A klímaváltozás és a fokozódó vízhasználat miatt világszerte egyre több vízfolyás tűnik el időszakosan vagy tartósan a térképről. A kiszáradás nemcsak az élővilágot veszélyezteti, hanem a társadalom számára is létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatásokat. A hivatalos mérőhálózat azonban csak a vízfolyások töredékét tudja ellenőrizni. E hiányosság orvoslására született a DRYRivERS közösségi tudományos kezdeményezés, mely lehetőséget ad arra, hogy bárki adatot gyűjtsön kiszáradó patakokról – mindössze egy mobiltelefon kell hozzá.
A világ vízhálózatának több mint fele időszakosan kiszárad, vagyis bizonyos időszakokban nincs bennük felszíni víz. Ennek több oka lehet: van, ahol ez természetes jelenség, de az éghajlatváltozás és a fokozódó vízhasználat miatt ma már olyan vízfolyások is kiszáradnak, amelyek korábban állandó vízhozamúak voltak.
A kiszáradás jelentősen befolyásolja a vízi élővilágot és a folyók ökológiai állapotát, ezzel együtt pedig azokat a szolgáltatásokat is, amelyeket ezek a rendszerek nyújtanak számunkra: például az ivóvízellátást, az élelmiszertermelést, a tápanyagok körforgását, a szerves anyagok lebontását vagy – kis térléptékben – az éghajlat szabályozását. A jövőre nézve pedig a helyzet romlása várható: a kiszáradások egyre gyakoribbak és súlyosabbak lesznek.
Kiszáradás, de hogyan?
A helyzetet felismerve hívta életre az Európai Unió a DRYvER konzorciumot és projektet, melynek fő célja, hogy az összes kapcsolódó tudományterület bevonásával, globális szinten vizsgálja, mérje fel és értse meg a kiszáradás kapcsán lezajló folyamatokat, majd ezen alapulva valódi megoldásokat kínáljon a probléma hatásainak enyhítésére.
A projekt négy és fél éve alatt 16 ország 25 intézményének több mint 100 kutatója dolgozott a kiszáradó vízfolyások folyamatainak jobb megértésén. A DRYvER kutatói összesen kilenc (hat európai és három dél-amerikai) kiszáradó vízhálózatot vizsgálva gyűjtöttek össze részletes hidrológiai, ökológiai, biogeokémiai és társadalmi-gazdasági adatokat, hogy ezekre építve megértsék a kiszáradás hatásait, és a helyzethez alkalmazkodó kezelési stratégiákat dolgozzanak ki. A projekt weboldalán már számos ajánlás és ismertető is elérhető (némelyik magyar nyelven is).
A DRYvER egyik európai mintaterülete a Mecsekben eredő Bükkösdi-víz vízgyűjtője volt. A magyar részvételről és a PTE Hidrobiológiai tanszékének a projektben betöltött szerepéről egy részletes összefoglaló írás is megtalálható a tanszék honlapján, illetve mindezekről egy rövid videóban is beszámoltunk.
Fedezzük fel együtt alig ismert vizeinket!
Bár a vízfolyások kiszáradásáról szóló adatok kulcsfontosságúak a természet védelme és a társadalom számára nyújtott szolgáltatások szempontjából, Európa legtöbb kiszáradó vízhálózatáról alig van információnk. Nem tudjuk pontosan, mikor, hol és milyen mértékben száradnak ki ezek a vizek. Ennek fő oka, hogy a leginkább érintett kisvízfolyásokat méretük miatt nem figyelik rendszeresen a vízügyi hatóságok. Magyarországon például közel 9800 vízfolyásszakaszt tartanak nyilván, de ezeknek csak körülbelül 10%-át követik nyomon rendszeresen.
Ezért jött létre a DRYvER projektből kiindulva a DRYRivERS közösségi tudományos kezdeményezés, amely a lakosság bevonásával, közösségi adatgyűjtéssel térképezi fel a kiszáradásokat. Ennek a kezdeményezésnek az egyik része egy – Androidra és iOS-re is ingyenesen letölthető, és magyar nyelven is elérhető – mobiltelefonos alkalmazás, melynek használatával bárki segíthet abban, hogy jobban megértsük, mikor és hol száradnak ki a vízfolyások, ez pedig fontos információ az éghajlatváltozás hatásainak előrejelzéséhez is.
Rögzítés a terepen, áttekintés nagy képernyőn
A mobilapp célja, hogy gyors és egyszerű módot adjon a megfigyelések rögzítésére, akár internetkapcsolat nélkül is. A felhasználó a térképen kiválasztja a helyszínt (GPS vagy kézi kijelölés), megadja a vízfolyás állapotát (áramlik, medencés, kiszáradt), készít egy fotót, majd elmenti az adatokat. Ha eléri az internetet, az adatokat azonnal feltöltheti; ha nem, az alkalmazás később is szinkronizál. Egy gyakorlott felhasználónak ez az egész alig 20 másodpercet vesz igénybe.
A beküldött adatok két részből állnak: a spot a térképen rögzített hely, az ott végzett megfigyelések pedig rekordként kerülnek be a rendszerbe.
A projekt működését egy webapp is segíti, mely nagyobb képernyővel rendelkező eszközök (asztali gépek, laptopok, tabletek) böngészőire lett optimalizálva, és legfőbb funkciója az összes adat valós idejű térképének megjelenítése. Amikor egy felhasználó feltölt egy megfigyelést, az azonnal látható lesz az összes többi felhasználó számára. Emellett itt valósítható meg az adatok szűrése, szerkesztése és letöltése, itt érhetőek el a statisztikák és a felhasználói profilok adatai és szerkesztése is. Természetesen itt is adott a lehetőség új spotok vagy rekordok rögzítésére, emelt szintű felhasználók számára akár nagyobb számú korábbi megfigyelés egyidejű feltöltésére is.
A DRYRivERS számokban és a gyakorlatban
A 2021-ben indult projekthez eddig több mint 3000 felhasználó csatlakozott, közülük minden harmadik rögzített ténylegesen adatot — ami nem rossz arány. Jelenleg világszerte több mint 6000 spotot jelöltek meg, ezekhez pedig több mint 14 000 rekord kapcsolódik. A legtöbb spothoz csupán 1-2 mérés tartozik, pedig a kutatók számára azok a legértékesebbek, ahol rendszeresen ismétlődő megfigyelések történnek – ezért is fontos, hogy minél többen és többször látogassanak el a kisvízfolyásokhoz telefonnal és appal a kezükben. A magyar felhasználók különösen aktívak: az adatot rögzítők negyede magyar, és a teljes adatállomány mintegy harmada hazai megfigyelésekhez köthető. A projekt legfrissebb statisztikái elérhetők ezen az oldalon.
A DRYRivERS nemcsak alapkutatási tudományos célokat szolgál, hanem a gyakorlatban is hasznos. Például egy francia vízügyi szervezet a DRYRivERS-t használja a patakok állapotának nyomon követésére, drága és érzékeny vízszintmérő szenzorok helyett.
A 2022-es aszály idején a felhasználók mérései alapján szinte valós időben sikerült feltérképezni a kiszáradó vízfolyásokat, és ezek az adatok fontos kiegészítést jelentettek a hivatalos vízmérő állomásokhoz képest. Ez segítette a klímaváltozáshoz igazított hidrológiai modellek finomítását is.
Időgép és jövőkép
A DRYRivERS webalkalmazásában elérhető egy úgynevezett „időgép” funkció, amellyel visszamenőleg is elemezhetők az adatok. Ez lehetővé teszi, hogy például összehasonlítsuk a 2022 és 2025 közötti nyári időszakokat. Az idei év adatai alapján, bár a tavasz hűvös és csapadékos volt, a nyár első fele hasonlóan aszályos képet mutat, mint a hírhedten száraz 2022-es év – ezt a DRYRivERS adatai is megerősítik.
A kiszáradások a jövőben gyakoribbá és súlyosabbá válhatnak. A DRYvER kutatói létrehoztak egy interaktív alkalmazást, amely megmutatja, hogyan változhatnak a vízhálózatok a különböző klímaforgatókönyvek szerint. Például a pécsi kutatócsoport által vizsgált Bükkösdi-víz vízgyűjtőjén még a legkedvezőbb forgatókönyv mellett is jelentősen nőni fog a kiszáradó szakaszok aránya.
Mit tehetünk a hatások mérséklésére?
A megoldások egy része a természetes vízdinamika helyreállítását célozza. A DRYvER projekt Természetalapú Megoldások Katalógusa összegyűjtötte, milyen intézkedések segíthetnek a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban. Ilyen lehet például a gátak eltávolítása, a folyók természetes kanyargó vonalának visszaállítása és az árterekkel való kapcsolat helyreállítása.
Kitekintés és felmérés a közösségi adatgyűjtő alkalmazásokról
A DRYRivERS mellett számos más, természettudományos témájú közösségi adatgyűjtő alkalmazás is működik Magyarországon, amelyek mobiltelefonon keresztül használhatók. Egy európai szintű felmérés keretében most ezek használatáról és megítéléséről gyűjtünk információkat egy magyar nyelvű kérdőív segítségével. A kérdőív kitöltése mindössze 10 percet vesz igénybe, és lehetőséget kínál arra is, hogy új alkalmazásokkal ismerkedjen meg, miközben értékes hozzájárulást nyújt a kutatáshoz.
Pernecker Bálint tanársegéd, Pap Zsuzsanna PHD hallgató és Csabai Zoltán, tanszékvezető egyetemi docens (PTE TTK Hidrobiológiai Tanszék)
