A vezetettek számára a vezetők gőgje emberemlékezet óta szenvedést okoz. A jelek arra mutatnak, hogy a hübrisztikus viselkedés napjainkban egyre inkább észlelhető. Az ógörög eredetű „hübrisz” mára a szélsőséges, felelőtlen vagy veszélyes elbizakodottság, büszkeség szinonimájává vált. E hajlamot a tüneteiről ismerhetjük fel: kíméletlen törtetés, ádáz őrködés a hírnév, a hatalom felett, és mindenekelőtt a veszedelmes önzés. Ez a fajta elbizakodottság ártalmas, negatív és bomlasztó, így a vezetés jobban teszi, ha ki sem próbálja. A rátermett vezetés nem enged teret a hübrisznek: az együttműködést, a párbeszédet, az evidenciákat és az önismeretet támogatja, ugyanakkor egyensúlyba hozza mindezt a döntésképességgel, a növekvő felelősségvállalással és a gyors reagálással. Az önhittség buktatóiról készült Ben Laker, a Henley Business School professzora, David Cobb, a humánmenedzsmenttel, vezetőképzéssel és tehetséggondozással foglalkozó Oceanova cégcsoport vezetője, valamint Rita Trehan, a HR-igazgatóból lett vezetési tanácsadó legújabb könyve, amely a Pallas Athéné Kiadó gondozásában jelent meg magyar nyelven. A mű alcíme is árulkodik a tartalomról: Hogyan lehetetleníti el a hatékony vezetést a gőg, és mit tehetünk ez ellen? Kiváló példákkal illusztrálva, melyek a média által felkapott esetekből már ismerősek is lehetnek, e kötet a napjaink vezetésében terjedő „hübrisz pestis” jelenség ellenszerét kínálja. A kihívó gőg és az aránytévesztés megnyilvánulása az általános fejlődésben és az emberi kapcsolatok tekintetében egyaránt hátráltató tényező, különösen, ha vezetőkről van szó. „A nagyobb hatalom nagyobb felelősséggel is jár. Az önhittség buktatói c. könyv erőteljes figyelmeztetés és egyúttal emlékeztető is arra, hogy a vezetők hogyan hozzák ki a legjobbat magukból, hogy mindenkit felemeljenek a környezetükben” – figyelmeztet Dorie Clark, a Columbia Üzleti Iskola professzora.
