazdasági, ökológiai és társadalmi hatásokat.

Szeretném, ha az „Új Európai Bauhaus” egy kreatív és interdiszciplináris mozgalmat indítana el, amely esztétikai és funkcionális szabványokat is fejleszt – összhangban a legkorszerűbb technológiával, a környezettel és a klímával. Ha sikerül a fenntarthatóságot a jó tervezéssel ötvöznünk, akkor az „Európai Zöld Megállapodás” lendületet kap – még határainkon túl is, továbbá ösztönözni fogja az új építési módszerekről és tervezési formákról szóló vitát. Kísérleteznünk kell, és gyakorlati válaszokat kell kapnunk arra a társadalmi kérdésre, hogy a természettel összhangban lévő modern élet hogyan nézhet ki az európaiak számára. Ez segíthet minket abban, hogy szebbé és humánusabbá tegyük 21. századunkat.

 

Forrás: www.ecec.net