Elemzők szerint az építőiparban megindult a kilábalás, de továbbra is jelen van a bizonytalanság a koronavírus várható második hulláma miatt.

 

A Központi Statisztika Hivatal (KSH) augusztus 13-án tette közzé, hogy az építőipari termelés volumene 2020 júniusában a nyers adatok szerint 15,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi, magas bázistól, a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése a májusihoz mérten 6,2 százalékkal emelkedett.  Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makogazdasági elemzője az MTI-nek küldött elemzésében kifejtette, a júniusi adatok alapján megindult a kilábalás az építőiparban is, ugyanakkor a tavalyi magas bázistól még így is jelentősen elmaradt az ágazat teljesítménye. Kedvezőtlennek nevezte, hogy a szerződésállomány továbbra is érdemben elmarad a tavalyi szinttől, amely lassú talpra állást vetít előre. Az ágazati kilátások egyik kulcskérdése, hogy lesz-e második hullám, amely jelentős bizonytalanságot visz a vállalati beruházási döntésekbe, ezáltal további projekteket halaszthatnak vagy függeszthetnek fel a cégek. Molnár Dániel szerint a következő időszakban kiemelten fontos lehet a bizalom és a kereslet helyreállítása az ágazatban, amelyhez hozzájárulhat a rozsdaövezetekre vonatkozó kedvezményes áfakulcs, illetve a kormányzat beruházásösztönző programjai.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában kiemelte, hogy más iparágakhoz képest a koronavírus miatt tavasztól életbe lépett korlátozások az építőipart alapvetően kevésbé érintették, a visszaesés mértéke a több ágazattal összehasonlítva továbbra sem drámai. A Takarékbank vezető elemzője szerint a rendelésállományok alapján továbbra sem látszik érdemi probléma, az épületeknél továbbra is nő az állomány, csökkenés az egyéb építményeknél látszik az uniós források kifutásával párhuzamosan. Ebben az alágazatban a kormány gazdaságélénkítési céllal új beruházásokat indíthat a kereslet stabilizálása érdekében.

Horváth András szerint, ha hosszabb távon nem történik meg a várakozásoknak megfelelő, V-alakú gyors helyreállás, akkor keresleti oldalról érheti majd negatív hatás az építőipart a vásárlóerő elhúzódó csökkenése miatt, ami elsősorban a lakásberuházásokat, a magánépítkezéseket és a felújításokat húzhatja vissza. A jelentősebb volument képviselő üzleti és ipari célú beruházások az eredeti menetrend szerint zajlanak, és hosszan elhúzódó válság nélkül ebben nem is várható szerinte érdemi változás. (MTI)