Az időjárásfüggő megújulók természetes teljesítményingadozásának kiegyensúlyozására számos országban alkalmaznak szivattyús-tározós erőműveket. Hazánkban is időről-időre felmerül egy hasonló fejlesztés terve, de több évtized után idén először készül próbafúrásokon alapuló, részletes megvalósíthatósági tanulmány az energetikai szempontból indokolt beruházásról – közölte az Energiaügyi Minisztérium.
A szaktárca azt írta közösségi oldalán, hogy augusztus végén befejeződtek a tavasz óta tartó fúrási munkálatok és felszíni geofizikai mérések Borsod és Heves vármegyékben. Az elvégzett terepmunkák hasznos műszaki-tudományos alapinformációkat szolgáltatnak az előzetes vizsgálati dokumentáció összeállításához. Magyarországon lendületesen bővülnek a naperőművi kapacitások, tavaly a napenergia aránya a világon a harmadik, Európában a második legmagasabb volt az áramtermelésben. Az időjárásfüggő rendszerek működtetése úgy hangolható össze hatékonyan a felhasználással, ha megoldást találunk a környezetkímélő módon előállított áram eltárolására. Világszerte bevált eszközként erre használják a szivattyús energiatározókat (SZET), amelyek eltérő szinteken kiépített és csővezetékkel összekapcsolt tározókból állnak. A pillanatnyi szükségleten felüli energiamennyiséggel az alacsonyabban fekvő tározóból a felsőbe szivattyúzható fel a víztömeg. Visszaeresztésével turbina és generátor hajtható meg, így a fogyasztási igényekhez igazodva olcsón és tisztán nyerhető újra villamos energia.
A szivattyús energiatározó élettartalma hosszú, működési költségei alacsonyak. Üzemeltetése semmiféle károsanyag-kibocsátással nem jár, ám nagyban megkönnyíti az időjárásfüggő kapacitások rendszerbe illesztését. A zöldenergia termelése és tárolása hozzájárul az energiafüggetlenség erősítéséhez, növeli a családok és vállalkozások ellátásának biztonságát.
Az elmúlt hónapokban két helyszínen, a Heves vármegyei Markaz térségében és a borsodi Nagybarca-Sajóivánka-Vadna községek szomszédságában zajlottak a talaj teherbíró-képességének felmérésére alkalmas kutatófúrások, felszíni geofizikai mérések. A kutatási tevékenységet a lehető legkisebb területre szorítkozva, az érintett erdőrészek, szántók és rétek élővilágának minimális bolygatásával, a lehető legrövidebb idő alatt végezték. A gépek a fúrási pontok mindegyikét meglévő erdei és mezőgazdasági utakon közelítették meg. A munkák befejezése után megtörtént a fúrási területek helyreállítása. A magmintákat talaj- és kőzetmechanikai, kémiai laboratóriumi elemzéseknek vetik alá, ezek eredménye beépül az idén benyújtandó részletes megvalósíthatósági dokumentációba – húzta alá a szaktárca.
