Budapest ostromára készülve a német utászok már 1944. október végén elkezdték aláaknázni a főváros Duna-hídjait, hogy a budai oldalra történő visszavonulás után azokat felrobbantva nehezítsék meg az átkelést a szovjet csapatok számára. 1944. november 4-én délben a Margit híd váratlanul felrobbant, éppen akkor, amikor a szombati csúcsforgalom haladt át rajta. Mintegy 40 német utász és 100–600 magyar civil vesztette életét a robbanásban, ami valószínűleg véletlenül következett be, mikor a már felszerelt robbanóanyag-tölteteket élesítették, és az egyik vezetékből szivárgó gáz szikrát kapott. December 29-én a két vasúti hidat már szándékosan robbantották fel.
1945. január 14-én a Pestről Budára visszavonuló német csapatok felrobbantották a Horthy Miklós hidat. Január 16-án éjszaka a Ferenc József híd robbant fel, a német jelentések szerint szovjet bombatámadás, míg a magyar jelentések szerint szándékos német robbantás miatt. Január 17-én, Pest kiürítésének napján felrobbantották az Erzsébet hidat a szovjetek közelsége miatt, a német visszavonulás az egyedül épen maradt Lánchídon folytatódott. A káoszba fulladó kiürítés másnap hajnalig folytatódott, a szovjetek eközben folyamatosan bombázták az átkelőket, katonákat és civileket egyaránt, súlyos veszteségeket okozva. A lőszerhiány miatt a jól láthatóan felvonult szovjet lövegekben nem tudtak kárt tenni, miközben közelharc folyt a kiürítés fedezésére. A Lánchidat másnap, 1945. január 18-án robbantották fel.
A II. világháború hídpusztulásainak kronológiája
- 1944. november 4. – a Margit hidat felrobbantották.
- 1944. december 29. – a két vasúti hidat felrobbantották.
- 1945. január 14. – a Horthy Miklós hidat felrobbantották.
- 1945. január 16. – a Ferenc József híd középső részét felrobbantották.
- 1945. január 18. – a Lánchidat és az Erzsébet hidat felrobbantották.
Fotók: Fortepan