A közlekedésben részt  vevő szereplők közül az ember az, akinek a védelmére leginkább kell törekednünk. Az Európai Bizottság éppen ezért tűzte ki célul a közúti közlekedésbiztonság javítását, melyet legtöbbször vision zeróként hallunk (1. ábra), de a program teljes neve Vision Zero and Safe System approach. Az összeurópai közúti közlekedésbiztonság javításában a Magyar Közút Nonprofit Zrt. is aktívan részt vesz. Az útfelújítások mellett nagy hangsúlyt fektet a társaság a közúti csomópontok korszerűsítésére, a gyalogátkelőhelyek biztonságának fokozására, a vezetőkorlátok cseréjére és ütközéscsillapító berendezések telepítésére.
A közúti közlekedés biztonságának javulása (balesetek számának és súlyosságának csökkentése) érdekében tett intézkedések mellett nem feledkezünk meg különböző intézkedéseket tenni a közlekedésben nem részt vevő, de annak hatásaitól szenvedők védelméről sem. 
A környezetterhelés csökkentése, valamint a dekarbonizációs célokhoz való hozzá­járulás szintén a fejlesztéseink célkeresztjében vannak. Társaságunk a zajpanaszok kezelését, illetve a zajvédelmi beavatkozás szükségességének vizsgálatát jogszabályi előírások alapján folyamatosan végzi, a határértékek jelentős túllépése esetén beavatkozik. Lényeges körülmény ugyanakkor, hogy a lakosságot, a jogszabályban meghatározott határérték-túllépés mértékétől függetlenül, zavarja a forgalom zaja, így ezen a területen számos teendőnk mutatkozik.

Az elmúlt évtizedek globalizációs ­hatása a közlekedés területén is jelentős változásokat okozott. A motorizáció, a közleke­dé­si technológiák nagymértékű fejlődése, a személy- és áruszállítás volumenének átalakulása következtében a mobilitási igények mennyisége drámaian emelkedett. Ezt a közúthálózaton jelentkező forgalomnövekedést a hálózati, instrastukturális fejlesztések nem tudták párhuzamosan követni. Ennek eredményeképpen felerősödtek a közlekedéshez kötődő negatív externális hatások. Új fejlesztési területek kerültek előtérbe, amelyek a „hard” építési beavatkozások helyett a „soft” hálózatoptimalizáló megoldásokat felhasználva igyekeznek kielégíteni a megnövekedett közlekedési igényeket lokális és globális szempontokat figyelembe véve. Ez a közlekedésfejlesztési terület az ITS, azaz intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások (Intelligent Trasportation Systems), amely mára – habár szinte láthatatlan – általánosan elterjedt világszerte.

Érdekes módon az autonóm közlekedés hihetetlen gyors ütemű fejlődése következtében a hagyományosnak mondható ITS rendszerekre (pl. forgalomszabályozás és befolyásolás út menti eszközzel) vonatkozó elvárások is dinamikusan változtak. Új irányzataként jelentkezett a C-ITS, vagyis a kooperatív (együttműködő) ITS, amelynek célja a járművek összekapcsolása más járművekkel és magával a környezettel. Érezhető, hogy mekkora potenciállal rendelkezik ez a terület a jövő forgalomirányítása szempontjából a korábban felsorolt hatások mérséklése és részben az autonóm közlekedés megvalósítása kapcsán.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. elhivatott a leírt kihívásokkal szemben. Számos európai uniós projekt által igyekszik kielégíteni az újszerű közlekedésfejlesztési irányvonalakat. Az európai országok közül szinte először alakított ki C-ITS pilotrendszert, valamint egyéb ITS jellegű fejlesztéseket.

A közúti közlekedés a többi ­közlekedési ágazathoz hasonlóan veszélyes üzem. A köz­útkezelőnek ki kell szolgálnia a hálózaton megjelenő forgalmat, annak igényeit. Ahhoz, hogy ezt megfelelő minőségben megtehesse, számos fenntartási, üzemeltetési feladatot kell elvégeznie.
A munkavégzések jelentős része magán az úton folyik. Az úton folyó munkavégzések tekintélyes részét képezik a mozgó munkavégzések, melyeknél a munkavégzés helye dinamikusan változik.

Alapvető igényként jelentkezik, hogy a meglévő csatornákon minél pontosabb információ álljon rendelkezésre az úthasználók számára a tervezett munkaterületekkel, veszélyes helyekkel kapcsolatban annak érdekében, hogy a korridorokon történt események kezelése gyorsabb, gördülékenyebb legyen. A létrejövő dinamikus adatbázis elengedhetetlen egy jól működő forgalmi információs rendszer működtetéséhez, ezáltal hozzájárul a hazai és a nemzetközi úthasználók valós idejű tájékoztatásához az EU ITS direktíva c) prioritásával összhangban.

A közösségi szabályozás egyik legfontosabb eleme a közútkezelők és más állami szereplők érdekkörében keletkező forgalmi információk elérhetőségének biztosítása. Ennek szellemében 2018 végéig elkészült
a Nemzeti Adathozzáférési Pont kialakítása, ahol egy helyen kereshetők és letölthetők a közútkezelőknél elektronikusan gyűjtött adatok szabványos (pl. DATEX II, GJSON) formátumban. Ez elősegíti mind az állami szereplők közötti, mind a piaci és az állami szolgáltatók közötti értékteremtő együttműködést.

Az adatcserén túl fontos az útkezelők kö­zötti stratégiai együttműködés a forgalom­szabályozás területén. Különböző pro-
jektek keretein belül forgalmi menedzsmenttervek készülnek a fontosabb európai közlekedési folyosók mentén a szomszédos közútkezelőkkel (ASFINAG, DARS, Budapest Köz­út Zrt.) közösen. A tervek, intézkedések előkészítése során azonosított hiányzó forgalomszabályozási és monitoring eszközpark telepítése, a beavatkozási képességek fejlesztése mellett új technológiai megoldások, szolgáltatások meghonosítására is hangsúlyt kívánunk fektetni.

A forgalomirányító központ megvalósításán túl az egyéb támogató rendszerek, mint a komplex infrastruktúra-adattár (KIA), műszaki adattárház létrehozására, vállalatirányítási rendszer továbbfejlesztésére, az elektronikus munkairányítás és új generációs (digitális) objektumfelismerés kialakítására is intézkedéseket teszünk.

Ezt a célt szolgálhatja a közeljövőben a
téli üzemeltetést támogató rendszer fejlesztése, műszaki adattárház kialakítása,
valamint az objektumfelismerés automatizálása, az útellenőri tevékenység korsze­rű eszközökkel és technológiákkal való
támogatása, segítve az információgyűjtés és a hatékony beavatkozás előkészítését
és általános feladatok támogatását. Ez az automatizálás a későbbiekben részben vagy akár egészben ki is válthatná a hagyományos útellenőri útbeutazást, amit később az itt rendszeresen közlekedő járművek (pl. távolsági buszok) vagy pedig drónok teljesítenének.

A forgalomban részt vevő járművek jelentős mennyiségű közlekedési vonatkozású adatot generálnak. Ezen adatok megosztása a környezettel a kooperatív ITS (C-ITS) alapgondolata. A jármű által gyűjtött adatok vonatkozhatnak például a pozíciójára, sebességére, haladási irányára, az időjá­rási körülményekre (köd, csapadék, ­csúszós felület stb.), megkülönböztetett járművek mozgásáról szóló információkra. A jármű ezeket juttatja el a többi jármű, illetve az infrastruktúra, majd a központi forgalomirányítás számára. A központi menedzsment az adatok értékelését követően aktuális képet kaphat a forgalmi viszonyokról. A feldolgozott információkat a forgalmi menedzsment visszajuttatja a járművek és az infrastruktúra számára. Ennek eredményeképpen a közlekedők előzetesen képet kaphatnak pl. a munkavégzések, balesetek, torlódások, veszélyes helyek jellemzőiről. Mivel az utazók pontosan tudni fogják, hogy hol milyen korlátozás történik az úton, fel tudnak készülni arra, pl. csökkentik a sebességüket, sávot váltanak, elhagyják a pályát stb., és így időt takarítanak meg, vagy elkerülnek baleseteket, egyéb károkat. Ez volt a Magyar Közút Nonprofit Zrt. által kialakított C-ITS pilotrendszer alapvető célkitűzése.

2015 decemberében a CROCODILE projektben a C-ITS pilot rendszer sikeresen valósult meg az M1 autópálya mentén. Később a C-ROADS és a CROCODILE 2 projektek keretében tovább bővült a kooperatív adókkal lefedett területek (pályák) száma. A 2020 végére telepített helyszínek képét a 2. ábra mutatja meg.

A kialakított kooperatív ITS szolgáltatások tekintetében a 3. ábra szerinti alkalmazásokat vezeti be társaságunk.

Valamennyi kialakítandó szolgáltatás célja, hogy a járművön belül ajánlást tegyen a járművezető számára arra vonatkozóan, hogy milyen veszélyes körülmény (baleset, úton folyó munka, torlódás) tapasztalható a környezetében.

A C-ROADS projektben a gyorsforgalmi utak mellett a városi C-ITS megvalósítás is célként jelenik meg társaságunk számára. Az első ilyen jellegű pilotrendszerre Győrött kerül sor, az elsősorban jelzőlámpával szabályozott infrastruktúra bevonásával. A városban alkalmazni kívánt megoldások között szerepel például a GLOSA (Green Light Optimal Speed Advisory/Time To Green), valamint egyéb csomóponti biztonságot növelő alkalmazás (Signal Violation/Intersection Safety) is, amelyek célja, hogy egy ajánlást adjanak a járművezetők számára a csomópontok környezetében az esetleges balesetveszélyes szituációk észrevételével kapcsolatban, valamint az optimális haladási sebességre vonatkozóan.

Mindent összevetve elmondható, hogy az innovációt és a szolgáltató szemléletet szem előtt tartva célunk, hogy az utastájékoztatást és forgalmi menedzsmentet, kapacitáskihasználtság-menedzsmentet, az úthálózat-üzemeltetést és -felújítást szolgáltatásként kezeljük, és törekedjünk tevékenységünk folyamatos fejlesztésére. Az utazói igény és elvárás az egyre hatékonyabb tájékoztatásra, forgalomszabályozásra, a digitális technológiák és intelligens közlekedési rendszerek használatára, valamint újabb technológiák bevezetésére
ösztönöz bennünket. Elhivatottak vagyunk a jövő kihívásainak leküzdésében.