1. Jogszabályban megjelent intézkedések

A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről szóló 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelete szerint a Kormány rendkívüli ítélkezési szünetet rendelt el. A bölcsődei ellátást végző intézmény, valamint az óvoda elhelyezkedése szerinti települési önkormányzat polgármestere – a fővárosban a fővárosi kerületi polgármester – (a továbbiakban együtt: polgármester) a bölcsődei és az óvodai ellátást végző intézmények esetében rendkívüli szünetet rendelhet el. (Bölcsődék és óvodák esetében tehát a szünet nem kötelező, annak elrendeléséről a polgármester dönthet.)
Ha az egészségügyi dolgozó működési nyilvántartásának érvényességi ideje a veszélyhelyzet időtartama alatt jár le, a nyilvántartás érvényességi ideje e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a veszélyhelyzet lejártát követő 90 nappal meghosszabbodik.
Az utazással kapcsolatos egyes korlátozások az Olasz Köztársaság, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Köztársaság és az Iráni Iszlám Köztársaság területére vagy onnan Magyarországra történő utazásokra vonatkoztak. Az érintett országok sora kiegészült Izrael Álammal.
Az a kihirdetett veszélyhelyzet miatt szükséges egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 10/2020. (III. 14.) EMMI rendelete szerint a veszélyhelyzet időtartama alatt a szervezett, célzott népegészségügyi szűrővizsgálatok elvégzése a veszélyhelyzet megszűnéséig elhalasztásra kerül.”
A rendelet korlátozza a fogorvosi ellátást: veszélyhelyzet időtartama alatt fogorvosi alapellátás keretében csak sürgősségi ellátás nyújtható.
A veszélyhelyzet időtartama alatt a keresőképtelenségről szóló igazolásokat nem kell kéthetenként kiállítani.
A veszélyhelyzet időtartama alatt az emelt és kiemelt támogatással rendelhető gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre kiállított szakorvosi javaslatok érvényesek maradnak a veszélyhelyzet időtartama alatt, valamint a veszélyhelyzet megszűnését követően 90 napig.
Ha a szakorvosi javaslat érvényessége a veszélyhelyzet időtartama alatt lejárt, a háziorvos az egészségügyi dokumentációban rögzíti, hogy a veszélyhelyzetre tekintettel a javaslat a veszélyhelyzet időtartama alatt, valamint a veszélyhelyzet megszűnését követően 90 napig meghosszabbításra kerül.
A veszélyhelyzet időtartama alatt a stabil állapotú krónikus betegek szokásos gyógyszereinek elektronikus vényen történő rendelése és a betegek számára történő tanácsadás távkonzultáció során is történhet.
Az egészségügyben dolgozók kötelező továbbképzése a jövő év végéig távoktatásban is teljesíthető. Az egészégügyi szakdolgozók továbbképzése keretében 2021. december 31-ig távoktatás formájában tartható meg a kötelező szakmacsoportos továbbképzési tanfolyam abban az esetben is, ha továbbképzés szervezési jog nem tartalmazza a távoktatási formát. Ugyanezen időpontig az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkezők kötelező szintentartó továbbképzése távoktatás keretében is megvalósítható.
A szabályozás fontos eleme, hogy meghatározza, mit kell érteni a távoktatás alatt. (A fogalom nem általánosan érvényes, csupán erre a rendeletre – azaz az egészségügyben dolgozókra – vonatkozik.) E rendelet alkalmazásában távoktatás az a sajátos információtechnológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatával az oktató és a továbbképzésen résztvevő interaktív kapcsolatára és önálló munkára épülő, tudásszint felmérő teszttel záruló képzési forma, ahol a tudásszint felmérése a szolgáltató birtokában lévő adatbázisból egyénenként véletlenszerűen kiválasztott kérdéssor alapján történik. A szintfelmérést meghatározott időtartam alatt, megszakítás nélkül kell teljesíteni.
Az összefoglaló készítésének időpontjában még nem jelent meg az iskolák működésének rendjére vonatkozó jogszabály. Ennek előkészítése azonban folyamatban van, mivel a Kormány 2020. március 14-i határozatában előírta annak elkészítését az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető miniszter számára.

2. Kormányzati akciócsoportok létrehozása

A Kormány 1101/2020. (III. 14.) Korm. több akciócsoport létrehozásáról döntött és meghatározta alapvető feladataikat.
Ennek alapján

• az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára vezetésével megalakul a Koronavírus Oktatási Akciócsoport, amelynek feladata a digitális távoktatáshoz szükséges szakmai és infrastrukturális feltételek biztosítása;
• a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka vezetésével megalakul a Mobil Járványkórház Létrehozásáért Felelős Akciócsoport, amelyek feladata a mobil járványkórház felállítása érdekében szükséges azonnali intézkedések végrehajtása;
• a honvédelmi miniszter vezetésével megalakul a Létfontosságú Magyar Vállalatok Biztonságáért Felelős Akciócsoport, amelynek feladata a) az ország működéséhez létfontosságú állami és nem állami gazdasági társaságok azonosítása, b) a felügyelet esetleges átvételéhez szükséges előkészületek megtétele;
• a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára vezetésével megalakul a Nemzetközi Koordinációért Felelős Akciócsoport, amelynek feladata a) valamennyi koronavírus által érintett állam védekezési és intézkedési gyakorlatának vizsgálata, b) nemzetközi tudásbázis létrehozása;
• a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára vezetésével megalakul a Kommunikációs Akciócsoport.;
• a Miniszterelnökséget vezető miniszter vezetésével megalakul a Rendkívüli Jogrendi Szabályozásért Felelős Akciócsoport, amelynek feladata a koronavírus világjárvány és negatív hatása elleni hatékony fellépés érdekében szükséges veszélyhelyzeti jogi szabályozás megalkotása;
• a pénzügyminiszter vezetésével megalakul a Koronavírus Pénzügyi Akciócsoport, amelynek feladata a védekezés és a koronavírus világjárvány miatt szükséges új államháztartási rend kialakítása;
• a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter vezetésével megalakul a Gazdasági Újraindítási Akciócsoport, amelynek feladata a koronavírus világjárvány magyar gazdaságra gyakorolt hatásainak ellensúlyozása;
• az emberi erőforrások minisztere által kijelölt személy vezetésével megalakul a Koronavírus Kutató Akciócsoport, amelynek feladata a betegség ellen felhasználható gyógyszerek és gyógymódok kifejlesztése;
• az országos rendőrfőkapitány vezetésével megalakul a Határellenőrzési Akciócsoport, amelynek feladata Magyarország határátkelőhelyeinek koronavírus világjárvány-helyzetnek megfelelő működtetése.

A járvány nem egyformán hat a különböző gazdasági szektorokra

Lesznek olyan vállalatok, amelyek nem élik túl, a fizetésképtelenség pedig a vállalati szektoron keresztül tovább gyűrűzik majd a lakosságra is – derül ki az Opten elemzéséből.

Csorbai Hajnalka, az Opten Kft. stratégiai igazgatója rámutatott arra, hogy azonnali keresleti problémák jelentkeztek a szállodák, éttermek, kávéháza mellett a személyszállítás, a rendezvényszervezés, a sport és kulturális események piacán. Vannak olyan szektorok, ahol gyors reakció után hosszabb távon kiegyenlítődhet a piaci hatás, ilyen lehet a kiskereskedelem jónéhány területe.

A vállalatok többségénél tapasztalható likviditási hiány az éppen csak megindult beruházások újbóli visszaesését és a számlák késedelmes kiegyenlítését vonhatja maga után. Minden válság idején vannak olyan ágazatok, amelyek profitálnak a helyzetből. Ide tartozik a gyógyszeripar és -kereskedelem, a vegyipar bizonyos szektorai, a fertőtlenítő és takarító cégek, valamint a tisztítószereket gyártó és forgalmazó vállalkozások. Ide sorolhatjuk akár az online kereskedelmet, a házhozszállítást, az online oktatási platformok üzemeltetőit vagy a távmunkát lehetővé tevő szoftverek piacát is – mutat rá a stratégiai igazgató.

A válság hatására a nemrégiben alapított cégek – különösen az üzleti tervre kényesen érzékeny befektetői háttér miatt – erősebben vannak kitéve a kockázatnak, mint a már pénzügyileg stabilan működők, az elmúlt két évben több, mint 56 ezer céget alapítottak. Nehéz megállapítani, hogy a kkv-k és a multicégek közül melyek állhatnak jobban ellen a válságnak. A kkv-k mellett szól a nemzetközi piacoktól való kisebb függőség, a rugalmasságuk, ugyanakkor ellenük szól a jellemzően alacsony likviditás. A nagyvállalatok melletti érv a professzionális külső és belső kommunikáció, a komplex problémákra kialakított válságkezelési módszerek. Előny továbbá a komoly tőkeháttér, ugyanakkor ellenük dolgozik a nemzetközi instabilitás és a kiszámíthatatlanság. (MTI)

3. Az iskolák átállítása tantermen kívüli, digitális munkarendre

A Kormány a koronavírus miatt a köznevelési és szakképzési intézményekben új munkarend bevezetéséről 1102/2020. (III. 14.) Korm. határozatában felhívja az emberi erőforrások miniszterét, valamint az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy valamennyi köznevelési intézmény és szakképző intézmény (azaz az iskolák) működési rendjét az alábbiak figyelembevételével határozzák meg:
a. 2020. március 16. napjától az iskolákban a nevelés-oktatás tantermen kívüli, digitális munkarendben kerül megszervezésre;

b. a digitális munkarend olyan módon kerül meghatározásra, hogy annak keretében

• a tananyag kijelölése, a tanulási folyamat ellenőrzése és támogatása a pedagógusok és a tanulók online vagy más, személyes találkozást nem igénylő kapcsolatában történik,
• a tananyag tantermen kívüli, digitális munkarend keretében történő átadása alkalmas legyen a tanuló tanulmányi követelményeinek teljesítésére;
• az előző alpontban foglaltak végrehajtása érdekében sor kerül módszertani ajánlás kiadására;
• 2020. március 16. napjától a szülők igényei alapján, indokolt esetben a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó iskolák esetében a területileg illetékes tankerületi központ, szakképző intézmény esetében a területileg illetékes szakképzési centrum munkanapokon megszervezi a gyermekek, tanulók napközbeni kiscsoportos felügyeletét;
• a tantermen kívüli, digitális munkarend szerinti nevelés-oktatás feladatellátásának megszervezése, illetve ellenőrzése 2020. március 16. napjától a köznevelési, szakképzési intézmény vezetőjének feladataként rögzítésre kerül olyan módon, hogy az iskolában, továbbá tagintézményében

➢ az intézmény vezetője, illetve a tagintézmény-vezető és helyettesei közül legalább egyiküknek, vagy
➢ ha az intézményben, tagintézményben a vezetői megbízással rendelkezők létszáma, illetve a vezetők betegsége vagy más okból való távolléte nem teszi lehetővé a feladat teljesítését, a köznevelési intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott helyettesítési rendben kijelölt személynek munkanapokon munkaidőben az intézményben, tagintézményben kell tartózkodnia;

c. az emberi erőforrások miniszterének kell gondoskodni arról, hogy a versenyszerűen sportolók részére a sporttevékenységükre figyelemmel speciális szolgáltatásokat nyújtó, jóváhagyott kollégiumi nevelési programmal rendelkező intézmény

• a sportfoglalkozásokat, edzéseket legfeljebb tízfős csoportokban tartsa meg,
• a sportkollégiumi elhelyezést és étkeztetést legfeljebb tízfős csoportokban biztosítsa.

4. A nyugdíjas egészségügyi dolgozók alkalmazása

A Kormány 1103/2020. (III. 14.) Korm. határozatával felfüggesztettet a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat egészségügyi dolgozókra való alkalmazását veszélyhelyzet időtartamára, azaz külön engedély nélkül lehetővé tette a nyugdíjas egészségügyi dolgozók alkalmazását.

5. Költségvetési átcsoportosítás a védekezésre

A Kormány 1104/2020. (III. 14.) Korm. határozata a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból a koronavírus járvány elleni védekezés érdekében 2 000 000 000 forint egyszeri, azonnali átcsoportosítást rendelt el az Állami Egészségügyi Ellátó Központ javára.

Gyógyszeres terápia kifejlesztésére alakul magyar konzorcium

Az új koronavírus okozta megbetegedés kezelésére szolgáló gyógyszeres terápia kifejlesztésére alakul magyar konzorcium – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

A közlemény szerint a kormányzati támogatással meginduló együttműködés célja nem az immunvédettséget kialakító védőoltás, hanem egy olyan terápiás készítmény létrehozása, amely a fertőzöttek szervezetében semlegesíti a vírust. Mint írták, az új koronavírus által okozott megbetegedés kezelésére a szakirodalom alapján egy „fúziós fehérje” lehet a leginkább alkalmas. Ahogy minden gyógyszerkutatás, a terápiás fehérje fejlesztése is időigényes, számos kockázatot és bizonytalanságot hordoz. A folyamatnak maradéktalanul meg kell felelnie a hatóságok által előírt szigorú követelményeknek – tették hozzá. Ezért eredményes készítményfejlesztés esetén is évekig tarthat, amíg a készítmény piacra kerül – hangsúlyozták, hozzátéve: ha azonban a projekt a rendkívül éles nemzetközi versenyben sikerrel jár, akár több évtizedre is megalapozhatja a koronavírus és az ahhoz hasonló megbetegedések kezelését Magyarországon.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a készítmény létrehozását a rendelkezésre álló kutatás-fejlesztési forrásokból támogatja. A konzorcium vezetője az ELTE Természettudományi Karának Immunológiai Tanszéke, tagjai is a hazai felsőoktatási és gyógyszerkutatói szféra meghatározó képviselői. A meginduló munkában részt vesznek a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának Biológiai Intézete és a Szentágothai János Kutatóközpont komoly szaktudással rendelkező kutatói, virológusai. Az együttműködés vállalati oldalát a hazai gyógyszerkutatásban és biotechnológiai fejlesztésben élen járó, megfelelő gyártási kapacitásokkal rendelkező Richter Gedeon Nyrt. és a biotechnológiai fejlesztéseket nemzetközi szinten végző ImmunoGenes Kft. szakemberei adják. (MTI)