Az utasszám tehát rohamosan emelkedik, és ezzel együtt be kell látni, hogy a növekedést nem lehet fenntartani az üvegházhatású gázok és más kibocsátások csökkentése nélkül. A Repülési Környezetvédelmi Szövetség (AEF) szerint, a repülés felelős a globális, ember okozta CO2-kibocsátás 2–2,5%-áért, és 2050-re várhatóan 4-15%-ra fog növekedni ez a szám.
A fenyegető számok ellenére a fenntartható repülés ágazati csoport (Sustainable Aviation – https://www.sustainableaviation.co.uk/) szerint a repülési ágazat jól felszerelt ahhoz, hogy kezelje a növekvő utasszám-növekedést, miközben csökkenti annak környezeti hatásait, és úgy véli, hogy a repülésből származó nettó szén-dioxid-kibocsátást nettó nullára lehet csökkenteni a kormányzati célokkal összhangban. Az alternatív sugárhajtómű-üzemanyagok mellett a repülési ágazat aktívan foglalkozik kibocsátási kérdésekkel is, mint például új hibrid elektromos meghajtó rendszerek fejlesztésével, a könnyű kompozit anyagok fokozott felhasználásával, alternatív repülőgép-tervekkel és hatékonyabb földi kiszolgálási technológiákkal.
Erőfeszítései ellenére az AEF szerint „kevés kereskedelmileg méretezhető lehetőség van a repülőgépek szénmentesítésére a közeljövőben”, ami felvetheti a kérdést: az Egyesült Királyság repülése képes-e teljesíteni a nettó nulla ambícióit az általa meghatározott időkereten belül?