A most megjelent kiírás szerint az ajánlatkérő jogerős építési engedéllyel rendelkezik. Az ingatlan kivitelezése keretében az alábbi feladatokat kell majd elvégeznie a nyertes ajánlattevőnek:

• a stadion szerkezeti, építészeti, épületgépészeti, épületvillamossági kialakítása (erős-és gyengeáramú kivitelezési munkák), megvalósítása, kivitelezése,
• 9600 tonna acélszerkezet építés,
• 30950 m3 helyszíni és/vagy előregyártott vasbeton felmenő
• tartószerkezetek építése: 14531 ülőhelyes fix és további 22795 ülőhelyes mobil lelátó építése, – 25 000 m2 felületű acélszerkezetű tetőszerkezet kivitelezése (magasépítés),
• bruttó 28 000 m2 területű sprinkler rendszer kiépítése;
• összesen 1 600 db gyengeáramú végpont kiépítése;
• bruttó 75 300 m2 szintterületű, közhasználatú épület kivitelezése;
• gyepesítés 61 970 m2 gyepesítéssel, valamint min. 359 db lombosfa ültetés.

Kiegészítő projektelemek (gyalogos és közúti aluljáró, vasúti pálya, gyalogos híd, fővészkiömlő kiváltás, hajóállomás, külső út, monitoring kutak, megfigyelő kút) kivitelezése, 1 db víz feletti 168,8 m felszerkezeti hosszú acél felszerkezetű híd kivitelezése; 40 m-es támaszközű vasbeton hídszerkezet kivitelezése; 380 m vasúti vágány kivitelezése; bontási munkák.
Árvízvédelmi védvonal áthelyezése, 1000 m hosszúságú árvízvédelmi védvonal létesítése; durva tereprendezés (feltöltés: 26 000 m3, bevágás: 235 000 m3); ELMŰ hálózatfejlesztés; építéstechnológiai és gyártmánytervezési feladatok; régészet; lőszermentesítés.
A jelentkezőknek referenciaként be kell mutatniuk három olyan sportlétesítmény generálkivitelezésére vonatkozó referenciát, amelyeknek az építése 96 hónappal korábban kezdődött és 60 hónapon belül fejeződött be. A jelentkezőknek az elmúlt három lezárt üzleti évben magasépítési kivitelezésből legalább nettó 70 milliárd forintot árbevételt kellett elérniük. A jelentkezési határidő március 18-án jár le.

TERVEZŐI LISTA

Generáltervezés: Napur Architect Építésziroda Kft
Vezető építésztervező: Ferencz Marcel DLA, Détári György DLA
Épületszerkezetek: Szántó László – Exon2000 Kft
Épületgépészet: Lucz Attila – Hvarc Kft
Épületvillamosság: Ivanics Zoltán – Provill Kft
Épületszerkezetek: Reisch Richárd – FRT Raszter Kft
Tűzvédelem: Decsi György – Fireeng Kft
Kert és tájépítészet: Sándor Tamás – S-Tér Kft
Akusztika: Csott Róbert – 95 Apszis Bt
Orvostechnológia: Tóth Károly – Altero Kft
Akadálymentesítés: Pandula András – Nt Control Bt
Épületautomatika: Harmath László – IQ Kft
Sporttechnológia: Erdei László – Erdei Mérnöki Bt
Sportvilágítás: Major Gyula – Klapanciusz Kft
Hangosítás: Balogh Géza – Interton Kft
Konyhatechnológia: Gauland András – Teco-Gastro Kft
Belsőépítészet: Jahoda Márton – JAAD Kft
Látványtervezés: Varkoly Márton – Axion Visual Kft
Várostervezés: Mayer Andrea – Obeliszk Kft
Híd és műtárgytervezés: Pál Gábor – Speciálterv Kft
Külső közművek és hajóállomások: Dr Tóth László – Mélyépterv Zrt
Külső elektromos közművek: Kalla Ferenc – GTF Kft
Út és közlekedéstervezés: Macsinka Klára – MobilCity Kft
Környezetvédelem, Breeam: Jenei Attila – Denkstatt Kft
Geotechnika: Szilvágyi László – Geoplan Kft
Bontási tervek: Tóth László – T-Compass Kft
Költségvetés: Szabó Ágoston – Bon Control Kft

A sportok királynőjének koronája

Nemzetközileg is meghatározó megjelenésű stadionépület adhat otthont a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság eseményeinek. A projekt keretében az eddig ipari területenként ismert Vituki és Duna-parti területének rehabilitációja, valamint a főváros számára sport- és rekreációs közpark valósul meg. A park középpontjában épül fel a stadion épülete.

Szántó László, Pataki Bottyán

Mint a legtöbb sportlétesítmény megvalósítása és a környezet rendezése során, a tervezett projekt esetében is meghatározó szereppel bírnak az építőmérnöki tervezői szakágak, természetesen nem megfeledkezve az építészeti és egyéb mérnöki szakágak fontosságáról. Ugyanakkor az építőmérnöki tevékenység „láthatatlansága”, a társadalom előtti ismeretlensége okán nem lehet eléggé hangsúlyozni ezen mérnöki területek alapvető fontosságát.

A korábbi indusztriális terület rehabilitációja során az egykori épületeket, építményeket, közműrendszert, közlekedési útvonalakat alapvetően elbontották, átalakították, illetve újjáépítették. A terület alapvető adottsága, hogy északról a ferencvárosi szivattyútelep, délről a budapesti központi szennyvíztisztító telep határolja. A tervezési területen keresztül a szivattyútelepről a Nagy-Duna-ágba egy sodorvonali bevezető csatorna, két záporkiömlő csatorna, a szennyvíztisztító telepre egy szennyvízcsatorna, míg a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágba egy fővészkiömlő csatorna vezet. Ezeket a vezetékeket meg kell tartani, még akkor is, ha a tervezett stadionépület a szennyvízcsatorna (és ennek bukóaknája), valamint a fővészkiömlő felett épül.

A mérnöki/építőmérnöki feladatok

Nézzük, milyen építőméröki tevékenység szükséges a projekt megvalósításához.

Geodézia: A teljes terület alaprajzi és magassági felmérése, a bontandó épületek és meglévő növényzet bemérése az egyéb szakági tervezési faladatok alátámasztó munkarészeként.
Geotechnika: A teljes területre vonatkozó talajvizsgálati jelentés, hidrogeológiai szakvélemény és geotechnikai tervezési beszámoló kidolgozása a vízépítési műtárgyak, épületek, építmények, valamint útépítési feladatok tervezésének alátámasztó munkarészeként. Emellett a víztelenítési rendszerhez szükséges mélyszivárgórendszer tervezése.
Környezetvédelem: A teljes területre vonatkozó környezetvédelmi alátámasztó munkarész kidolgozása, az egyéb szakági tervezési feladatok alátámasztó munkarészeként.
Vízépítés: Árvízvédelem tervezése a tervezett épület körüli résfalas árvízvédelmi mű tervezésével, valamint a mélyszivárgórendszer tervezésével. A területen a felszín alatti vízáramlást szabályozó, a vízzáró réteg felett kialakított résfalas munkatérhatárolás, valamint a szabályozott vízszintű Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágba bekötött mélyszivárgórendszer segítségével szabályozott maximális talajvízszint. Új hajókikötők tervezése.
Víziközművek: A meglévő közművek bontása, új közművek tervezése. A meglévő-megmaradó víziközművek megtartásának felülvizsgálata a tervezett létesítmények figyelembevételével. A vészkiömlő csatorna nyomvonalának áthelyezése (kihúzva az épület alapterülete alól). A meglévő-megmaradó közművek védelmének tervezése az építési terhekre. Új parti kiömlőműtárgyak tervezése.
Közlekedés: A meglévő úthálózat bontásának és a terület feltárásához szükséges külső, ill. a területen belüli közlekedési úthálózat tervezése.
Hídépítési feladatok: Az atlétikai edzőterületet és az atlétikai stadion területét összekötő új, 2 × 90 m-es fesztávolságú, többtámaszú, egypilonos, ferdekábeles gyalogoshíd tervezése. A terület gyalogos közönségforgalomi megközelítését biztosító 40 m-es fesztávolságú HÉV-aluljáró tervezése. A terület üzemeltetési és logisztikai megközelítését biztosító új HÉV- és közúti aluljáró tervezése, melynek megépítésére három ütemben kerül sor. Az első ütemben a HÉV-aluljárót építik ki a HÉV-vonal buszpótlásával, majd a Kvassay Jenő út alatti aluljárók kiépítése következik két ütemben, a tömegközlekedés fél útpályára való korlátozásával, ill. egy kapcsolódó közműhíd megvalósításával.
Tartószerkezet: A tervezett stadionépület alapozási rendszerének, monolit és előregyártott vb. tartószerkezetének, valamint az acélszerkezetű fedés acél homlokzati elemeinek és feszített kábelszerkezetű lefedésének tervezése, a megtartandó víziközművek és építészeti funkciók miatti kiváltásokkal. Emellett további feladat az atlétikai edzőközpont épületeinek, ill. a teljes területen telepített egyéb építmények, támfalak, egyéb elemek tartószerkezeti tervezése. 

A tervezett stadionépület tartószerkezeti bemutatása

A tartószerkezeti rendszer tervezése már a pályázati időszakban megfogalmazott megjelenés, a „lebegő korongok” figyelembevételével történt. Sikerült megtalálni az építészeti megjelenés és a tartószerkezeti működés harmóniáját, amelyhez szoros építész-statikus együttműködésre volt szükség.

Az épület térszín feletti szerkezetei alapvetően két vasbeton szerkezetű födémszintből és a felső födémszintről induló acélszerkezetű homlokzati elemek által megtámasztott feszített kábelszerkezetes fedésből állnak. Ez biztosítja az egymás feletti szerkezeti korongok és a homlokzati koronamotívum megjelenítését. Az épület tömegét és építészeti megjelenítését a tartószerkezet adja.

Egyedülálló építészeti elképzelésként fogalmazódott meg a zárószint feletti úgynevezett városi gyűrű. (Itt futó- és görkorcsolyapálya, streetworkout, edzőterület és streetfood szolgáltatás állna a hétköznapokon a sportkedvelő nagyközönség rendelkezésre.)  A városi gyűrűn belül helyezkedik el a stadionépület a 15 ezer fő befogadóképességű épített lelátóival. A világbajnokság-üzemmódban a zárófödémen (városi gyűrű) helyezik el az ideiglenes lelátórendszert, amellyel a befogadóképesség 40 ezer fősre bővíthető.

Az építészeti tervezés során alapvető szempont volt, hogy a világbajnokság-üzemmód funkcionális és területi igényeit az alapüzemmódhoz (Legacy) szükséges épített szerkezetek átalakítása nélkül, ideiglenes szerkezetekkel lehessen biztosítani. Alapos tervezés vezetett oda, hogy az alapüzemmódként (Legacy) megfogalmazott funkcionális igények kiszolgálásához szükséges alaprajzi kialakításhoz képest ne kelljen épített válaszfalakat átalakítani. Minden világbajnokság-üzemmódhoz szükséges funkció elhelyezhető a Legacy üzemmódban kialakítandó funkciók épített területein, a többletfunkciókat ideiglenes szerkezetek, konténeres kiegészítő elemek, valamint ideiglenes lelátószerkezetek biztosítják. Ez igazi építészmérnöki teljesítmény.

Térjünk át a tartószerkezeti vonatkozásokra, hiszen a kérdéses projektben ez nem elhanyagolható szempont. Az épület tartószerkezeti rendszerének alaprajzi, geometriai kialakítását alapvetően a tervezett lelátórendszer határozza meg. A tervezett lelátórendszer egyszerre közvetíti egy kis stadion küzdőtérrel való közvetlen nézői kapcsolatot biztosító kialakítását, valamint egy nagy stadion nagyvonalú vonalvezetését, az alsó épített lelátó vonalvezetése a célegyenes mentén leköveti a pálya vonalvezetését, míg az átellenes hosszoldalon íves vonalvezetést mutat. Az épület zárófödéme, az erre telepített ideiglenes lelátó és az épület lefedése íves alaprajzi vonalvezetésű. Az épület tartószerkezeti rendszerének sugárirányú raszterkiosztása (96 sugárirányú raszter) három-három, inflexiósan csatlakozó körív mentén lett kiszerkesztve. A gyűrűirányú raszterek az alépítményi és fedési szerkezeti szinteknek megfelelően változnak. Az épület pillérváza igazodik a raszterrendszerhez, míg a sugárirányban kiosztott merevítő magok (lépcsőház) és feszített kábelszerkezetű főtartók minden második raszterhez igazodva lettek betervezve.

Az épület alapozási rendszere és a tartózkodási szintekhez kapcsolódó vasbeton szerkezetű felépítménye a magyarországi gyakorlatban is megszokott kialakítást mutat. Az alapozási rendszert CFA cölöpözéssel, monolit vasbeton fejtömbökkel, talpgerendákkal és lemezszakaszokkal alakították ki. A felmenő szerkezet alapvetően monolit vasbeton falas, ill. pillérvázas szerkezeti rendszerű, monolit vasbeton lemezszerkezetű födémekkel és egy. vb. szerkezeti elemekből álló lelátórendszerrel. A kétszintes épület részben alápincézett kialakítású, hiszen északon és nyugaton a parti védmű terepszintjéhez, míg keleten és délen a terület jelenlegi terepszintjéhez igazodik. Az egy. vb. szerkezetű épített lelátó az üzemeltetési szint feletti födémhez kapcsolódva fut le a sportpályát határoló mellvédfalig, míg az állványszerkezetből megvalósítandó ideiglenes lelátó szerkezete a közönségforgalmi szint feletti födémre terhel vissza. 

Egyedülálló megoldás – a feszített kötélgyűrűs lefedés

A talán „szokásos”, de nem kis feladatot adó vasbeton alépítményi tervezési feladat mellett újdonságot, és a magyarországi gyakorlatban egyedülálló tartószerkezeti megoldást a feszített kötélgyűrűs lefedés jelent.

Az eddigi stadionépítési hullámban alapvetően a kis stadionokra jellemző, sugárirányban kiosztott konzolos tartószerkezeti rendszerű lefedés alkalmazása jelentette a tartószerkezeti megoldást (magunk is több ilyet követtünk el, nem kis feladatként gondolva rá), a nézőtéri befogadóképességtől függetlenül.

Az általunk tervezett tartószerkezeti rendszer – az építészeti vízióhoz igazodóan – egy homlokzati koronamotívumot és egy lapos korongszerű lefedést adó tartószerkezeti rendszert fogalmaz meg. Megoldásunk – talán szerénytelenség nélkül is kimondhatóan – a nemzetközi stadionkultúrában is kiemelkedő építészeti-tartószerkezeti műszaki megoldást eredményezett. Az elképzelések igazolásához bevontuk a hasonló tartószerkezetek tervezésében nagy tapasztalattal bíró tartószerkezet-tervező irodát (Buro Happold), az együttműködésből sokat tanultunk. A projekt tervezési ütemezésével szemben a hasonló beruházásokban nagy tapasztalattal bíró angol kollégák gyakran értetlenül álltak, így az egyes tervfázisok leszállítására esetenként az általunk tervezett szerkezet visszaigazolását megelőzően került sor, ami szerencsére a tervezés során nem jelentet problémát.

A kötél/kábelszerkezetek viselkedésének alapvető jellegzetessége, hogy a kábeleknek nincs hajlítási merevségük, nyomási ellenállásuk, csak húzásra vehetők igénybe. Emellett a kötél/kábelszerkezetek az önsúlyterhelés hatására lapos görbe alakot vesznek fel. Amennyiben a szerkezetre a továbbiakban a beállt alaknak megfelelő ún. „kötélgörbeteher” hat, akkor arra a szerkezet kis elmozdulásokkal, ettől eltérő terhelésekre nagy elmozdulásokkal reagál. Ennek megfelelően a kábel vagy kötélszerkezetek esetében a szerkezet stabilitását vagy leterheléssel, vagy feszítőrendszer (tartó- és feszítőkábel) betervezésével kell biztosítani. Alapvető tartószerkezeti tervezői feladat a beállt kötélalak és az ezzel összefüggő előfeszítő erőrendszer megtalálása.

Az alaprajzilag íves, részlegesen fedett feszített kábeles gyűrűs szerkezetű tetők („biciklikerék”) esetében a belső kábelelrendezés célszerűen sugár- és gyűrűirányú. Ez esetben a homlokzati vonal mentén kialakított nyomott gyűrűvel megtámasztott, átlósan átmenő kábelek megszakadnak, melyek stabilitását belső húzott gyűrű biztosítja. A feszített kábeles gyűrűs tetőszerkezetek alapvetően több eltérő megtámasztási és geometriai kialakítást mutathatnak. A szerkezeti kialakítás szerint lehet egy vagy két nyomott, ill. húzott gyűrű, valamint konvex vagy konkáv kábel vonalvezetés. A két kábelt a kábelek vonalvezetésének megfelelően húzott vagy nyomott elemek kötik össze, ill. tartják távol. A dilatáció nélküli teljes tetőszerkezet vízszintes merevítését a körbefutó függőleges homlokzati tartószerkezeti rendszer homlokzati „síkban” történő merevítése adja.

Az általunk alkalmazott szerkezeti rendszert két nyomott és két húzott gyűrűvel rendelkező, konvex-konkáv kábel vonalvezetésű rendszerként terveztük, melynek felső nyomott gyűrűjét az alsó húzott gyűrűvel a tartókábel, míg az alsó nyomott gyűrűjét a felső húzott gyűrűvel a feszítőkábel köti össze.

A hagyományos szerkezeti kialakítás alapelveit megtartva, attól az építészeti megjelenés keltette elvárásoknak megfelelően eltérve az alábbi geometriai kialakítású kábelszerkezetű fedést és homlokzati acélszerkezetet terveztünk.

A homlokzati acélszerkezet az üzemeltetési szint feletti födémről, a lépcsőházi magok két oldaláról induló, párosával a homlokzat „síkjában” egymáshoz dőlő, két sorban körbefutó acél oszloppárokból áll, ezek az oszloppárok támasztják alá a nyomott gyűrűket. A belső-alsó nyomott gyűrűt alátámasztó oszloppárok függőleges síkúak, míg a külső-felső nyomott gyűrűt megtámasztó oszloppárok sugárirányban kifelé dőlő síkúak, követve a két nyomott gyűrű alaprajzi és magassági eltérését. A két nyomott gyűrű összerácsozva egy ferdén kifelé dőlő rácsostartót formáz. Az oszlopok, a rácsozások egy csomópontba futnak be, ahol a nyomott gyűrűk alaprajzilag megtörve, szegmensgeometriával követik le az íves alaprajzi vonalvezetést. A homlokzati acélszerkezet és az összerácsozott nyomott gyűrűk együttesen biztosítják a térlefedés vízszintes merevítését és a feszített kábelszerkezetű fedés megfelelő alátámasztását.

A sugárirányú kábeltartók egy dupla kábelezésű tartókábelből és egy szimpla kábelezésű feszítőkábelből állnak. A feszítőkábel a belső-alsó nyomott gyűrű csomópontjában, míg a dupla tartókábel a tartó- és feszítőkábel metszéspontjától szétnyílva a külső-felső nyomott gyűrű csomópontjában köt be. A belső húzott gyűrűk alaprajzilag és magasságilag eltérő íves vonalvezetést követnek. A belső-felső húzott gyűrű a feszítőkábelt, míg az külső-alsó húzott gyűrű a dupla tartókábelt fogadja. A húzott gyűrűket, valamint a tartó- és feszítőkábeleket nyomott rudak kötik össze. A húzott gyűrűk síkjában rácsozott merevítés készül.

A tervezett geometriai kialakítás a kábelszerkezetű fedés esetében törekedett a lehető legalacsonyabb szerkezeti magasság alkalmazására, mely lehetővé teszi a fedés korongszerű megjelenését. Ennek megfelelően a kábelszerkezet elegáns és könnyed, de statikai szempontból nem ideális geometriát mutat. A tervezés során meg kellett küzdeni az elliptikus alaprajz miatt a tetőszerkezet nyergesedésével, a feszítőkábelek kábelmetszésponttól kifelé történő lelazulásával, a feszítőkábelek kifordulásával. Mindezt az alaprajzi és magassági geometria kismértékű módosításával, az előfeszítő erők növelésével és a tető síkjában merevítések alkalmazásával oldottuk meg.

A részletek kidolgozása még előttünk áll, de már most kijelenthető, hogy akár nemzetközileg is meghatározó megjelenésű stadionépület adhat otthont a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság eseményeinek.

A projekt építészeti bemutatása

A budapesti atlétikai stadion és kiegészítő projektelemei – együttes nevén a Budapesti Atlétikai Központ – a KKBK (Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja) megbízásából, a megrendelő által életre hívott Budapest Déli Városkapu fejlesztés közép- és hosszú távú városépítészeti kialakításának irányadó elképzelései szerint, a NAPUR Architect Kft. generáltervezésében készülnek.

A tervezés fő elemei a ferencvárosi Vituki ipartelep helyén létesülő új atlétikai stadion és park, az Észak-Csepel csúcsához tervezett új gyalogos-kerékpáros kábelhíd, valamint az ennek átvezetésével megközelíthető új atlétikai edzőközpont. A három projektelem együttes városépítészeti jövőképpel kívánja segíteni a térség fejlődését.

A hétköznapokon az alapüzemmódú épület ideiglenes felső lelátóinak emelt fogadószintjén fedett és kivilágított futópálya, görkorcsolyapálya, streetworkout, edzőterület és streetfood szolgáltatás áll majd a sportkedvelő érdeklődők rendelkezésre. A fejlesztési területen a Rákóczi hídtól a Kvassay-zsilipig, valamint az új kábelhídon át egészen Észak-Csepelig új árvízi védmű, part menti gyalogos sétányok, kerékpáros utak, valamint hajóállomások készülnek. A fejlesztéssel megvalósul a teljes pesti rakpart északi és déli területeinek gyalogos, kerékpáros és vízi összeköttetése egészen a Csepel-szigetig.

A teljes tervezési terület jellemzően három fő megújítandó területegységből áll.

• Az atlétikai stadion és park területe: a barnamezős Vituki ipartelep, a Lágymányosi híd, a Nagy-Duna-ág, a Kvassay-zsilip és a H7-es HÉV-vonal által bezárt 15 hektáros terület,
• az atlétikai edzőközpont területe: az észak-csepeli KDVVIZIG műemléki tisztviselőtelep és szennyvíztisztitó telep közötti, a Nagy-Duna sor úttól a H7-es HÉV-vonaláig terjedő 5 hektáros terület,
• a Hajóállomás utca és környezete pedig a projekt városszerkezethez illesztése szempontjából meghatározó, a H7-es HÉV, Lágymányosi híd, Soroksári út, Kvassay út által lehatárolt 3 hektáros megközelítési területe.

Az atlétikai stadion és park területfeltárása érdekében a jelenlegi H7-es HÉV töltése alatt két új aluljáró létesül, a nagyközönség számára a Hajóállomás utca súlypontjában, a stadion üzemeltetési és logisztikai kiszolgálására pedig a Vituki toronyépülettől északra eső HÉV pályaszakasz alatt. Emellett a terület a Gizella sétány meghosszabbításaként a Lágymányosi híd alatt a Déli vasúti híd és pesti hídfőjének rekonstrukciójával kialakuló parti sétányon, az atlétikai edzőközpontot az atlétikai stadion területével összekötő új kábelhídon és a helyi kikötői út meglévő parti átjáróján keresztül közelíthető meg.

Mindhárom területegységen a teljes közmű- és úthálózat, valamint a forgalomirányítási eszközök és a tájrendezési elemek is megújulnak, a tervezett és meglévő közlekedési műtárgyak környezetében a Lágymányosi híd, Soroksári út és a Kvassay út vonaláig bezárólag.

A világversenyek két legfőbb rendezvényhelyszíneként kialakított, 40 ezer fő befogadására alkalmas új atlétikai stadion épülete, valamint az Észak-Csepelen létesülő szabadtéri futó- és dobópályás atlétikai edzőközpont a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) és a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) funkcionális előírásainak és eseményorganizációs ajánlásainak megfelelően készül.

A stadion homlokzati acélszerkezete és a Magyarországon egyedülálló feszített kábelszerkezetű, 40 ezres nézőszámot is kiszolgáló térlefedése az EXON 2000 Kft. mérnökiroda irányításával létesül, az angol Buro Happold mérnökiroda szakértői közreműködésében.

Az új atlétikai stadion a nemzetközi gyakorlatban is számos esetben megvalósuló alap- és versenyüzemmódhoz tartozó nézőszám befogadására alkalmas. Az épület alapüzemmódban 15 ezer férőhelyes alsó lelátóval, versenyüzemmódban további 25 ezer fő befogadására alkalmas ideiglenes felső lelátóval tervezett.

A teljes térlefedéssel megépülő stadion tetőszerkezete mindkét üzemmódban megmarad. A tetőszerkezet megtartásával lehetőség nyílik az időközönként visszatérő nagyobb nemzetközi tornák befogadására, a pályázati tervben is bemutatott bérelhető lelátóval való bővítésére, valamint az épület teljes tér- és sportvilágítási, hangosítási és eredménykijelző rendszerének megtartására.

A fedett-nyitott tetőszerkezet városi pergolaként, az alatta elterülő nyitott sportgyűrű városi köztérként jelenik meg a Duna-parton.

A szabadidősport és a hazai sportutánpótlás számára a pesti Duna-part vonulatában északon a Duna Arénával, délen pedig az atlétikai stadion új épületével két sportkulturális indítópont alakul ki.

Ferencz Marcel DLA, Détári György DLA