Az építési ágazatban vállalkozók és foglalkoztatottak, a teljes termelési értéklánc érdeke, hogy az építőipari vállalkozások mérsékeljék a koronavírus járvány egészségügyi és üzleti kockázatát. Ennek érdekében az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) AJÁNLÁSOKAT fogalmaz meg.

Az építőipari vállalkozók nagy többsége megtette a legszükségesebb munkaegészségügyi intézkedéseket, ezzel együtt hangsúlyozni szükséges:

• A munkáltatóknak kötelessége a COVID-19 megfékezése, intézkedések hozatala a munkahelyeken azért, hogy a foglalkoztatottaik egészségesek maradjanak. A munkavállalók kötelesek az előírt intézkedéseket betartani.
• A közepes és nagy vállalkozásoknak célszerű teljes körű járványügyi – egészségügyi intézkedési tervet készíteni, melybe integrálják, az alvállalkozói mikró- és kisvállalkozásokkal szembeni elvárásokat, tennivalókat is.
• Továbbra is ügyelni kell arra, hogy biztosítva legyen a munkahelyeken a rendszeres kézmosás és a kézmosást követő kézfertőtlenítés lehetősége.

• A szociális blokkokat és a munkásszállókat szakcégekkel kell minél gyakrabban takaríttatni. Szükséges a WC, mosakodási lehetőségek, tartózkodási konténerek – főként asztallapok és székek, karfák és kilincsek – rendszeres, gyakori fertőtlenítése. Az ún. Toi-Toi, azaz nem öblítéses WC-k használata nem javasolt. Törekedni kell vízöblítéses WC és kézmosási lehetőség kialakítására.

• A kialakult helyzetben nem javasolt a nagy csoportokban történő munkába járás, törekedni kell a saját személygépkocsival történő közlekedésre. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor az utazás ideje alatt arcmaszk és egyéb védőfelszerelés viselése ajánlott.

• A munkaadóknak kötelessége a munkavállalókat tájékoztatni az elvárt viselkedési normákról. Utasításokat kell kidolgozni arra az esetre, ha a munkahelyen igazolt fertőzött dolgozott. Bármely betegség tüneteit hordozó dolgozót a munkahelyről el kell tanácsolni.
• Az esetleges megbetegedésekre számítva indokolt a vírus terjedésének követhetősége érdekében kapcsolati napló vezetése, az adatvédelmi előírások betartásával.
• Csökkenteni kell a helyszíni megbeszélések számát. A helyszíni egyeztetéseken a résztvevő intézményeket, feleket lehetőleg csak egy-egy személy képviselje.

• Indokolt a lehető legkisebb szakmai csoportokra, brigádokra való bontása a munkafolyamatoknak. A munkavégzést úgy kell szervezni, hogy a dolgozók minimális távolsága ne legyen 1,5 m-nél kisebb. Kültéri munkavégzésnél – ha ez nem megoldható – egészségügyi szájmaszk viselése kötelező. Szűk, beltéri munkavégzés esetén a dolgozók szájmaszkot kell viseljenek.
• Amennyiben a munkaadó tudja, hogy a munkavállalója a Covid-19 megbetegedés egyik rizikócsoportjába tartozik (pl. immungyengeség, korábbi betegsége, cukorbetegség), ezen kollégát nem alkalmazhatja olyan területeken, ahol magas a fertőzésveszély.

• A tervezői, mérnöki munkavégzések területén a távmunkára, az otthoni munkavégzésre és az elektronikus iratkezelésekre kell helyezni a hangsúlyt.

• A járványvédelmi intézkedéseiknek, az eszközök használatának ellenőrzését a vállalkozások kötelező érvénnyel végezzék. 

Az üzleti kockázatok csökkentése érdekében gyors intézkedésekre, nagyobb tudatosságra van szükség:

• Az építésgazdaság területén is az elhúzódó járványhelyzetre kell számítani, ezért a vállalkozásoknak át kell gondolni az egész éves üzleti tervüket, felül kell vizsgálni a szerződéses állományuk teljesíthetőségét.

• Indokolt felülvizsgálni és megerősíteni a finanszírozási képességet, figyelve a Kormány, az MNB, a számlavezető kereskedelmi bankok által kínált lehetőségeket is.
• A táppénzes igazolásokat, karantén elrendelési igazolásokat gondosan meg kell őrizni.

• Egy vagy több munkavállaló koronavírusban való megbetegedése esetén az ebből eredő kár viselése a munkaadó vállalkozást terheli. A kár átvállalására kormányzati intézkedések születhetnek.
• Szerződésenként eltérő lehet a vis maior kategória tartalma, következménye, értelmezése, ezért mindig a konkrét helyzet, konkrét értelmezése szükséges a kérdés eldöntéséhez.
• Általában vis maior, illetve előre nem látható esemény, ha zavarok keletkeznek az anyagszállításban és ezek olyan zavarok, melyek előre nem voltak láthatóak és akár drágább egyéb beszerzésekből sem biztosíthatóak.
• A koronavírus, illetve annak hatásai, az elrendelt veszélyhelyzet és a kormány korlátozó intézkedései elháríthatatlan, abszolút jellegű, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülménynek minősülnek, amelyek ha ellehetetlenítik a szerződés teljesítését, úgy vis maiornak tekintendők.
• A különleges helyzet kialakulása óta kiadott ajánlatok vagy megkötött szerződések teljesítésénél azonban vis maiorként nem lehet hivatkozni a járványra. A járvány ekkor már ismert vállalkozási tényező, ami a teljesítés megvalósításánál figyelembe vehető volt. Sem határidő sem többletköltség ilyen jogcímen nem érvényesíthető.
• A koronavírus járvány miatt elrendelt vészhelyzetben is érvényesülnie kell a felek együttműködési kötelezettségének. Ennek keretében a szerződő feleknek törekednie kell a kár elhárítására, enyhítésére a körülmények által lehetővé tett mértékben.
• A megrendelőkkel intenzív kommunikáció javasolt. Rendszeresen kell tájékoztatni mindenről, ami az építkezésen a napi normális élettől eltérően működik, esetlegesen kihatással lehet a teljesítésre. Minden intézkedés, amit az emberi egészség védelmében a munkahelyen teszünk, legyen a megrendelő számára ismert.
• Amennyiben kijárási tilalmat rendelnek el, a munkaadó feladata, hogy a munkavállalókat ellássa olyan igazolással, amelyet felmutatva eljuthat az építkezésre és onnan vissza is térhet.
• Amennyiben az építtető vagy nevében eljárók (mérnöki iroda, építész) járványhelyzetre hivatkozva fontos megbeszélést, egyeztetést mond le és helyette nem teremt más fórumot a szóban forgó téma egyeztetésére, ennek rizikója, anyagi következménye általában az építtetőt terheli.
• A koronavírus terjedésével kapcsolatban kialakuló helyzetet alapvetően a megrendelő/generálkivitelező és a vele szerződésben lévő vállalkozó viseli. A vállalkozási szerződések szükségszerű módosítására az építőipari vállalkozásoknak fel kell készülni, azt érvanyagokkal alátámasztva lehet kezdeményezni.
• A likviditási nehézségek miatt szükségessé válhat a gyakoribb műszaki-pénzügyi ütemek kialakítása és ennek megfelelően a gyakoribb számlakibocsátás/-befogadás lehetőségének megteremtése.
• Újonnan, már a járványhelyzet idején és ismeretében kötendő szerződések esetén javasolt a szerződésekbe hosszabb teljesítési határidőket rögzíteni, függesztő vagy bontó feltételeket alkalmazni mivel a koronavírus miatti teljesítési akadályok következtében késedelmek lehetnek.