10° C
Ma 2025. május 24., szombat, Eszter és Eliza napja van.
10° C
Ma 2025. május 24., szombat, Eszter és Eliza napja van.
[the_ad id="33201"]
Negyvenéves az Aggteleki Nemzeti Park

Negyvenéves az Aggteleki Nemzeti Park

Az aggteleki volt Magyarország negyedik nemzeti parkja, de az első olyan volt, amely kifejezetten az élettelen természeti értékek, karsztjelenségek és barlangok védelmére alakult - mondta Rácz András, az Agrárminisztérium (AM) természetvédelemért felelős államtitkára...

Szeptemberben kezdődik az M1-es autópálya fejlesztése

Szeptemberben kezdődik az M1-es autópálya fejlesztése

Magyarország történetének legjelentősebb autópálya-fejlesztése indul el 2025. szeptember 1-jén, amelynek keretében teljeskörűen megújul az M1-es autópálya. A beruházás a hazai gyorsforgalmi úthálózat hosszú távú, fenntartható fejlesztését szolgálja, és hozzájárul a...

Megváltoztak az évszakok

Megváltoztak az évszakok

Az idei tavasz a tavalyinál sokkal hidegebb, ezért nem meglepő, hogy május közepén sokan panaszkodtak: „Norvégiában jobb az idő, mint nálunk”; „Ez nem egy májusi túrához való idő.”; vagy „Miért beszélnek felmelegedésről a klímatudósok, amikor májusban kabátban kell...

A jövő hídjait a végtagok ihletik?

dec 3, 2020 | kitekintő

A világ hídjai közül sok komoly szerkezeti károsodással küzd és a közeljövőben jelentős összegekbe kerül majd felújításuk. Amerikai építőmérnökök olyan új hídtervekkel álltak elő, amelyek kevésbé sérülékeny szerkezeteket ígérnek, következésképpen alacsonyabb helyreállítási költséget jelentenek.

 

A Structure and Infrastructure Engineering folyóiratban közelmúltban megjelent tanulmányban a Texas A&M Egyetem és a Colorado Egyetem kutatói tudományos és ipari szakemberekből álló bizottság segítségével átfogó kár- és javítási értékelést végeztek a még megvalósítás előtt álló hídtervekről. A kutatók szerint a szakértői visszacsatolási módszer egyedülálló és robusztus technikát kínál a hídtervezések megvalósíthatóságának értékelésére, amelyek még mindig korai kutatási és fejlesztési szakaszban vannak.

„A hidak – különösen a magas szeizmikus kockázatú régiókban – sérülékenyek, és időközönként javításra szorulnak. Fontos kérdés, hogy milyen javításokat kell alkalmazni különböző típusú és szintű károk esetén, mi lesz ezek költsége, valamint időtartama – ezek mind ismeretlenek az új hídterveknél” – mondta dr. Petros Sideris, a Zachry Építőmérnöki Tanszék adjunktusa. „Megválaszoltuk ezeket a kérdéseket egy új hídtervhez igazítva, olyan megközelítést alkalmazva, amelyet ritkán használnak a szerkezetépítésben.”

A legtöbb híd elég erős ahhoz, hogy elbírja saját súlyukat és más terheléseket, például a rajtuk átvezetett forgalmat. Sideris szerint azonban, ha váratlanul bekövetkezik egy szeizmikus tevékenység, a szerkezetek megrepedhetnek, és a károk orvoslása túlzottan drága. E hiányosságok kiküszöbölésére Sideris és csapata kifejlesztett egy új kialakítást, amelyet hibrid csúszó-ringató hídnak hívnak. Ezek a hidak monolit kivitel helyett oszlopokból készülnek, amelyek végtagok ihlette „ízületeket” és tartó szegmenseket tartalmaznak. Ezért földrengés esetén ezek a kötőelemek lehetővé teszik a talaj mozgásából származó energia egy részének elnyelését, miközben a szegmensek enyhén mozognak, egymás felett csúsznak, nem pedig hajlanak vagy megrepednek. A hibrid csúszó-ringató híd kialakításának vonzereje ellenére egyelőre keveset tudunk arról, hogy a hidak hogyan fognak viselkedni valós helyzetekben.

„A helyes javítási stratégia megtalálásához tudnunk kell, hogy néznek ki a károk” – mondta Sideris. „Hídtervünk viszonylag új, ezért kevés olyan tudományos szakirodalom áll rendelkezésre, amelyre hivatkozhatnánk. Ezért rendhagyó megközelítést alkalmaztunk, hogy pótoljuk tudásbeli hiányosságainkat: szakértői csoportot állítottunk fel a hídkárok és javítások terén tapasztalt szakemberekből.”

Tanulmányukhoz Sideris, dr. Abbie Liel, a Colorado Boulder Egyetem professzora, és csapatuk az ipari szakértőiből, valamint egyetemi kutatókból álló nyolc fős bizottságot állított fel, hogy meghatározzák a különböző káros állapotokat a kísérletileg tesztelt hibrid csúszó-ringató prototípussal tervezett oszlopokban. A megfigyelt károk értékelése alapján a szakértői bizottság javítási stratégiákat és becsült javítási költségeket állított össze. A tanulmányi készítői ezt követően ezt az információt használták fel a törött oszlopok rögzítésére: ugyanazon kezdeti károkat okozó körülmények között újból tesztelték az oszlopokat, és számítási vizsgálatok során összehasonlították a javított oszlop viselkedését az eredeti oszlop viselkedésével. A bizottság megállapította: a kutatók tervei alapján épített oszlopok összességében kevesebb kárt okoztak, mint a hagyományos kivitelű hidak. Valójában az oszlopok nagyon csekély károkat mutattak, még akkor is, ha olyan mozdulatoknak vetették alá őket, amelyek emlékeztetnek egy ezer évente egyszer előforduló, brutális erősségű földrengésre. Ezenkívül a károk viszonylag gyorsan helyrehozhatók fugával és szénszálakkal, ami arra utal, hogy a helyreállításhoz nincs szükség külön stratégiára, sem költséges eszközökre.

 

Forrás: https://engineering.tamu.edu/news/2020/10/bridges-with-limb-inspired-architecture-can-withstand-earthquakes-cut-repair-costs.html  

 

Negyvenéves az Aggteleki Nemzeti Park

Negyvenéves az Aggteleki Nemzeti Park

Az aggteleki volt Magyarország negyedik nemzeti parkja, de az első olyan volt, amely kifejezetten az élettelen természeti értékek, karsztjelenségek és barlangok védelmére alakult - mondta Rácz András, az Agrárminisztérium (AM) természetvédelemért felelős államtitkára...

Szeptemberben kezdődik az M1-es autópálya fejlesztése

Szeptemberben kezdődik az M1-es autópálya fejlesztése

Magyarország történetének legjelentősebb autópálya-fejlesztése indul el 2025. szeptember 1-jén, amelynek keretében teljeskörűen megújul az M1-es autópálya. A beruházás a hazai gyorsforgalmi úthálózat hosszú távú, fenntartható fejlesztését szolgálja, és hozzájárul a...

Megváltoztak az évszakok

Megváltoztak az évszakok

Az idei tavasz a tavalyinál sokkal hidegebb, ezért nem meglepő, hogy május közepén sokan panaszkodtak: „Norvégiában jobb az idő, mint nálunk”; „Ez nem egy májusi túrához való idő.”; vagy „Miért beszélnek felmelegedésről a klímatudósok, amikor májusban kabátban kell...