Mérettől függetlenül fontos megvizsgálni a szürkevíz-hasznosítás lehetőségét, mert sok esetben komolyabb beruházás nélkül is van esély a vízfogyasztás csökkentésére, így a környezetünk védelmére. A vízfogyasztás költsége (magánszemélyeknek: 216 Ft/m³) és a csatornahasználat díja (magánszemélyeknek: 204 Ft/m³) még egy kisebb családi ház esetében is 10-20 ezer forintos havi kiadást jelent. Az általunk tervezett (32 ezer m²-es) irodaépületben csak a szürkevízzel ellátható napi vízigény – zöld felületek locsolása: 7,2 m³/nap, vécé- és vizeldeöblítés: 39,5 m³/nap, azaz összesen 46,7 m³/nap – havonta átlagosan csaknem 1000 m³ víz fogyasztását jelenti! Esetünkben a szürkevízellátással „megoldható” és megoldott vízigény az összes vízfogyasztás 48%-a.

A szürkevíz-felhasználás javasolt területei

A szürkevízellátás rendszerének kialakítása mindenképpen költséges, azonban gyakran találkozunk olyan adottsággal (akár egy meglévő kút), amely lehetőséget teremt egy ilyen rendszer kialakítására. Minden új épület kialakításánál meg kell oldani a tetőfelületekre és a burkolt felületekre hulló csapadékvíz összegyűjtését és elvezetését, ilyenkor a csapadékvíz-tároló (ciszterna) a szürkevízellátás központja lehet. A Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) tájékoztatása alapján Budapest – esetenként 100 évnél régebbi – csatornahálózatát úgy alakították ki, hogy az ingatlanok ~40%-ának beépítésével, az ehhez tartozó csapadékvíz mennyiségével számoltak. Sajnos a telkek beépítése ezt jóval meghaladja, és a csapadékvíz-intenzitás is emelkedett, így a budapesti ingatlanokról az esővíz teljes mennyisége sok esetben direktben nem, csak késleltetve vezethető be a csatornába. Ha a késleltetés elő van írva (az általunk ismertetett irodaépületnél ez az esővíz mennyiségének 55%-a!), több 10 m³-es tárolót kell elhelyezni.

A cikk folytatása a Mérnök Újság novemberi lapszámában olvasható.