23° C
Ma 2024. június 24., hétfő, Iván napja van.
23° C
Ma 2024. június 24., hétfő, Iván napja van.
A kínaiak új életet lehelnek a régi napelem modulokba

A kínaiak új életet lehelnek a régi napelem modulokba

A használt napelem modulok újrahasznosítása egyre fontosabb szerepet kap a jövőben. Egy kínai kutatócsoport kifejlesztett egy könnyen méretezhető (felskálázható) módszert nagyszámú napelem modul környezetbarát újrahasznosítására azok életciklusának végén.  A fosszilis...

Garantált minőség a hőszigetelésben: Austrotherm

Garantált minőség a hőszigetelésben: Austrotherm

Az építőanyag-gyártók számára a minőség biztosítása és folyamatos ellenőrzése kulcsfontosságú, mivel az anyag­minőség meghatározza a szerkezetek tartósságát és élettartamát, ezáltal hosszú távon költségmegtakarítás érhető el. Dr. Bozsaky Dávid tanszékvezető egyetemi...

Különleges naperőmű kezdte el működését Környén

Különleges naperőmű kezdte el működését Környén

Üzembe helyezték az első hazai, ipari naperőművet, amelynek termelése automatikusan, a pillanatnyi igények szerint finomhangolható.   Egyre több magyarországi iparvállalat tesz komoly lépéseket, hogy zöldebbé tegye energiafogyasztását. Számukra azonban kihívást...

150 éve nyílt meg a Városligeti Műjégpálya

febr 6, 2020 | história

1870. január 29-én Rudolf koronaherceg részvételével ünnepélyesen megnyitották a városligeti pályát, a mai Városligeti Műjégpálya elődjét.
1869. december 2-án alapította meg Kresz Géza 15 társával a Pesti Korcsolyázó Egyletet. A városi tanács díjtalanul engedélyezte az egyletnek, hogy a Városligeti-tó egy részét korcsolyapályává alakíthassák. Saját költségükön egy kis, fából készült melegedőt építtettek, és korcsolyázók 1870. január 29-én Rudolf koronaherceg részvételével ünnepélyesen megnyitották a városligeti pályát, a mai Városligeti Műjégpálya elődjét. A tó partján felállított kéthelyiséges kis melegedő (egy fabódé) 1874-ben leégett; az első kőépület tervezésére kiírt pályázatot Lechner Ödön nyerte meg.
1895-ben Francsek Imre tervei alapján neobarokk stílusú új épületet emeltek, és az építkezéssel egyidejűleg megkezdődtek a tó szabályozási munkálatai is.
1892-ben alakult meg a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség. Nem sokkal ezután, 1893. február 8-án már szabályos gyorskorcsolya-versenyt rendeztek a Városligetben, bár ekkor még nem gyorskorcsolyával, hanem rövid pengés korcsolyával álltak rajthoz. 1908. december 27-én alakult meg a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség 1908. december 27-én alakult meg. Ezt követően a második világháborúig számos korcsolyaversenyt rendeztek a Városligeti Műjégpályán.
A második világháború során a Városligeti Műjégpálya olyan nagy károkat szenvedett, hogy teljesen használhatatlanná vált. A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség és a Pesti Korcsolyázó Egylet (későbbi nevén Budapesti Korcsolyázó Egylet) Szalay Sándor irányításával rengeteget tett a jégpálya helyreállítása érdekében. 1968-ban a jégfelület méretét megnövelték, még több helyet adva a korcsolyázás szerelmeseinek.

1986-ban került sor a gépház fejlesztésére (kondenzátortelep beépítése), továbbá a jégpályán a régebbi fölé egy újabb, harmadik csőrendszer került. 1999 és 2001 között különböző gépészeti átalakításokra került sor.
A Városligeti Műjégpálya és a hozzátartozó épületegyüttes felújításáról szóló szerződést 2008-ban írta alá Budapest Főváros Önkormányzat és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.
A Városliget Kapuja projekt során megvalósult a Városligeti Műjégpálya rekonstrukciója, a főépület felújítása, és a második világháborúban lebombázott szárny is újjáépült. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy a Városliget műemléki környezete egy további idegenforgalmi látványossággal bővült.
A mintegy 4,7 milliárd Ft összegű fejlesztést 3,175 milliárd Ft összeggel támogatta az Európai Unió a Városliget kapuja (Városligeti Műjégpálya pálya és épületegyüttes rekonstrukciója) projekt során. Bár a megújult Városligeti Műjégpálya 2011-ben nyitotta újra kapuit, azonban a projekt teljes egészében csak 2015-ben zárult le, miután befejeződött a hűtőrendszer kiegészítő rekonstrukciója.

A Városligeti Műjégpálya teljes alapterülete: 48 823 m2. Télen a jégpálya felülete: 12 070 m² és 2040 m² hokipálya, nyáron a vízfelület: 38 000 m².

Fotók: Fortepan

A kínaiak új életet lehelnek a régi napelem modulokba

A kínaiak új életet lehelnek a régi napelem modulokba

A használt napelem modulok újrahasznosítása egyre fontosabb szerepet kap a jövőben. Egy kínai kutatócsoport kifejlesztett egy könnyen méretezhető (felskálázható) módszert nagyszámú napelem modul környezetbarát újrahasznosítására azok életciklusának végén.  A fosszilis...

Garantált minőség a hőszigetelésben: Austrotherm

Garantált minőség a hőszigetelésben: Austrotherm

Az építőanyag-gyártók számára a minőség biztosítása és folyamatos ellenőrzése kulcsfontosságú, mivel az anyag­minőség meghatározza a szerkezetek tartósságát és élettartamát, ezáltal hosszú távon költségmegtakarítás érhető el. Dr. Bozsaky Dávid tanszékvezető egyetemi...

Különleges naperőmű kezdte el működését Környén

Különleges naperőmű kezdte el működését Környén

Üzembe helyezték az első hazai, ipari naperőművet, amelynek termelése automatikusan, a pillanatnyi igények szerint finomhangolható.   Egyre több magyarországi iparvállalat tesz komoly lépéseket, hogy zöldebbé tegye energiafogyasztását. Számukra azonban kihívást...