A Kairosz Kiadó gondozásában készült A Duna mégis összeköt – Egy kormánybiztos vallomásai című könyv, melyben Sámsondi Kiss György építészmérnök, professor emeritus mérnökszemmel tekint vissza a bősi bukásra. A bős–nagymarosi tervezett vízlépcsőrendszer volt kormánybiztosa – a nemzetközi bírósági eljárás miatt tudatosan megkésve – megkísérli objektíven, de saját szemszögből bemutatni a szindróma szomorú végkifejletének okait, a kormány ellentmondásos helyzetét, őrlődését a legitimációt adó integrált demokratizálódási és környezetvédelmi mozgalom és a műszaki-politikai realitás között. „Életem talán legnehezebb kihívása volt egy »kamikaze«-kormányban valamilyen kibontakozást keresni, elkerülni a katasztrófát. E könyvben azt is szeretném kifejteni, alkalmas volt-e egy szükségszerűen traumákkal, kompromisszumokkal, de reményekkel is telített életút és a hozzá tartozó családi háttér annak az etikai, morális alapnak a megtalálására, amely szükséges volt a feladat ellátásához” – írja a szerző. A műben megjelenik három, állami vezetői megbízást kapott mérnökember küzdelme egy előnyös kompromisszumért, a katasztrófa elkerülé­séért. Rendszerváltásunk szimbóluma volt a vízlépcső elleni tiltakozás. Miközben a vízlépcsőépítés negatív hatásain a szlovákokkal 50-50%-ban osztozunk, a megtermelt energia csak az övék.

A könyv kiegészül a szerző külföldi munkái folyamán szerzett tapasztalataival és családtörténettel is. „Nem olyan kézenfekvő csak azt mondani, hogy Sámsondi Kiss György egy szorgalmas és tehetséges építész. Az ő sokéves tervezői, igazgatási és vezetői tapasztalata alapozta meg bennem iránta azt a bizalmat, hogy 1990-ben környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterként felkérjem az épülő bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer bonyolult és nyomasztó problémái megoldásának kormányzati szintű szakmai koordinálására” – emlékezik vissza Keresztes Sándor.