A visegrádi országok közötti együttműködést is szolgálni fogja a Komárom és Komárno közötti új Duna-híd, melynek építése már 2017-ben kezdődött.
Mátyássy László (Pont-TERV)
Az új híd mindenben ki fogja elégíteni a XXI. század közúti forgalmának igényeit. A Komáromot nyugatról elkerülő, a 13-as úthoz csatlakozó 131 sz. útszakasz már a korábbi években elkészült, ennek folytatásában egy körforgalmi csomóponton keresztül, Koppánymonostor térségében lehet majd az új átkelőt megközelíteni. A szlovák oldalon egy viszonylag rövid csatlakozó útszakasz épül, ez fogja elérni a Komáromot Pozsonnyal összekötő I/63 sz. főutat. A híd és a csatlakozó utak kétszer egy sávos kiépítéssel készülnek. Az építési szakasz teljes hosszán kerékpárút is készül, az akadálymentesített gyalogjárda a szlovák oldalt Koppánymonostor térségével köti majd össze. A hídfők térségében lehetőség lesz a Duna-menti EuroVelo kerékpárutakhoz való csatlakozásra is. A csatlakozó utakon és a hídon is közvilágítás készül, az átkelő reprezentatív megjelenését a hídon létesítendő díszvilágítás is hangsúlyozza. A forgalom és az üzemeltetés biztonságát meteorológiai állomás és jelzőrendszer, kamerák és a híd állapotáról rendszeresen tájékoztató monitoring rendszer is szolgálni fogja.
A Duna felett építendő híd egy ötnyílású, egypilonos, ferdekábeles kialakítású acélszerkezet, melynek legnagyobb, hajózási nyílásának fesztávolsága 252 m, teljes hossza 620 m. A szerkezet érdekessége, hogy a kocsipálya felett 118 m magas pilon csak a híd befolyási oldalán támaszkodik a pillértestre, mintegy konzolként tartva a merevítő tartó függesztő kábeleit. Nemcsak a híd városképi megjelenése, a pilon és a merevítőtartó korszerű kialakítása, hanem a korlátok és kiegészítő szerkezetek igényesen kimunkált részletmegoldásai is hozzájárulnak ahhoz, hogy az átkelő a térség jelképi értékű építménye lehessen.
Annak ellenére, hogy a Duna medrének ezen a szakaszán elsősorban finom homokos talajok találhatók, azok cementálódott jellege miatt mind a statikus, mind a szeizmikus vizsgálatok nagy teherbírást mutattak. Az alépítmények a szlovák oldalon létesítendő hídfő kivételével nagyátmérőjű fúrt cölöp alapozással készülnek. A parton épülő alapozásokat nyílt munkagödörrel készítik, a Duna-mederben létesítendő alépítmények Larssen-pallós munkatér határolás segítségével épülnek. A magas vízoszlop-nyomás miatt egymástól 0.6 m távolságra levert, két sor szádpalló védelem készül. A cölöpök fúrásához a védett területet feltöltik és az így kialakuló műszigetről fúrják le a cölöpöket, melyeket kibetonoznak. A cölöpök között, a cölöpösszefogó gerenda alatti térégben cement injektálással akadályozzák meg, hogy a víz a védett területre alulról betörhessen. A cölöpök és az injektálás elkészülte után a feltöltést eltávolítják és dúcolat védelme alatt elkészülhet a cölöpöket összefogó vasbeton gerenda, majd az erre támaszkodó felmenő falszerkezet.
A pilon alatti pillér építése külön figyelmet érdemel, hiszen oszlopát – konzol jellege miatt – be kell fogni a pillér vasbeton szerkezetébe. Ezt a befogást a pillértestbe épített háromszög alakú acélszerkezet segítségével oldják meg. A pilon középső szakaszán, a pilon alakváltozásának csökkentése érdekében a nyomott oldalon a pilon belső terét kibetonozzák. A másik oldalon az üzemi közlekedés számára lépcsőházat és az anyagok és szerszámok mozgatására alkalmas belső teret alakítanak ki. A pilon építését az alaptestre telepített toronydaru segítségével végzik. A 3,0 m magas elemeket egy kúszó szerelőállvány igénybevételével állítják be és hegesztik össze. A legfelső szakaszon, ahol a kábelek bekötései lesznek, a pilon kiszélesedik és a felső lehorgonyzások egymás felett helyezkednek el.
A merevítő tartó nyitott, kétfőtartós kialakítású, pályalemeze ortrotrop szerkezetű. A rajta elhelyezendő kocsipálya 11,50 m, a járda 1,80 m, a kerékpárút 2,50 m széles. Az alsó kábelcsatlakozások szerkezeteit a főtartók gerinclemezei vonalában kialakított lehorgonyzó lemezekre hegesztve alakítják ki.
Az acélszerkezetet közúton szállítható méretű gyártási egységekben szállítják az összeállító telephelyre, ahol teljes keresztmetszetű, 12,2 – 18,0 m hosszúságú szerelési elemeket állítanak össze. Ezeket az elemeket vízi úton szállítják az építés helyére, ahol úszódaru helyezi őket a Duna-mederben épített szerelő jármok tetejére. A tartó összeállítása a hídfő melletti első elemmel a szlovák oldalon kezdődik. A jármok tetején elhelyezett elemeket összehegesztik, majd a szlovák part irányában haladva, elemről elemre kitolják az eredeti helyére. Ezután a magyar oldal felé haladva az elemeket konzolosan illesztik egymáshoz. Az első kábelek befűzésére a kkor kerül sor, amikor a pilon eléri azt a magasságot, ahol a kábelek bekötései helyezkednek el. A kábelek befűzése után ellenőrző méréseket végeznek, majd beállítják az egység számított alakját. A Duna feletti legnagyobb nyílásban a szerelés ilyen konzolos szabadszerelési módszerrel készül, ezalatt a magyar oldali szélső nyílás elemeit szintén jármokon helyezik el és összehegesztik. A két rész csatlakozásához a szélső szakaszt úgy mozgatják, hogy a szerkezet darabjai feszültségmentesen csatlakozzanak egymáshoz.
A híd tervezése és építése jelentős kihívások elé állítja az építőket. Maga az egypilonos kialakítás nehézségi foka egy legalább 400 m nyílású kétpilonos megoldáséval vethető össze. A több mint 120 m magas pilon építése, a kábeleknek a pilon féloldalas mozgásának figyelembevételével számított beállítása, a merevítő tartó szerelése a hajóforgalom fenntartása mellett mind nagyfokú tudást és tapasztalatot igényel.
A generáltervezést, a híd engedélyezési és kiviteli terveit, valamint a technológiai terveket magyar részről a Pont-TERV Zrt, szlovák részről a Dopravoprojekt a.s. készítette. A két tervező cég együttműködése már csaknem 20 évre nyúlik vissza, amikor először az esztergomi Mária Valéria híd újjáépítésén dolgoztak együtt. Az eltelt időben mindkét tervezővállalat jelentős szerepet vállalt a saját országuk infrastruktúrájának fejlesztésében.
A beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt és a Slovenská Správa Ciest nemzetközi közbeszerzési eljárásban választotta ki a híd építőjét. A kivitelezés jogát a H-M Duna-híd konzorcium nyerte el. A konzorcium vezető tagja a Hídépítő Zrt, tagja a Mészáros és Mészáros Kft. Kiemelt alvállalkozó a Hódút Kft és Hídépítő Speciál Kft. A z új híd az Európai Unió társfinanszírozásával épül.
Magyarország és Szlovákia közötti közúti kapcsolat jelentős javulása várható a híd forgalomba helyezése után. A Komárom központjában a XIX. század végén épült Erzsébet-híd már régen nem alkalmas az egyesült Európa régiói közötti közúti áruforgalom lebonyolításához. Biztosak lehetünk abban, hogy az új híd a Magyarország és Szlovákia közötti Duna-szakasz legjelentősebb átkelőjévé fog válni.
(Megjelent a Mérnök Újság 2018. júniusi lapszámában. A szerk.)